Bürgelgeld: a támogatásban részesülők fele külföldi
Sok a külföldi segélyen élő, de a német kormány szerint halad előre a munkábaállási arány
Bürgelgeld: a támogatásban részesülők fele külföldi
Kelt: 2024. október 5.
Majdnem minden második polgári támogatásban részesülő személynek nincs német útlevele. Májusban az 5,5 millió segélyben részesülő közül összesen 2,7 millió külföldi volt – derült ki a BSW parlamenti kérdésére adott kormányzati válaszból. Sahra Wagenknecht pártelnök kérdésében "szomorú mérleget" vont le a helyzetből: kiemelte, hogy májusban több mint 700 000 ukrán, valamint több mint 700 000 szíriai és afganisztáni ember kapott ilyen segítéget. Aláhúzta: "Egy erős jóléti állam csak akkor működik, ha nem vándorolhat be bárki.” De vajon miért ilyen nehéz munkára váltani a polgári juttatásban részesülőknek? Enzo Weber munkerőpiaci kutató szerint a nyelvi kurzusokkal van sok gond. Szerinte a nyelvi és integrációs kurzusokra gyakran sokat kell várni. A rendszer kapacitása ugyan nem elégséges, de 2023-ban 363 ezren vettek részt integrációs tanfolyamon tavaly, ami rekordnak számít. A probléma sokszor az, hogy bár kötelesek bejelentkezni az érintettek, de részvételi lehetőség csak később keletkezik. Legutóbb négy hónap volt várakozási idő. A német kormány válaszában rózsaszínűbbnek látja a helyzetet és az előrelépéseket emeli ki: Olaf Scholz kancellár szerint a nyolc legfontosabb származási országot nézve már 704 ezer menekült dolgozik. Ez 71 000 fős növekedést jelent az előző évhez képest, és az ukránoknál is hasonló mértékű javulást lehet kimutatni.
Átveszi a magyar menekültügyi módszereket Németország?
Nincsenek egy hullámhosszon, akárhogy szeretné a magyar kormányfő
Kelt: 2024. szeptember 13.
Ez így ebben a formában nem igaz, akármennyire is szeretné ezt Orbán Viktor. Ő a solingeni késeléseket követően bejelentett, szeptember 16-án Németországban életbe lépő fokozott határellenőrzés hírére röviden úgy reagált, hogy “Welcome to the club!” (“Üdvözöljük a klubban!”). Erre nem jött rá pozitív megerősítés Németországból. De vajon miről beszélhetett a magyar miniszterelnök? De akkor mit jelent a német kormány jelenlegi irányváltása és rendkívülinek mondható lépéssorozata?
Mint ismeretes Magyarországot elítélte az Európai Unió Bírósága, mivel menekültkérelmet országának területén nem, csak a szerbiai és ukrajnai magyar nagykövetségen keresztül fogad be – szemben az EU-jog előírásával, hogy a határon is lehessen azt kérvényezni. Németországban ugyan hasonlót követel például a CDU, amely követelése figyelmen kívül hagyása miatt nemrégiben elutasította Scholz kancellár javaslatát, hogy együtt döntsenek a menekültügyi szigorításokról.
Scholz kormánya nem megy ilyen messzire. Álláspontját talán legtömörebben a nemrégiben, szeptember 11-én a Bundestag előtt elmondott véleménye fejezi ki legjobban: „Meg kell tudnunk választani, ki jöhet Németországba. Ezt itt nagyon világosan mondom. És ehhez az is hozzátartozik, hogy kézben tartsuk az irreguláris migráció kezelését, csökkentsük azok számát, akik illegálisan érkeznek Németországba. És azt is, hogy azokat, akik nem maradhatnak, vissza kell küldenünk.”
Összesítve, Magyarország alapvetően utasítja el a bevándorlást (amikor nem, az a kivétel), míg a jelenlegi német kormányzat fontosnak tartja az olyan bevándorlást, ami a németeknek szerintük kedvez és a differenciált megközelítést hangsúlyozza. Vagyis bárki kérhet menekültjogot (akár a határon is), viszont – többek közt a solingeni eset hatására – hatékonyabban akarják megakadályozni, hogy azok is Németországba kerülhessenek (vagy ott maradhassanak), akiknek arra nincs érvényes jogalapjuk. Ez a hivatalosan deklarált célja a fokozott határellenőrzésnek is.
Ez az összefoglaló véleménycikk a dw.com híradása alapján történt.
Német miniszter: a menekültügyi ellátáson változtatna
