Megbukott Asszad: Németországból is hazaindulnak a szírek?

Ez is érdekelhet: 
 

- 2025 feb. 13:  Menekültek kitoloncolása: Chartergépet küldtek Bulgáriába

- 2025 feb. 13:  Hat millió eurót örökölt az AfD. Egy berlini hölgy volt az örökhagyó 

Megbukott Asszad: Németországból is hazaindulnak a szírek?

Kelt: 2024. december 11.

A múlt hétvégi szíriai hatalomváltás után számos Libanonban élő szír vissza akar térni hazájába. A Masnaa határátkelő libanoni oldalán összezsúfolódtak az emberek és várták, hogy ismét hazájuk területére léphessenek. A libanoni hatóságok az éjszaka folyamán ugyan lezárták a határátkelőt, de reggel újra megnyitották, és lehetővé tették, hogy a szíriaiak szabadon elhagyhassák Libanont. Carsten Wieland közel-keleti szakértő a ntv.de-nek adott interjújában a várható menekültmozgásokat illetően elmondta, hogy a korábban megközelíthetetlen területek most újra elérhetők a lakosság számára. Sokan már visszatértek például Idlibből Aleppóba. "Néhányan biztosan visszatérnek Törökországból is," – mondta az ENSZ szíriai békefolyamatának korábbi tanácsadója. "És lehetnek olyanok Európában illetve Németországban is, akik most visszatérhetnek otthonaikba, ha állnak még azok falai."
 

2,5 éves mélyponton a menedékkérők száma Németországban

Kelt: 2024. december 9.

Novemberben tovább csökkent a menedékjog iránti kérelmek száma. A hatóságok legutóbb 2022 júliusában regisztráltak alacsonyabb értéket. A menedékjog iránti kérelmek teljes száma azonban továbbra is magas. A nürnbergi székhelyű Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Bamf) pénteki adatai szerint novemberben összesen 17 730 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, köztük 16 127 elsődleges és 1603 kiegészítő kérelmet. 2024 novemberében ismét a szíriaiak tették ki a legnagyobb arányt, 5700 első kérelemmel (35,3 százalék). 1995-ben 12,1 százalék érkezett Afganisztánból, 1840 (11,4 százalék) pedig Törökországból. Ez azt jelenti, hogy ezen három állam területéről jövők adják be a menedékkérelmek közel 60 százalékát Németországban.
 

Német menekültügy: Sikertelen a kitoloncolások több mint fele

Kelt: 2024. november 7.

Egy sajtóhír szerint a német rendőrök az idén a január és szeptember közötti időszakra tervezett kiutasítások közel 62 százalékát nem tudták végrehajtani. Ez Sahra Wagenknecht (BSW) Bundestag-képviselő, a BSW nevű párt elnökének parlamenti kérdésére adott válaszból derül ki. Erről a Neue Osnabrücker Zeitung tudósított nemrég. A jelentés szerint 2024 januárja és szeptembere között a 38.328 tervezett kitoloncolásból 23.610 meghiúsult. Ez 61,6 százalékos arányt jelent. Németországban sok kitoloncolást hosszú ideje nem hajtanak végre, például azért, mert az érintettek bujkálnak, a bíróságok megtiltják a kitoloncolást, vagy az nem hajtható végre. Sahra Wagenknecht ennek kapcsán azzal vádolta Olaf Scholz kancellárt, hogy "megszegte a szavát a kitoloncolások ügyében". Scholz "egy évvel ezelőtt azt ígérte, hogy végre helyreállítja a közrendet, és következetesen kitoloncolják azokat, akiknek el kell hagyniuk az országot" – mondta Wagenknecht. A politikus elmondta továbbá, hogy jelenleg évente csaknem tízszer annyi védelemre nem szoruló ember érkezik Németországba, mint amennyit ki kellene toloncolni, mivel nem jogosult németországi tartózkodásra.

Bürgelgeld: a támogatásban részesülők fele külföldi

Kelt: 2024. október 5.

Majdnem minden második polgári támogatásban részesülő személynek nincs német útlevele. Májusban az 5,5 millió segélyben részesülő közül összesen 2,7 millió külföldi volt – derült ki a BSW parlamenti kérdésére adott kormányzati válaszból. Sahra Wagenknecht pártelnök kérdésében "szomorú mérleget" vont le a helyzetből: kiemelte, hogy májusban több mint 700 000 ukrán, valamint több mint 700 000 szíriai és afganisztáni ember kapott ilyen segítéget. Aláhúzta: "Egy erős jóléti állam csak akkor működik, ha nem vándorolhat be bárki.” De vajon miért ilyen nehéz munkára váltani a polgári juttatásban részesülőknek? Enzo Weber munkerőpiaci kutató szerint a nyelvi kurzusokkal van sok gond. Szerinte a nyelvi és integrációs kurzusokra gyakran sokat kell várni. A rendszer kapacitása ugyan nem elégséges, de 2023-ban 363 ezren vettek részt integrációs tanfolyamon tavaly, ami rekordnak számít. A probléma sokszor az, hogy bár kötelesek bejelentkezni az érintettek, de részvételi lehetőség csak később keletkezik. Legutóbb négy hónap volt várakozási idő. A német kormány válaszában rózsaszínűbbnek látja a helyzetet és az előrelépéseket emeli ki: Olaf Scholz kancellár szerint a nyolc legfontosabb származási országot nézve már 704 ezer menekült dolgozik. Ez 71 000 fős növekedést jelent az előző évhez képest, és az ukránoknál is hasonló mértékű javulást lehet kimutatni.
 

Átveszi a magyar menekültügyi módszereket Németország?

Nincsenek egy hullámhosszon, akárhogy szeretné a magyar kormányfő

Kelt: 2024. szeptember 13.

Ez így ebben a formában nem igaz, akármennyire is szeretné ezt Orbán Viktor. Ő a solingeni késeléseket követően bejelentett, szeptember 16-án Németországban életbe lépő fokozott határellenőrzés hírére röviden úgy reagált, hogy “Welcome to the club!” (“Üdvözöljük a klubban!”). Erre nem jött rá pozitív megerősítés Németországból. De vajon miről beszélhetett a magyar miniszterelnök? De akkor mit jelent a német kormány jelenlegi irányváltása és rendkívülinek mondható lépéssorozata?

Mint ismeretes Magyarországot elítélte az Európai Unió Bírósága, mivel menekültkérelmet országának területén nem, csak a szerbiai és ukrajnai magyar nagykövetségen keresztül fogad be – szemben az EU-jog előírásával, hogy a határon is lehessen azt kérvényezni. Németországban ugyan hasonlót követel például a CDU, amely követelése figyelmen kívül hagyása miatt nemrégiben elutasította Scholz kancellár javaslatát, hogy együtt döntsenek a menekültügyi szigorításokról. 

Scholz kormánya nem megy ilyen messzire. Álláspontját talán legtömörebben a nemrégiben, szeptember 11-én a Bundestag előtt elmondott véleménye fejezi ki legjobban: „Meg kell tudnunk választani, ki jöhet Németországba. Ezt itt nagyon világosan mondom. És ehhez az is hozzátartozik, hogy kézben tartsuk az irreguláris migráció kezelését, csökkentsük azok számát, akik illegálisan érkeznek Németországba. És azt is, hogy azokat, akik nem maradhatnak, vissza kell küldenünk.” 

Összesítve, Magyarország alapvetően utasítja el a bevándorlást (amikor nem, az a kivétel), míg a jelenlegi német kormányzat fontosnak tartja az olyan bevándorlást, ami a németeknek szerintük kedvez és a differenciált megközelítést hangsúlyozza. Vagyis bárki kérhet menekültjogot (akár a határon is), viszont – többek közt a solingeni eset hatására – hatékonyabban akarják megakadályozni, hogy azok is Németországba kerülhessenek (vagy ott maradhassanak), akiknek arra nincs érvényes jogalapjuk. Ez a hivatalosan deklarált célja a fokozott határellenőrzésnek is.

Ez az összefoglaló véleménycikk a dw.com híradása alapján történt.

Német miniszter: a menekültügyi ellátáson változtatna