Görögország nem fogadja a Németországból visszaküldött menedékkérőketól jött
Igazságos tehermegosztást akarnak az Unión belül
Görögország nem fogadja a Németországból visszaküldött menedékkérőket
Igazságos tehermegosztást akarnak az Unión belül
Kelt: 2025. április 29.
Mint arról két hete írtunk, egy lipcsei legfelsőbb szintű német bíróság ítéletében úgy határozott, hogy megengedhető a menekültek Görögországba történő visszatoloncolása a dublini egyezmény alapján, amennyiben egyedülálló, egészséges és munkaképes korú menedékkérőkről van szó. A görögök ezzel együtt nem lelkesednek az ötletért. Makisz Voridisz migrációért felelős miniszter kijelentette, hogy „amíg a terheket az Európai Unión belül nem igazságosan osztják el, addig Görörország semmilyen visszavételt nem fogad el.” A kéréseket ugyan alaposan megvizsgálják majd, de „nem fognak különösen nyitottan” hozzáállni.
Forrás: welt.de
Migránsok kitoloncolása Németországból: Visszaküldhetik, aki Görögországból jött
Kelt: 2025. április 17.
A német legfelsőbb szintű bíróság első ízben hagyta jóvá a migránsok visszaküldését Görögországba! Ez fontos ítélet, hiszen honnan érkezett a legtöbb migráns Németországba – legtöbbjük azután, hogy korábban menedékkérőként regisztrálták őket Görögországban. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) szerint csak 2024-ben 25 112 olyan migráns kért menedékjogot, akiket korábban menekültként ismertek el Görögországban. Az ítélet kimondja: A Szövetségi Közigazgatási Bíróság megengedhetőnek minősíti az egyedülálló, egészséges és munkaképes migránsok Görögországba történő kitoloncolását. A bírói testület szerint a görög befogadási rendszer hiányosságai ellenére ezt az embercsoportot nem fenyegetik rendkívüli nehézségek az országban. Így elutasította a Gázai övezet északi részéről érkezett hontalan férfi és egy szomáliai férfi keresetét (Az.: BVerwG 1 C 18.24 és 1 C 19.24). Miután visszatértek Görögországba, a migránsoknak át kellett küzdeniük magukat a hatóságok dzsungelén. De: Volt lehetőségük szállást találni. Szükség esetén az élelmiszerhez való hozzáférést az utcai segélykonyhákon keresztül biztosítják, és az "úgynevezett árnyékgazdaság" munkához is juthatnak. A mérce az, hogy a görögországi migránsoknak van-e "kenyér, ágy és szappan" - mondta Robert Keller, a bírói tanács elnöke. "Ez nem sok, tudjuk. Ez egy kemény mérce." Christoph de Vries, a CDU belpolitikai szakértője a BILD-nek így nyilatkozott: "Ez a legfelsőbb szintű bírósági döntés valódi változást jelent a migrációs politikában, és figyelemre méltó fordulatot jelent, amit rendkívüli módon üdvözlök."
Forrás: bild.de
Menekültjog Németországban: Nem utasítják ki, mert Görögországban rossz az étel
Kelt: 2025. március 29.
Bizarr kitoloncolási üggyel foglalkoztak az elmúlt hetekben a berlini bíróságok, az Idegenrendészeti Hivatal és a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Bamf). Egy fiatal palesztinról van szó, aki állítólag a Barbakh-klánhoz tartozik. A 20-as évei végén jár, és 2023 májusában menekült a Gázai övezetből Görögországba. Október 13-án pedig Németországba érkezett. Mivel 2023 júliusában már menedékjogot kért Görögországban, amit meg is kapott, a németországi kérelmét elutasították. A Bamf 2024 májusában kitoloncolással fenyegette meg, majd 2025. február közepén kitoloncolási őrizetbe vették. Így vissza kellett volna térnie Görögországba. Viszont egy hónappal később azonban meglepő módon kiengedték. Ennek oka az, hogy a bíróság helyt adott a kiutasítás felfüggesztése iránti kérelmének. A bíróság úgy vélte, hogy a kérelmező "valószínűleg jogosult" a kiutasítás alóli mentességre. A bíróság szerint "komoly kockázata" van annak, hogy a kérelmező "embertelen vagy megalázó bánásmódban" részesülne Görögországban. A férfi elmondása szerint "egy számára ismeretlen szigeten lévő táborban" élt, ami "nagyon rossz" volt. Gondoskodtak ugyan róla, de "az étel nagyon rossz volt". A férfi új menedékkérelmet nyújthat be Németországban, és egész addig biztosan maradhat, amíg a Bamf jogerős döntést nem hoz ügyében.
Forrás: focus.de
Elítélt, kiutasított menekültek Németországban: Legalább 7000-en nem tértek haza
Kelt: 2025. március 11.
Az ARD "Report Mainz" című magazinja arról számolt be, hogy jelenleg legalább 7.000 olyan menedékkérő van Németországban, akik bűncselekményeket követtek el és nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. Ezt a közlést egy olyan körkérdésre alapozta a műsor, amiben a német önkormányzati, járási, tartományi és szövetségi hatóságokat kérdezték meg. A bűncselekmények a jegy nélküli utazástól a kábítószertörvény különböző rendelkezéseinek megsértésén át a lopásig, a testi sértésig és a gyilkosságig terjednek. Mivel azonban az önkormányzatoknak csak 40 százaléka válaszolt, és a járásoknak, valamint a járási jogosultsággal rendelkező városoknak csak 17 százaléka tett konkrét nyilatkozatot az országot elhagyni kényszerülő, bűncselekményeket elkövető menedékkérőkről, ezért a be nem jelentett esetek száma "valószínűleg magasabb lehet" – folytatja a híradás. Sok önkormányzat a számok és információk hiányára hivatkozva nem adott választ. Tartományi szinten a "Report Mainz" elmondása szerint csak Bajorország szolgáltatott konkrét információkat: náluk a bűnözők aránya az ország elhagyására kötelezettek között szűk 20 százalék, ami körülbelül 5000 embernek felel meg. A műsorszolgáltató kérésére a Szövetségi Belügyminisztérium a válaszadást elutasította, mondván, hogy az tartományi hatáskörbe tartozik.
Forrás: welt.de
Uniós szinten is szigorúbb kiutasítási politika készül a menekültügyben
Kelt: 2025. március 3.
Tekintettel a jogerősen kiutasított menekültek alacsony kitoloncolási arányára, az Európai Bizottság jelentősen növelni kívánja az illegális bevándorlókra nehezedő nyomást, és felgyorsítani a hazaküldés folyamatát. Magnus Brunner, a biztonságért és a migrációért felelős uniós biztos ezt nyilatkozta a Welt am Sonntagnak: "Új jogszabályt fogok javasolni az európai visszatérési rendszer létrehozásáról. Ez magában foglalja a visszatérők azon kötelezettségét, hogy együttműködjenek a hatóságokkal, és azt, hogy ennek elmulasztása súlyos következményekkel járjon". Az Eurostat szerint 2023-ban több mint 480 000 harmadik országbeli állampolgárt szólítottak fel az EU elhagyására, de csak minden ötödik esetben történt ez meg. Ennek egyik oka, hogy a menekültek származási országai gyakran nem hajlandóak együttműködni, és késleltetik az eljárásokat, pedig vissza kellene fogadniuk saját állampolgáraikat a nemzetközi jog szerint. Mivel azonban sok menedékkérő nem rendelkezik személyazonosító okmányokkal, vagy szándékosan eltünteti azokat a menedékjogi eljárás során, a személyazonosság bizonyítása gyakran nehéz. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke szerint az Európai Bizottság jelenleg még azt is fontolgatja, hogy az illegális migránsokat visszaküldi az úgynevezett visszatérési csomópontokba (return hub). Ezek a központok olyan harmadik országokban lehetnének, amelyek korábban beleegyeztek az EU-ba illegálisan beutazó migránsok befogadásába.
Forrás: welt.de
Menekültek kitoloncolása: Chartergépet küldtek Bulgáriába
November óta már nem kötelező a menetrend szerinti gépek használata
Kelt: 2025. február 13.
A bérelt repülő fedélzetén kedden négy szíriai és három afgán férfi tartózkodott, akik a 20-as éveik elején és végén jártak. Északrajna-Vesztfália menekültügyi minisztériuma közölte forrásunkkal, hogy a férfiakat azért toloncolták ki, mert nem Németország volt felelős a menedékkérelmük elbírálásáért. Valamennyi érintettet a dublini menekültügyi rendszer keretében küldték át Bulgáriába. "Bulgária a dublini ügyek egyik legfontosabb célországa. Reméljük, hogy most már gyakrabban tudunk ilyen charterjáratokat indítani" – folytatta Paul, a Zöld-párti menekültügyi miniszter. Ehhez azonban mindig alkalommal szükség van a Szövetségi Migrációs Hivatal jóváhagyására, amely tárgyalásokat folytat Bulgáriával a feltételekről, és figyelemmel kell kísérni a többi tartomány igényeit is. Nordrhein-Westfalen tartomány tájékoztatása szerint a Szövetségi Migrációs Hivatal novemberben adott zöld utat a szövetségi államok charterjáratainak, és ekkor kezdhették meg a járatok tervezését.
Nehezen megy az illegális migránsok kitoloncolása. Ezen javítana Seehofer
És talált is egy trükköt, amivel fenyegetné a be nem fogadó államokat
Kelt: 2021.március 15
Uniós szinten kéne kezelni a problémát.
Horst Seehofer német belügyminiszter nagyobb nyomást helyezne az EU-n kívüli tagországokra a vízumkérdések és a kitoloncolás tekintetében. Az egyes államok nem mindig hajlandóak visszafogadni az Unióból kiutasított menedékkérőket. „Amennyiben az országok nem működnek együtt a kitoloncolásnál, annak következményekkel kell járnia. Aki nem fogadja vissza kitoloncolt állampolgárait, az nem is várhat vízumkedvezményeket – fogalmazott a német politikus az EU-tagországok minisztereivel lefolytatott videókonferencia kapcsán.
Mivel az EU a tervezettnél jóval kevesebb elutasított menedékkérőt tud kitoloncolni, ezért drasztikusabb eszközökhöz kell folyamodniuk. Ylva Johansson az EU belügyi biztosa elmondta: Uniós szinten a 2019-ben elutasított 500 ezer menedékkérőből mindössze 140-150 ezer személyt sikerült visszatoloncolni hazájába. A svéd politikusnő szerint is égető ez a probléma, a folyamatok gyorsításra szorulnak.
Az EU ezért még 2019-ben döntött vízumkódexe megváltoztatáról, mellyel a tagállamoknak lehetősége nyílik a vízumkérelmek feldolgozási idejének meghosszabbítására, a vízumok időtartamának lerövidítésére, a díjak emelésére vagy egyes csoportok (pl.: diplomaták) ingyenes beutazásának eltörlésére. Ez egyfajta retorzió az olyan államokkal szemben, akik nem hajlandóak beavatkozni és visszafogadni honpolgáraikat.
A Johansson által vezetett bizottság bemutatott egy jelentést a minisztereknek, mely a 39 legkevésbé szolgálatkész államot tartalmazza (ezeket első körben nem hozták nyilvánosságra). A listán található elsődleges országokkal az EU először párbeszédet kezdeményezne. Javuló befogadásra való hajlandóság esetén kilátásba helyeztek vízumkedvezményeket az adott állam polgárai (főként diákjai és üzletemberei) számára, mely lehet a feldolgozási idők lerövidítése, az időtartam érvényességének meghosszabbítása többutas vízumok esetén vagy a vízumok díjainak mérséklése.
Korábban már írtunk a 2020-as németországi menekültekkel kapcsolatos statisztikákról.
A migrációval és ki- bevándorlással kapcsolatos cikkeinket ITT olvashatjátok oldalunkon.
Forrás: tagesschau.de
