"Rekorder" család Stuttgartban: 110 bűncselekmény van számlájukon
A Bild szerint ideje lenne kitoloncolni őket
Rekorder család Stuttgartban: 110 bűncselekmény van számlájukon
A Bild szerint ideje lenne kitoloncolni őket
Kelt: 2024. szeptember 9.
A kitoloncolás egy nagyon súlyos szankció menekültek esetében. Ezzel együtt vannak olyan helyzetek, amikor sokan úgy vélik, hogy meg kell tenni, mivel túl sok bajt csináltak már Németországban. Nyilván ez nem jelentheti azt, hogy egy egész népcsoportot bűnbaknak kiáltsanak ki, de egyes esetekben nehéz mindenki számára kielégítő és egyúttal humánus megoldásra jutni.
A Bild újság talált egy olyan családot, ahol a család különböző tagjai súlyos bűncselekmények sokaságát követték el. Személyiségi jogok miatt csak egyszerűen H. családról beszélnek. A 43 éves családfő, feleségével és 13 gyerekével 230 négyzetméteren él. Családja kilenc tagjának van már priusza. A rekordot köztük Khalil tartja, akinek 2,5 év alatt 34 különféle bűncselekmény került a dossziéjába. Rajta kívül három másik fiútestvérük ül börtönben – nála is volt már többrendbeli késes telefonrablás és családon belüli erőszak. A fentiek fényében érdekes fejlemény, hogy Solingent követően többek között a bűncselekményt elkövetők kiutasításánál a németek nagyobb határozottságot ígérnek. Kiváncsian várjuk a fejleményeket – ha kiderül majd egyszer…
Németországi menekültek bankkártyája: Vajon miért csúszik a bevezetése?
Kelt: 2024. július 18.
A menekültek elosztásával kapcsolatos viták miatt elhalasztották a fizetési kártyáik bevezetését. A kártya célja, hogy megakadályozza a menekülteket abban, hogy a kapott pénzt hazautalják. De ez még nem minden: baloldali aktivisták egy akcióval akarnak segédkezni a menekülteknek, hogy normálisan működjön az 50 eurós készpénz-limit (amit a kártyán kívül kapnak az érintettek. Konkrétan, két esetről számol be forrásunk: az egyik szerint Baden-Württembergben a közbeszerzési akadozik, mivel egyes üzleti partnerek a már meghozott döntés felülvizsgálatát kérték – ezt az eljárást lebonyolító hamburgi bejegyzésű Dataport vállalat közölte. Azt nem tudni, hány ilyen fellebbezésről van szó és azok meddig húzódnak majd. A másik eset pedig arról szól, hogy Bajorországban a Bild tájékoztatása szerint az „Offen bleiben München” akciócsoport segítségével a menekültek megkerülhetik az ott már életbe lépett 50 eurós határt. A résztvevők a menedékkérőknek azt tanácsolják, hogy fizetési kártyájukkal utalványokat vásároljanak, amelyeket aztán az aktivisták készpénzre váltanak nekik.
Németországba jön az EU-ban a legtöbb menekült
Magyarország elképesztő számmal sereghajtó
Kelt: 2024. július 8.
Az Európába irányuló menekültek száma csökkenőben van. 2024 első felében 499.470 menedékkérelmet nyújtottak be az Európai Unió területén, illetve Norvégiában és Svájcban. Ez két százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Németország 20 százalékos csökkenésről számolhat be (115 682), de még mindig a legnépszerűbb célország a régióban. A német kormány szerint a közelmúltban a csökkenő tendencia a fixen telepített határellenőrzés bevezetésének tulajdonítható. Németországban a legtöbb menedékkérelmet szíriaiak (29 százalék), afgánok (18 százalék) és törökök (10 százalék) adták be. Az idei első felében minden második szíriai és afgán menekült Németországban keresett menedéket. Spanyolországban 87.700 menedékkérelmet (+1%), Olaszországban 81.108-at (+32%), Franciaországban 77.474-et (-6%) és Görögországban 29.776-ot (+77%) regisztráltak. A legkevesebb menedékkérő Magyarországon (13), Szlovákiában (79) és Máltán (234) nyújtott be kérvényt.
1000 ukránnak felmondják a menekült-lakását
A Bürgergeld nem csak jogokkal jár
Kelt: 2024. május 29.
A szászországi Erzgebirgskreis több mint 1000 ukrán menekültnek küldött felmondólevelet: június közepéig el kell hagyniuk lakásaikat. A járási tanács a kritikákra válaszolva védelmébe veszi a meghozott döntést. Szerintük egyértelmű volt, hogy a lakásokat nem tartós megoldásnak szánták. "Az apartmanok úgynevezett garantált lakások (Gewährwohnung), azaz a járás által bérelt lakások, amelyeket a menedékkérők ellátásáról szóló törvény hatálya alá elsőknek jár" - mondta Anton Rico tanácsos. "Az ukránokra nem vonatkozik ez a jogszabály. Ők Bürgergeldet kapnak, ezért arra ösztönzik őket, hogy a szabadpiacon keressenek lakást." Anton szerint elképzelhető a kilakoltatás, ha az érintettek nem hagyják el időben a lakásokat. Ezzel együtt "mindent" meg kívánnak tenni, hogy senki se kerüljön az utcára.
DNS-teszt a menekülteknek: Így előznék meg a hamis családegyesítéseket?
Kelt: 2024. május 9.
Választások előtt vagyunk egész Európában, így Ausztriában is. A politikusok nagyon szeretik a hangzatos intézkedéseket és témákat. Ezek közé tartozik a menekültkérdés is, szinte minden országban. Az Ausztriába érkező menedékkérők száma ugyan jelentősen csökkent az utóbbi időben, viszont az ÖVP kormánypárt (és vezetője Nehammer kancellár) biztosra akar menni: a DNS-vizsgálatok szigorításával meg akarja előzni, hogy hamis szülői nyilatkozat segítségével arra a menedékkérők arra jogosulatlan (nem) családtagjai is beutazási lehetőséget kapjanak. Ezt közölte május 4-én. A zöldek egy nappal később, első reakciójukban nem bizonyultak túl lelkesnek és tagadták, hogy Nehammer bevonta volna őket ebbe az „új” tervbe. A liberálisok pedig arról beszélnek, hogy amiről a kancellár beszél, arra már most is van lehetőség. Ti értitek, hogy mi folyik itt?
Menekültek száma Németországban 2024-ben
Csökkent a menedékkérők száma Németországban
Kelt: 2024. április 10.
A Németországban benyújtott új menedékkérelmek száma jelentősen mérséklődött 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Januártól márciusig 65 419 első kérelmet nyújtottak be – jelentette be a nürnbergi Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Bamf). 2023 azonos időszakához képest ez 19,2 százalékos csökkenést jelent. Az ideiglenes határellenőrzés októberi bevezetése óta 17 600 jogosulatlan határátlépést sikerült megakadályozni. A német rendőrség több mint 700 embercsempészt kapott el ezeknek az ellenőrzéseknek a keretében.
Forrás: spiegel.de
Folyamatos ellenőrzés lesz több német határszakaszon
Kelt: 2023. október 19.
A német szövetségi belügyminisztérium a 2015-ös migránsválsághoz hasonló intézkedésekre készül. Ezt többek közt a Welt napilap közölte 2023. október 16-án, német kormányzati körökből származó információkra hivatkozva. Az intézkedést a tervek szerint a svájci, lengyel és cseh határszakaszokon kívánják bevezetni. Erről hamarosan tájékoztatást fognak küldeni az EU-Bizottságnak. Az intézkedés célja az, hogy az embercsempészeket nagyobb eséllyel kaphassák el azáltal, hogy a járműveket már közvetlenül a határállomásokon szúrópróbaszerűen átvizsgálják. Ezt megelőzően Franciaország már hasonló intézkedéseket léptetett életbe.
Magyarország vonatkozásában eddig Szlovákia, október 18-tól kezdődően pedig Szlovénia hozott hasonló döntést. A fentiek fényében nem túlzás azt állítani, hogy a belső határok Schengeni-rendszer által biztosított könnyű átjárhatóság komoly nyomás alá került a (legalábbis ideiglenes jelleggel).
Németországban él a legtöbb ukrajnai menekült
Kelt: 2023. október 13.
Az Eurostat október elején közzétett grafikonja szerint 2023 augusztus végén Németországban talált menedéket az orosz támadások elől elmenekült ukrajnai menekültek majdnem egyharmada. Konkrétan 1.175.695 fő talált a németeknél ideiglenes menedéket – ez az EU-ban oltalmazottak 28%-át jelenti. Németországon kívül még a cseheknél, a lengyeleknél és a bolgároknál él nagyszámú menekült (23, 9 ill. 4%-ról van szó. Ez utóbbi három ország egyébként lakosságarányosan jóval többet fogadott be – míg az EU-átlagában 9,3 főnyi ukrajnai menekült jut egy EU-polgárra, addig mindhárom országban 20-nál is több menekült tartózkodik ezekben az államokban. Magyarország, bár a menekültek számára részben fontos átmenő országnak mondható, az augusztusi adatok szerint az EU-átlag alatti számban ad helyet Ukrajnából menekülteknek. Megjegyzendő azonban, hogy a kárpátaljai magyarok közül sokan nem számítanak menekültnek, mivel jelentős számban vannak olyanok, akik ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkeznek.
Több mint negyedével nőtt a kérelmek száma
Kelt: 2023. január 12.
A menedékjog iránti kérelmek száma tavaly jelentősen nőtt. 2022-ben 244.132 ember nyújtott be menedékjogot Németországban a szövetségi belügyminisztérium szerint, közölte a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalra (Bamf). Ez csaknem 28 százalékos növekedés az előző évhez képest, amikor 190.816 kérelmet nyújtottak be. A kérelmezők többsége Szíriából és Afganisztánból érkezett.
Rajtuk kívül több mint egymillió ukrajnai menekültet regisztráltak. A háború elől Ukrajnából menekülőknek azonban nem kell menedékjogot kérniük ahhoz, hogy Németországban maradhassanak. Tavaly a Szövetségi Hivatal összesen 1.045.185 ukrán menekültet vett nyilvántarásba, akiket a Külföldiek Központi Nyilvántartásában jegyeztek be. A Szövetségi Belügyminisztérium szerint ők túlnyomórészt nők és gyermekek.
Forrás: zeit.de
Hány menekült érkezett 2020-ban Németországba?
Hány százalékuk érkezett papírok nékül?
Kelt: 2021 február 23
202ö-ban több mint 100 ezer ember nyújtott be első ízben menedékkérelmet Németországban. A kérelmek feldolgozása sok esetben csak nehezen halad.
Ez nem csoda, hiszen a kérelmezők több mint felének nincsenek meg a szükséges papírjai.
Sokaknak nincsenek érvényes papírja
A tavalyi felnőtt mendékkérők több mint fele nem nyújtott be olyan dokumentumot, amely kétséget kizáróan bizonyította volna származásukat, nevüket és születésük dátumát. “2020-ban a 18 év feletti menedékkérők között azoknak az aránya, akik nem tudták személyazonosságukat okmányokkal igazolni, 51,8 százalékot tett ki.”, olvasható a belügyminisztérium válaszára, amit az FDP politikusának Linda Teutebergnek adott.
“Nagy kihívások elé állítja a menekültügyi rendszert, hogy minden második kérelmező esetében személyazonosságuk nem állapítható meg a megfelelő dokumentumok hiánya miatt.”, közölte Teuteberg. Hiszen, folytatatta a politikus, “a rendszert olyanoknak szánják, akik politikai üldöztetés elleni védelemre szorulnak.”
Évek óta csökken a menekültkérők száma Németországban
Tavaly 102581 külföldi állampolgár nyújtott be első ízben menekültkérelmet Németországban. Köztük 26520 olyan kérelem volt, ami Németországban született, egy évnél fiatalabb gyerekre vonatkozott. A kérelmek száma jelentősen alacsonyabb mint az azt megelőző évben – ez a koronavírus-járványon is múlott. Összehasonlításképpen, a 2019-ben a menedékkérelmek száma 142509 volt, a csökkenés csaknem 30 százalékos volt. Az ezt megelőző évek trendje amúgy folytatódott – a 2015-2016-os évek kiugróan magas számai után 2017-től évről évre mintegy 15-20% százalékkal csökkent a kérelmek száma.
Hány hamis okmányt talált a bevándorlási hivatal?
A Migrációs és menekültügyi szövetségi hivatal (Bamf) 2020-ban a szövetségi kormány adatai szerint a menekültek összesen 190608 személyazonosító dokumentumának eredetiségét vizsgálta meg. Arra a kérdésre, hogy hány kérelmező nyújtott be hamis dokumentumokat, a kormány közlése szerint 4488 dokumentumot talált a Bamf ellenőrző szolgálata kifogásolhatónak. Ez 2,36 százaléknak felel meg.
Mindenesetre a belügyminisztérium arra is rámutatott, hogy részben egyetlen kérelmező több dokumentumát is megvizsgálták. Másként mondva, nem lehet ebből pontosan kikövetkeztetni, hány személy nyújtott be érvénytelen dokumentumot vagy dokumentumokat.
Korábban már írtunk arról, hogy mennyire sikeresen vesznek részt a bevándorlók a német nyelvtanulásban
A migrációval és vándorlással kapcsolatos cikkeinket ITT olvashatjátok oldlaunkon.
