Munkaidő, szolgálati út, túlórapénz: Mikor mit fizetnek?

Kaptunk egy érdekes kérdést egy olvasónktól, amit rövidítve megosztunk veletek. Ha nektek is van ilyenetek, ne fogjátok vissza magatokat, hanem írjatok nekünk.
 

Kérdés: Egy szőlőtermeléssel és borkészítéssel foglalkozó német cégnél dolgozom, különböző helyszíneken: sokszor kint a mezőn vagy bent a raktárban – ezt a munkaórák alapján fizetik. Vannak olyan napok is, hogy fuvarokban veszek részt, vagyis a cég teherszállító autóival bort viszont klienseknek. Gyakran hajnalban (1-2 órakor) indulunk a főnökkel ketten. Felváltva vezetünk, és estére haza is érünk. Ilyenkor az egész nap munkaidőnek számít és fizetnek indulástól visszaérkezéséig minden órát.
Viszont nem minden helyzet egyértelmű számomra. Például amikor 4 napig vagyunk úton, akkor is felváltva vezetünk, illetve nagyrészt a főnök – én meg lepakolok, este még szalloda vagy valamilyen szálláshelyen pihenünk. Természetesen a szállást is fizetik, de amikor 4 napig úton vagyok, akkor csak napi 7-8-9 órát fizetnek, mert azt mondják, hogy a nettó munkaidő az, amit dolgozok.
Ilyen esetben mik azok a jogaim, vagyis mi jár nekem? Jár kiszállási díj vagy valamilyen bónusz, amit kérhetek? Éjjel kb. 7-8 órát alszom, a többi meg utazás, pakolás vagy vezetés.
A választ előre is köszönöm
Üdvözlettel,
B.

Munkaidő, munkába járás, szolgálati út: Mit jelentenek ezek és mi következik belőle?

Először is kezdjük definíciókkal.
Munkaidőnek (Arbeitszeit) azok az idők számítanak, amikor a munkavállaló a munkáltató javára, a munkaadó utasításait követve, vagy azt várva végez a munkaszerződésében szereplő feladatokat. Az ún. igénybevétel elve alapján dől ez el, vagyis amikor például csak az autóban ülsz, de például csak zenét hallgatsz vagy olvasol, akkor az nem munkaidő. Persze az viszont megint csak igen, ha te vezeted az autót (figyelem: csak akkor, ha a munkáltató rendelte el, hogy autóval menj).
A fentiek tükrében, ha a kérdező rakodik, vagy ő vezeti az autót, az természetesen munkaidő. De amikor két célpont között a főnök vezet és neki nem kell semmit csinálnia a munkáltató javára (még menetleveleket rendezgetni vagy e-maileket olvasgatni sem), akkor ez nem munkaidő.

Munkába járáshoz szükséges út (Dienstweg, Arbeitsweg) az a távolság, amit a munkavállaló munkanapja előtt lakhelye (szokásos tartózkodási helye) és szokásos munkahelye (cége telephelye, vagy fixen kijelölt munkavégzési hely) között szokott megtenni. Van, akit csak időnként küldenek másik munkahelyre dolgozni (például időnként egy-egy tárgyalás vagy kiszállás ügyfélhez valamit megvizsgálni vagy javítani) – ilyenkor csak ezeken a napokon fizetik munkaidőként ezt. Van viszont olyan, ahol ez minden munkanapon így van – például az építőiparban, vagy azoknál, akik minden nap ügyfelekhez járnak értékesítés céljából. Erről egy EU-Bírósági ítélet (C-266/14) rendelkezik.

Szolgálati útnak (Dienstweg) az minősül, amikor a munkavállaló szokásos munkavégzési helyének nem közvetlen szomszédságába kell menjen munkába, illetve nem szokásos munkavégzési helyéről megy haza. Ilyen esetekben a napi első munkahelyig megtett idő is munkaidőnek számít, illetve a napi utolsó munkavégzési helytől az otthonához vezető út is. Itt is az igénybevétel számít. Tehát amikor valaki jutalomként csapatépítő vacsorán vehet részt, vagy csak a hotelszobában néz egy filmet, az nem számít munkaidőnek.

Mennyi fizetés jár a munkába járásra fordított idő alatt?

Erről nem rendelkeznek egyértelműen a német jogszabályok, hanem csak annyit lehet biztosan mondani, hogy legalább a minimálbért ki kell fizetni, ha valami munkaidőnek minősül – a többi megegyezés kérdése. Fontos azt is tudni, hogy az ilyen munkaidő is beleszámít a megengedett maximális napi ill. heti munkaidő maximumába ill. a pihenőidők megállapításakor is figyelembe kell venni (Arbeitszeitgesetz).

Minden munkavállalónak jár pénz a munkába járásért?

Nem, vannak kivételek. Például vezető beosztású alkalmazottaknál előfordulhat, hogy az ilyenfajta túlórákat a munkabér által letudottnak tekintik (durch die Grundvergütung abgegolten).