Ugrás a tartalomra

Merényletek Németországban: Külföldi szálakat vizsgálnak a hatóságok

Egyelőre nem találtak egyértelmű jeleket


Merényletek Németországban: Külföldi szálakat vizsgálnak a hatóságok

Kelt: 2025. április 10.

A tavalyi németországi támadások után a biztonsági hatóságok most nyomába erednek annak a lehetőségnek, hogy azokat nem-e külföldről irányították. Ennek érdekében most "ellenőrzések" folynak, és a bejelentéseket "nagyon komolyan veszik" - mondta a szövetségi belügyminisztérium szóvivője hétfőn Berlinben. Korábban a ZDF beszámolt arról, hogy többek között a 2024 májusában Mannheimben történt késes támadásban elképzelhető egy esetleges orosz befolyásolás vagy részvétel. A minisztérium szóvivője tájékoztatását azzal folytatta, hogy az egyes támadások kivizsgálása során "nagyon alaposan megvizsgálták", hogy volt-e "finanszírozás" vagy "ellenőrzés" a háttérben. A jelenlegi ismeretek szerint azonban "nincsenek erre utaló egyértelmű jelek". A konkrét nyomozásokat illetően amúgy sem nyilatkozhat. A ZDF vasárnap arról számolt be, hogy Oroszországból gyanús internetes keresések történtek a tavalyi támadások előtt, és összefüggésbe hozták ezeket a választások időpontjával. Konstantin von Notz zöld politikus ezt nyilatkozta a témában a ZDF-nek: "A választások előtti sűrűsödés nyilvánvaló."
Forrás: fr.de


Növekvő erőszakos bűnözés: Miért sok a külföldi elkövető?

A bűnözésnél ugyan rózsásnak tűnik a 2024-es statisztika Németországban, viszont, ha a durva, erőszakos bűncselekményeket nézzük, akkor sajnos már nem. Ha pedig ezen belül kifejezetten a külföldiek szerepét nézzük meg, akkor még kevésbé. Vajon mi az oka mindennek? Mennyire súlyos a baj? És egyáltalán hogyan mérik mindezt? És mit kezdenek a politikai döntéshozók a helyzettel.

A pozitív (?) összkép és a nyugtalanító részletek

Németországban a regisztrált bűncselekmények száma enyhén, 1,7 százalékkal, 5.837 millióra csökkent tavaly. Ez a 2024-es rendőrségi bűnügyi statisztikában olvasható. A felderítési arány 58,0 százalék volt (2023: 58,4 százalék).

A regisztrált erőszakos cselekmények száma azonban ismét emelkedett - 1,5 százalékkal, 217.277 esetre – ez új csúcs 2010 óta.
Az összes bűncselekmény számának meredek csökkenéséhez főként a kannabisz egy évvel ezelőtti legalizálása vezetett, mivel így a regisztrált kábítószeres bűncselekmények száma drasztikusan csökkent.

Egyáltalán mi számít erőszakos bűnténynek?

Az olyan bűncselekmények, mint a gyilkosság, nemi erőszak, szexuális zaklatás, rablás, valamint a veszélyes és súlyos testi sértés, mind erőszakos bűncselekménynek minősülnek. A rendőrség naponta körülbelül 600 ilyen bűncselekményt rögzít.

Mennyire magas a külföldiek aránya?

Különösen feltűnő, hogy ezekben a kategóriákban nőtt a "nem német" gyanúsítottak aránya. Összességében a külföldiek az erőszakos elkövetők mintegy 39%-át tették ki. Ez azt jelenti, hogy erősen felülreprezentáltak a bűnügyi statisztikákban – tavaly a külföldiek aránya Németországban 16,8% volt.

Különösen riasztó a nemi erőszakkal és szexuális zaklatással kapcsolatos bűncselekmények számának növekedése: tavaly 13.320 ilyen eset volt, ami 9,3%-os növekedést jelent. A külföldiek körében a növekedés 15,7% volt. Az új jelentés egybevág egy hasonló, nemrégiben készült tanulmánnyal, amely szerint Berlinben az erőszakos bűncselekmények férfi elkövetőinek több mint 50 százaléka külföldi.

Miért sok a külföldi erőszakos bűnöző?

A külföldiek elleni magasabb bűnözési ráta részben azzal magyarázható, hogy a külföldiek aránya a lakosságon belül 2024-ben tovább emelkedett. Emellett a menekültek gyakiran tapasztaltak korábban maguk is erőszakot és a pszichológiai stresszt (például háborúk során traumatizálódtak). Ezek a kockázati tényezők növelik a bűncselekmények elkövetésének valószínűségét.

Hogyan reagálnak a politikusok?

Nancy Faeser (SPD), az ügyvezető Scholz-kormány belügyminisztere megerősítette a tényeket április 2-i sajtótájékoztatóján és kijelentette, hogy az államnak “lépéseket kell tenni az erőszakos bűnelkövetőkkel szemben. Gyorsan és világosan meg kell tapasztalniuk tetteik következményeit. 

Kottász Zoltán, a European Conservative újságírója ehhez hozzáteszi, hogy a beszámolón semmiféle említés nem történt az elmúlt évek problematikus migrációjáról, amely olyan párhuzamos társadalmak létrejöttéhez vezetett, ahol a bevándorlók egyáltalán nem tisztelték a német hagyományokat és törvényeket. A cikkben szereplő állításhoz hozzátehetjük még a miniszter javára írva, hogy az elmúlt évben fokozott határellenőrzéseket léptettek életbe a német határokon, hogy feltartóztassák az illegális bevándorlókat. Az intézkedés eredményességének megtárgyalása azonban túlfeszítené jelen cikk kereteit.

Friedrich Merz (CDU), aki várhatóan Németország következő kancellárját fogja adni, a migráció kérdésében ugyan harcias, korlátozó álláspontot hangoztatott a választások előtt, de úgy látszik, terveiből sokat nem fog tudni megvalósítani – az SPD nélkül esélye sincs kormányt alakítani, tekintettel arra, hogy hallani se akar az AfD-vel való együtt kormányzásról.

Alice Weidel (AfD), a jelentésre reagálva az AfD társelnöke “biztonsági offenzívát” és valódi migrációs fordulatot követel. 

Ki tudja, mit hoz a jövő…

Hogy mi következik ezután, azt nem merjük megjósolni, de úgy látszik, hogy az aggodalomra minden ok megvan a további várható fejleményeket illetően és rózsás összképről semmiképpen sem beszélhetünk ebben a témában.

Forrás: tagesschau.de, europeanconservative.com