Ugrás a tartalomra

Halálos robbanás Völklingenben: még mindig sok a kérdőjel

Ki volt a merénylő és mit tudni az áldozatokról


Halálos robbanás Völklingenben: még mindig sok a kérdőjel

Kelt: 2026 04. 19.

Egy tragikus eset rázta meg a Saar-vidéki Völklingen városát: egy éjszakai robbanás következtében egy férfi életét vesztette, további négy ember pedig súlyosan megsérült. A történtek körülményei egyelőre nem tisztázottak, a hatóságok intenzív nyomozásba kezdtek.

Éjszakai robbanás riasztotta a hatóságokat

Szombatra virradó éjszaka, nem sokkal éjfél után több segélyhívás is érkezett a rendőrséghez egy hangos detonáció miatt. A bejelentések szerint a zajt segélykiáltások is követték. A rendőrök és mentők gyorsan a helyszínre, egy gyalogos aluljáróhoz siettek, amely az „In der Grät” és az „Im alten Brühl” utcák között található.

Az aluljáróban összesen öt férfit találtak. Egyikük olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A másik négy sérültet kórházba szállították, közülük ketten életveszélyes állapotban vannak.

Emberi tényező állhat a háttérben

A rendőrség elsődleges megállapítása szerint a robbanást nem műszaki hiba, hanem emberi tevékenység okozhatta. Hogy pontosan mi történt – baleset vagy esetleges bűncselekmény –, egyelőre nem tudni. Az sem világos, milyen tárgy robbant fel.

A hatóságok a környéket lezárták, és a helyszínen vizsgálatokat folytatnak. A lakosságot nem fenyegeti veszély, ugyanakkor a rendőrség arra kéri az embereket, hogy aki bármilyen információval rendelkezik, jelentkezzen.

Kisváros, nagy megrázkódtatás

A mintegy 40 ezer lakosú Völklingen Saarbrücken közelében található, és általában nyugodt kisvárosként ismert. Az eset ezért különösen megrázta a helyieket, sokan értetlenül állnak a történtek előtt.

A nyomozás jelenleg is zajlik, a következő napokban további részletek derülhetnek ki arról, mi vezetett a tragikus robbanáshoz.

Forrás: n-tv.de


Késes támadás a hamburgi főpályaudvaron 

Frissítve: 2025. május 24, 09:15

A BILD információi szerint az elkövető, egy 39 éves német nő, ismert a hatóságoknak es pszichés problémái vannak. A hatóságok szerint pszichiátriai kezelésben részesült a múltban. Jelenlegi állás szerint amokfutásról van szó. Nem utal semmi terrortámadasra. 

Kelt: 2025 május 23, 20:26

Május 23-án, péntek este késes támadás történt a hamburgi főpályaudvaron. Többen is megsérültek. A NDR beszámolója szerint három ember életveszélyes, további hárman súlyos, hatan pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek. A Bild információi szerint néhány sérültet a vonatokon kellett ellátni.

Mi történt pontosan?

A támadás körülbelül este 18 órakor történt a 13-as és 14-es vágányoknál. A hamburgi rendőrség a közösségi médiában megerősítette, hogy nagy erőkkel vonultak ki, míg a tűzoltóság „nagy mentési bevetésről” számolt be. A helyszínről készült képek és beszámolók szerint káosz uralkodott, sokan sokkos állapotban voltak, de pánik nem tört ki.

Elfogott elkövető és nyomozás

A szövetségi rendőrség szóvivője megerősítette, hogy egy 39 éves nőt tartóztattak le, akit jelenleg gyanúsítottként kezelnek. A rendőrség közleménye szerint a támadás indítékai egyelőre nem ismertek, de a nyomozás teljes erőbedobással zajlik.

Biztonsági intézkedések és előzmények

A hamburgi főpályaudvar Németország egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja, ahol a péntek esti csúcsforgalomban rendszerint nagy a tömeg. A város már korábban is próbált fellépni a hasonló incidensek ellen – 2023. október 1-je óta fegyvertilalom van érvényben a környéken, amit 2024 decemberében a közösségi közlekedésre kiterjedő késviselési tilalommal egészítettek ki.

A támadás hatására a Spiegel beszámolója szerint a Steintordamm környékét lezárták, és az érkező mentőegységek „lazaretté” változtatták az utcát. A szemtanúk tanácstalanságról és sokkról számoltak be.

 


Iszlámista támadások Németországban

Főleg Szíriából és Irakból indult ki a fenyegetés

2011 óta több mint 1.150 ember utazott Németországból Szíriába és Irakba iszlamista okokból. 2015 óta a kiutazások száma észrevehetően csökkent. Jelenleg nincs jele annak, hogy világszerte olyan dzsihádista hadszíntér alakulna ki, amely a németországi iszlamista szubkultúra szempontjából akkora jelentőséggel bírna, mint Szíria vagy Irak a 2010-es évek közepén. Fontos az is, hogy ezekből az országokból számos menekült is érkezett az évek során Németországba.

A 21. században mikor kezdődtek (újra) az iszlamista merényletek?

Az első, igazoltan iszlamista motivációjú támadásra 2016. február 26-án került sor, amikor az Iszlám Állam egyik szimpatizánsa megkéselt egy rendőrt. Azóta évente átlagosan egy kisebb vagy nagyobb támadás történt, melyek közül a 2016 decemberi mannheimi eset volt a legrémisztőbb, amikor egy teherautó egy karácsonyi vásárba hajtott bele: 13 halott és 61 sebesült volt.
Idén eddig 2025. februárjában Berlinben a Holokauszt-emlékmű közelében volt támadás, ahol egy szír menekült a hatóságok szerint azzal a szándékkal tervezte a támadást, hogy „zsidókat öljön”. Ugyanebben a hónapban Münchenben egy szakszervezeti tüntetés közepébe hajtott bele egy 24 éves afgán menekült. Ugyanebben a hónapban Münchenben egy szakszervezeti tüntetés közepébe hajtott bele egy 24 éves afgán menekült. Ekkor 30-an sérültek meg.

Mely csoportok jelentenek veszélyt Németországra?

Különösen biztonsági kockázatot jelentenek azok a személyek, akiket szíriai és/vagy iraki tartózkodásuk során ideológiailag indoktrináltak, katonai kiképzésben részesültek a fegyverek és robbanóanyagok használatáról, és/vagy harci tapasztalatot szerezhettek.

Mit tesz a német állam az iszlamista terroristák ellen? Hogyan próbálja pacifikálni az ilyen körökbe kerülteket a német alkotmányvédelem?

Az egyesületek betiltása a politikai és vallási szélsőségek elleni küzdelem fontos eszköze. Lehetővé teszik az extremista struktúrák gyengítését, valamint pénzügyi és anyagi erőforrásaik elkobzását. Ezenkívül az egyesületek betiltásának elrettentő hatása is van, különösen a tagokra és a potenciális szimpatizánsokra.
A külföldi iszlamista szervezetekben való részvétel miatti büntetőeljárás mellett a hatóságok mindig figyelembe veszik a deradikalizációs és reintegrációs lehetőségeket is. Különösen a visszatérő gyermekekkel és fiatalokkal való bánásmódot a társadalom egésze ügyének tekintik.

Forrás: verfassungsschutz.de