Iszlámista támadások Németországban
Mi történt eddig és mire számítanak a hatóságok?
Főleg Szíriából és Irakból indult ki a fenyegetés
2011 óta több mint 1.150 ember utazott Németországból Szíriába és Irakba iszlamista okokból. 2015 óta a kiutazások száma észrevehetően csökkent. Jelenleg nincs jele annak, hogy világszerte olyan dzsihádista hadszíntér alakulna ki, amely a németországi iszlamista szubkultúra szempontjából akkora jelentőséggel bírna, mint Szíria vagy Irak a 2010-es évek közepén. Fontos az is, hogy ezekből az országokból számos menekült is érkezett az évek során Németországba.
A 21. században mikor kezdődtek (újra) az iszlamista merényletek?
Az első, igazoltan iszlamista motivációjú támadásra 2016. február 26-án került sor, amikor az Iszlám Állam egyik szimpatizánsa megkéselt egy rendőrt. Azóta évente átlagosan egy kisebb vagy nagyobb támadás történt, melyek közül a 2016 decemberi mannheimi eset volt a legrémisztőbb, amikor egy teherautó egy karácsonyi vásárba hajtott bele: 13 halott és 61 sebesült volt.
Idén eddig 2025. februárjában Berlinben a Holokauszt-emlékmű közelében volt támadás, ahol egy szír menekült a hatóságok szerint azzal a szándékkal tervezte a támadást, hogy „zsidókat öljön”. Ugyanebben a hónapban Münchenben egy szakszervezeti tüntetés közepébe hajtott bele egy 24 éves afgán menekült. Ugyanebben a hónapban Münchenben egy szakszervezeti tüntetés közepébe hajtott bele egy 24 éves afgán menekült. Ekkor 30-an sérültek meg.
Mely csoportok jelentenek veszélyt Németországra?
Különösen biztonsági kockázatot jelentenek azok a személyek, akiket szíriai és/vagy iraki tartózkodásuk során ideológiailag indoktrináltak, katonai kiképzésben részesültek a fegyverek és robbanóanyagok használatáról, és/vagy harci tapasztalatot szerezhettek.
Mit tesz a német állam az iszlamista terroristák ellen? Hogyan próbálja pacifikálni az ilyen körökbe kerülteket a német alkotmányvédelem?
Az egyesületek betiltása a politikai és vallási szélsőségek elleni küzdelem fontos eszköze. Lehetővé teszik az extremista struktúrák gyengítését, valamint pénzügyi és anyagi erőforrásaik elkobzását. Ezenkívül az egyesületek betiltásának elrettentő hatása is van, különösen a tagokra és a potenciális szimpatizánsokra.
A külföldi iszlamista szervezetekben való részvétel miatti büntetőeljárás mellett a hatóságok mindig figyelembe veszik a deradikalizációs és reintegrációs lehetőségeket is. Különösen a visszatérő gyermekekkel és fiatalokkal való bánásmódot a társadalom egésze ügyének tekintik.
Forrás: verfassungsschutz.de
