Sok szó esett már a 2023 januárjától esedékes áram árfékről – egy bizonyos fogyasztásig az állam garantálja, hogy a fogyasztó által fizetendő tarifa nem magasabb egy adott értéknél.
Aki viszont jelentős mennyiséget tud megspórolni, az anyagilag akár még jobban is járhat: Akik 80 százalék alá tudják csökkenteni fogyasztásukat, akár még további pénzeket is visszakapnak az energiaárféken keresztül az éves számlából. Minden el nem fogyasztott kilowattóra után az állam visszatéríti a fogyasztó számára a szolgáltató aktuális árát. Így azok a családok, amely a fogyasztás első 80 százalékáért kilowattóránként 40 centet fizettek előlegként, nemcsak 40 centet kapnak vissza az év végén megtakarított kilowattórák alapján, hanem a szolgáltató aktuális árát is: ebben az esetben 50 centet.
A Szövetségi Gazdasági Minisztérium számítási példájában ez tetemes visszatérítést jelenthet:
- Visszatérítés 20 százalékos megtakarítással: 450 euró
- Visszatérítés 30 százalékos megtakarítással: 675 euró
Átszámítva az energiaköltségek a villamosenergia-ár 30 százalékos megtakarításával havi nyolc euróval alacsonyabbak lennének, mint korábban – közölte a Gazdasági Minisztérium. Forráscikkünk megjegyzi, hogy ugyanez a számítás érvényes a gáz- és távhőfogyasztókra is.
Forrás: zdf.de
Szolgáltatói díj elszámolása: Elszámolás és a pótbefizetés határideje Németországban
Legfeljebb 12 hónapig követelhet extra befizetést a bérbeadó
Kelt: 2021. október 21.
Amennyiben a bérleti szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a bérlő mondjuk havonta előleget köteles fizetni a szolgáltatói díjakra – ez a leggyakoribb–, akkor a bérbeadónak kell a számlát kifizetni. A BGB 556. paragrafus (3) bekezdése 2. mondata azt mondja ki, hogy a bérlőt legkésőbb az elszámolási időszak vége után követő 12. hónap végéig értesíteni kell a szolgáltató díjkimutatásáról. Ezen határidő lejártát követően a bérbeadó nem jogosult többletköltségek felszámítására illetve követelésére, azt az esetet kivéve, ha a késedelmes érvényesítésért őt felelősség nem terheli (BGB 556. paragrafus (3) bekezdés 3. mondat).
A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) már többször megerősítette ezt a 12 hónapos időszakot, többek között a 2017. január. 25-én kelt Az: VIII ZR 249/15 számú ítéletében.
Az elszámolási időszak nem feltétlenül január 1-től december 31-ig tart. Ez másképp is meghatározható, alapjául szolgálhat például a bérlő beköltözésének dátuma is. Abban az esetben, ha a bérlő július 1-én költözik be az ingatlanba, akkor a július 1-től a rákövetkező év június 30-ig tartó elszámolási időszak is megengedett.
Ezt a cikket a német biztosítási ügyvédek írták:
JOGVEDELMI BIZTOSITÁS KALKULÁTOR MAGYARUL
További kérdések esetén szívesen segítünk
Kevin Ressler
85435 Erding
Germany
Mobil: +4915122656507
Telefon: +4981222285225
eMail: Kevin.Ressler@ergo.de
Web: nemetorszagibiztositas.hu