Ugrás a tartalomra

Csökkentheti-e a főnök a béred Németországban?

Milyen esetben vonhatnak le a béredből?


Egy munkaadó közölte az alkalmazottjával, hogy felmondás előtt kevesebb fizetést kap majd. Az alkalmazott nem válaszolt erre. Ez azt jelenti, hogy beleegyezett a határozatba? A válasz kiderül a cikk további részéből.

Egy személygépkocsi szerelőt azonnali hatállyal elbocsájtottak a munkahelyéről, és felmondás elleni védelem panaszt nyújtott be a Mecklenburg-Vorpommern tartományi munkaügyi törvényszékre. Az ítélet alapján a munkaadónak a munkaviszony végéig rendesen kellett volna fizetnie az alkalmazottat, azonban nem ezt tette, hanem 6 százalékkal kevesebb óradíjat számolt ki. Döntését azzal indokolta, hogy a lehúzott 6 százalékot az új szervíz technikusnak adta oda.

Erre az alkalmazott nem válaszolt semmit, tehát a munkaadó beleegyezésnek vette a szerződésmódosításba. Az elbocsájtott munkavállaló a kevesebb fizetés és az elmaradt szabadságpénz miatt nyújott be panaszt a bíróságra.

A tartományi bíróság egyöntetűen az alkalmazottnak adott igazat, hiszen a jogban a hallgatás nem jelent beleegyezést. A fizetés összegének megváltoztatását csak érvényes "módosító-felmondás"  (Änderungskündigung) segítségével lehet megtenni. A több, mint 10 alkalmazottal dolgozó cégek esetén felmondási indok is szükséges. A szabadságpénzt pedig minden esetben ki kell fizetnie a munkaadónak, akár átalányosítva is.

Vannak olyan esetek, amikor jogos a levonás a kialkudott munkabérből?

Vannak, de a törvényhozó nagyon alaposan körbehatárolja, hogy ez mikor megengedett. Ez alapvetően két esetben lehetséges :

  • Jogilag megengedett a bér csökkentése vagy módosítása abban az esetben, amennyiben a munkaadó igazolni tudja, hogy a munkavállaló teljesítménye hosszabb időn keresztül nem volt kielégítő és emiatt nem felelt meg a cégre jellemző teljesítményszintnek.
  • A munkáltatónak joga van rá, hogy levonjon a dolgozó béréből, amennyiben az neki nagymértékben felróható, súlyosan helytelen magatartást (grobes Fehlverhalten) tanusított.

Mindkét esetben szükséges, hogy a szándékolt bérből történő levonásokat a munkaadó a munkavállalók képviseleti szervével, vagyis az üzemi tanáccsal egyeztesse.

Ezen kívül persze vannak még olyan esetek, amikor bér helyett bérpótló kifizetést kap a dolgozó a munkáltatótól vagy más kifizetőtől, például betegség esetén, de ez már egy másik téma.

Forrás: www.n-tv.de, juraforum.de