Négynapos munkahét Németországban

Kevesebb munka ugyanakkora bérért - ezt követeli az IG Metall. Vajon a négynapos munkahét beválthatja-e azt, amit ígér? Íme a modellekkel kapcsolatos legfontosabb kérdések és válaszok.

Mit akarnak a szakszervezetek?

Az IG Metall ezen bejelentette, hogy négynapos munkahetet követel bércsökkenés nélkül az acélipar kollektív tárgyalásainak következő fordulójában. Ez az első alkalom, hogy a követelés egy egész iparág alkalmazottjaira kiterjed, mondta Jörg Hofmann, az IG Metall főnöke. Náluk amunkaidőt 35 óráról 32 órára akarják csökkenteni. De azt is elmondták, hogy a siker hatással lehetne más ágazatokra is.

Mit jelent a négynapos munkahét?

A négynapos munkahét két fő modelljéről kívánnak tárgyalni. Az első modellben a heti munkaidőt egyenlő bér mellett csökkentik, 40-ről 32 órára – ez az IG Metall és az acélipar esetében 35-ről 32 órára csökkenést jelent. A munka 80%-áért a fizetés 100% -át fizetik - száz százalékos termelékenység mellett.
A második modellben viszont csak az órákat osztanák el öt napról négy munkanapra. Tehát ha korábban napi nyolc órát dolgozott valaki egy 40 órás héten, akkor most tíz órát kell dolgoznia egy négynapos héten. Ideális esetben azonban a termelékenység egyik esetben sem csökkenhet.

Hogyan állnak a négynapos munkahéthez a munkáltatók?

Az acélipari munkaadók szövetségét nem hatották meg az IG Metall javaslatai. A fémiparban már évtizedek óta érvényben van a 35 órás munkahét. Ennek további lerövidítéséről hallani sem akarnak.

Mit mond erről a német kormány?

A német munkaügyi miniszter a szociáldemokrata irányultságú Vorwärts portál 2023. július 14-i cikke szerint ajánlja "modern vitát" szeretne kezdeményezni arról, hogy a munka hogyan passzol jobban az élet többi részéhez. A különböző életszakaszokban a polgároknak különböző igényeik vannak a munkaidő mennyiségét illetően. "Nagyobb rugalmasság szükséges a foglalkoztatási folyamatban". Szerinte azonban ezt a politikusok nem tudják egyedül eldönteni. Helyesebbnek tartja, hogy kollektív szerződésekkel együtt rugalmabbá alakítsák a munkaidő megszervezését. Ezzel azonban van egy bökkenő: a munkavállalóknak már csak 52 százaléka dolgozik kollektív szerződés hatálya alatti munkakörben. Ezért Heil egy új törvényjavaslat (Tarifstärkungsgesetz) által biztosítani akarja, hogy "ismét nagyobb kollektív szerződéses lefedettség legyen Németországban, és nagyobb beleszólás váljon lehetségessé”.

Mit mondanak a közgazdászok a csökkentett munkaidőről?

Enzo Weber, a Foglalkoztatáskutató Intézet (IAB) munkaerő-piaci kutatója azt mondja, hogy nem látja szükségét annak, hogy a merev ötnapos modellt merev négynapos modellre cseréljék. Mindenkinek, aki korábban heti 40 órával kevesebbet dolgozott, de ugyanazt a fizetést kapta, minden órában 25 százalékkal többet kellett dolgoznia. Weber szerint ez legtöbb esetben elképzelhetetlen. Ehelyett a szakértő nagyobb rugalmasságot javasol a munkaidő beosztását illetően.
Ezzel együtt számos területen óriási a munkaerőhiány. Emiatt pedig a munkavállalók és a szakszervezetek valószínűleg fölényben vannak. "Most a vállalatokon és a szakszervezeteken múlik, hogy eldöntsék, hogyan tárgyalnak erről – hogy négynapos munkahét lesz-e, az még nem derült ki."

Létezik már a négynapos munkahét már a világon?

Igen. Például 2022 novembere óta Belgiumban a dolgozóknak joguk van a négynapos munkahétre, de csak a rövidített munkahét első változatára: a heti 40 órát négy nap alatt kellene ledolgozniuk. Másrészt, ha alkalmazottként csökkenteni szeretné valaki a heti órák számát, akkor el kell fogadnia a fizetéscsökkentést. Ezen kívül egyébként van még három más ország is, ahol valamilyen formában létezik már ez a munkaszervezési mód: Írország, Nagy-Britannia és Spanyolország.