Ugrás a tartalomra

Óriási árnövekedések lesznek már az élelmiszereknél is

Például a tejtermékek, húsok és zöldségek drágulnak


Frissítés (2022. április 4.): Az Aldi a héten 20-50 százalékos áremelkedést tervez.
Az Aldi Nordnál már ma is "jelentősen drágábbá" válik a hús, a kolbász és a vaj. A saját márkás vaj ára az Aldinál 1,65 euró helyett 2 eurónál is több lesz, ami körülbelül egyharmados áremelkedést jelent. Sajtóértesülések szerint az Aldi Südnél is emelkednek az árak. A Rewe és diszkont leányvállalata, a Penny szintén magasabb eladási árakat jelentett be egyes termékcsoportok és cikkek esetében.

A Német Kereskedelmi Szövetség kétszámjegyű áremelkedésre figyelmeztet, miután az árak már az ukrajnai háború kezdete előtt már mintegy öt százalékkal emelkedtek az energiaárak miatt.
Az áremelkedések már februárban is kétszámjegyűek voltak - legalábbis, ha az ember egy szendvics összetevőit nézi még a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján. A zsemle és a félkemény sajt 7, illetve 4,7 százalékos növekedéssel csak viszonylag mérsékelt növekedést mutatott az előző évhez képest, de a tojás (+16,3), a saláta (+17,1), a vaj (+20,4), a paradicsom (+27) és az uborka (+30,3 százalék) esetében összességében hatalmas árnövekedést lehet megállapítani.

Forrás: wdr.de

Majdnem négy százalékos a német infláció

Frissítés (2021. szeptember 1): Németországban az infláció 2021 augusztusában várhatóan 3,9 százalékkal emelkedik az előző év azonos hónaphoz képest. Ezt a Német Statisztikai Hivatal (Destatis) jelentette be az ideiglenes adatok alapján. Ilyen mértékű inflációs rátát utoljára 1993 decemberében regisztráltak, amikor az infláció 4,3 százalék volt.

Az inflációt hónapok óta felfelé hajtják az emelkedő energiaárak. Az előző év azonos hónapjához képest ezek 12,6 százalékkal nőttek az adatok szerint; az élelmiszerárak 4,6 százalékkal pedig emelkedtek. A szolgáltatások átlag alatti mértékben, 2,5 százalékkal növekedtek, csakúgy, mint a lakásbérleti díjak (1,3 százalék).

Forrás: tagesschau.de



Frissítés (2021. július 21.): A német termelői árak négy évtizede nem látott mértékben emelkedtek. Ezek az árak a további feldolgozás és kereskedelmi forgalomba hozatal előtti árak és általában előrevetítik az infláció alakulását.

A mostaninál nagyobb növekedést utoljára 1982 januárjában lehetett tapasztalni, amit a második olajkrízis okozott.

A fogyasztói árak júniusban 2,3 százalékkal nőttek, májusban pedig 2,5 százalékkal 10 éves rekordot döntöttek meg.

Ennek fő okai a megnövekedett energia- és nyersanyagárakban keresendők. Az energia átlagosan 16,9 százalékkel nőtt, főleg az egy évvel ezelőtti alacsony árszinttel való összehasonlítás miatt. Akkor tudniillik a járvány miatt nagyon lezuhantak ezek a költségek.

Januárban ráadásul a szén-dioxid kibocsátásának megfizettetése is rátett egy lapáttal például a kőolaj és földgáz árára.

A nyersanyagok 12,7 százalékkal drágultak. Az acél és a fa ára a nagy bel- és külföldi kereslet miatt, valamint a szállítási nehézségek miatt emelkedtek.

Forrás: n-tv.de


2021. májusi cikk alapján: A Bundesbank az elmúlt év átlagát meghaladó árnövekedésre számít. Közgazdászok pánik veszélyére figyelmeztetnek.

Az infláció már hónapokkal ezelőtt visszatért, még akkor is ha csak kis mértékben. De a Bundesbank most azt várja, hogy akár a négy százalékot is eléri az év végére. Ezt tartalmazza a német központi bank legújabb havi előrejelzése. A Bundesbank az Európai Központti Bankkal közösen felelős az árak alakulásának ellenőrzéséért.


Mindazonáltal a német szakértők nem számítanak arra, hogy a növekedés hosszú ideig tart majd. Viszont a jelentés “az árak valamelyes felfelé mutató tendenciájának kockázatáról” beszél, dráguló nyersanyagokról. A kőolaj már most sokkal drágább, az élelmiszerek és különböző gyártási alapanyagokkal is ez a helyzet.

Hogyan viszonyul a mostani német infláció a korábbi időszakokhoz?

A mostani érték mintegy 2 százalékkal van az előző évi felett és az egész évre vonatkoztatott előrejelzés is ekkora mértékről szól. A tizedes vessző előtt kettes számjegy utoljára 2012-ben állt, négy százalékos infláció pedig a kilencvenes években volt utoljára.
 

Év Éves infláció
2019 1,45%
2018 1,73%
2017 1,51%
2016 0,49%
2015 0,51%
2014 0,91%
2013 1,50%
2012 2,01%
2011 2,08%
2010 1,10%

Adatok forrása: laenderdaten.info

Fontos hatásai voltak a járványnak

A nagyobb infláció a pandémiával is összefügg. Az sem mellékes Sebastian Dullien, a Makroökonómiai és Konjunktúrakutató Intézet tudományos igazgatója szerint, hogy tavaly a második félévben mérsékelték a forgalmi adót. Ezt most újra megnövelték – az olajárra is jellemző, hogy tavaly nagyon alacsony szintre süllyedt. Ezek a tendenciák az év végére azonban várhatóan véget érnek és nem Dullien szerint nem várható közép- és hosszú távon, hogy két százalék fölöt maradjon az infláció.

Milyen hatásuk van gazdaságélénkítő programoknak?

A Bundesbank jövőre normalizálódást vár. Ez viszont attól függ, hogyan reagálnak a kormányok Európában a gazdasági visszaesésre. Az USA-ban a nagyszabású támogató-programok már 4,2 százalékra emelték az inflációt.

Arra nem lehet számítani, hogy a központi bankok gyorsan megemelik a kamatokat. Az amerikai Fed jelezte, hogy visszafogott marad. Isabel Schnabel, az EKB igazgatója a hét közepén jelezte, hogy “továbbra is kedvező finanszírozási feltételeket tartanak fent a gazdaság támogatásár”. Az inflációs célt az EKB két százalékra tette.

“Figyelni kell a pénz értékének megőrzésére”

Jan Schnellenbach, a Cottbusi Egyetem közgazdásza szerint a Bundesbank prognózisa még nem ok a pánikra, de vigyázni kell.” Az EKB-nak fel kell készülnie, hogy 2022-ben szigorúbb politikát folytasson, ha a tendencia folytatódna. A kormánynak pedig mérlegelnie kellene, hogy a 2021-es és 2022-es évre meglevő eladósodási lehetőséget ne használja ki maximálisan.

"Fontosak a célzott támogatások"

Az államháztartási hiány a Bundesbank szerint idén mintegy hat százalék lesz várhatóan (tavaly négy volt). “Amíg a pandémia miatti korlátozások fennmaradnak, fontos maradnak a költségvetési támogatások”, írják a jelentésben.
A pandémia volt az első alkalom, amikor az EU tagállamai a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait hatályon kívül helyezték és megengedték, hogy az államadósság a GDP 60, a költségvetési hiány pedig a GDP 3 százalékát meghaladja. Az EU-Bizottság jövőre is javasolja a szabály szüneteltetését.

Az adóhivatal is érdeklik a magas kamatok

A megtakaróknak az inflációindex mellett azt is figyelembe kell venniük, hogy egy bizonyos kamatbevételen túl számolniuk kell a Finanzamt-tal is (801 euró felett). A tőkehjövedelem adómentes része, azaz a Sparerfreibetrag témájáról itt írtunk részletesen.
Összefoglalva, az alacsony kamatok előnyt jelenthetnek a megtakarítóknak, abban az értelemben, hogy a megtakarítók jelenleg nagy összegeket fektethetnek be, anélkül, hogy az adóztatás fenyegetné őket.
Példaszámítás: Aki 1,1% kamattal fekteti be pénzét, 72,810 eurót kamatoztathat és 800,91 kamatbevétellel az osztalékadó küszöbe alatt maradhat.

Az adót minden áron elkerülni nem a legjobb stratégia

Ahogy a befektetési szakértők is mindig hangúlyozzák: Mivel az adóhatóság tőkenyereségek esetén viszonylag engedékeny, nem az kell mérvadó legyen egy takarékpénztár  kiválasztásánál, hogy elkerüljük a megadózást. Évi 801 euróig adómentesek a kamatok, ezen felül pedig 25% átalány oszalékadó plusz szolidarítási járulék és esetleg egyházi adó terheli, amint az alábbi egyenlet is kimutatja:

(0,25 x 5,5) % + 25 % = 26,375 % = Gesamt-Steuersatz (Összadókulcs)

Röviden: ha 901 €-s kamatbevételed volt, akkor ebből csak 100€ lesz megadóztatva mégpedig 26,375%-al.
Mindehhez hozzájárul még az egyházadó (Bayernben és Baden-Württembergben 8%-a a jövedelemadónak), ami emeli a kamat adóját (lássd a fenti egyenletet) minimum 1,96%-al. Más tartományokban a 9%-os egyházadó 2,2%-os adónövekedéssel jár.

Tipp: Azok az alacsony jövedelmű személyek, akiknek a személyes adókulcsuk 25% alatt van, közölhetik az adóhivatallal, hogy ezt az alacsonyabb kulcsot alkalmazzák a kamatjövedelmek vagy tőzsdéről származó jövedelmek megadóztatására is.

Forrás: focus.de, tagesspiegel.de, laenderdaten.info