Amit a munkaidőről szóló törvényről tudni kell.
A legfontosabb információk röviden
• A munkaidőről szóló törvény az alkalmazottak megóvásának érdekében maximális munkaidőt ítél meg: hetente legtöbb 48 órát.
• Az a személy, aki a munkaszerződésben foglaltaknál több órát dolgozik le, egyedi feltételek mellett fizetést kaphat a ledolgozott túlórákra.
• A munkaidőre érvényes törvény, más néven a munkaidő-védelemről szóló törvény, megszabja, hogy mennyi ideig kell pihenni és szünetet tartani. Alapjában véve tizenegy óra pihenőidőt kötelező betartani két műszak között.
• A vasárnapokon és az ünnepnapokon nem kell dolgozni. Valójában senkinek sem kell ebben az intervallumban dolgoznia. Ámde számos kivétel van erre.
• A munkaidőről szóló törvény az alkalmazottak megóvásának érdekében maximális munkaidőt ítél meg: hetente legtöbb 48 órát.
• Az a személy, aki a munkaszerződésben foglaltaknál több órát dolgozik le, egyedi feltételek mellett fizetést kaphat a ledolgozott túlórákra.
• A munkaidőre érvényes törvény, más néven a munkaidő-védelemről szóló törvény, megszabja, hogy mennyi ideig kell pihenni és szünetet tartani. Alapjában véve tizenegy óra pihenőidőt kötelező betartani két műszak között.
• A vasárnapokon és az ünnepnapokon nem kell dolgozni. Valójában senkinek sem kell ebben az intervallumban dolgoznia. Ámde számos kivétel van erre.
• Abban az esetben, ha a munkaadó megszegi a megengedett maximális munkaidőt, és így a munkaidőről szóló törvényt, akkor ebben a helyzetben közigazgatási szabálysértést követ el. A betartást a kereskedelmet felügyelő hatóságok vagy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági hatóságok ellenőrzik és követik.
Az alkalmazottaknak maximálisan heti hány órát szabad dolgozniuk?
A munkaidőről szóló törvény (ArbZG) meghatározza a megengedett maximális munkaidőt a munkavállalók egészségének védelme érdekében. Ez az oka annak, hogy gyakran munkaidő-védelmi törvénynek hívják.
Eddig a következőek voltak érvényesek: a munkavállalók nagyrészben egy munkanapon nyolc óránál többet nem dolgozhatnak (az ArbZG 3. szakaszának 1. mondata). Ez nem tartalmazza a szünetet. Az a személy, aki reggel 9-kor kezd el dolgozni, és délután 17:30-kor fejezi be a napi munkáját , nyolc órát dolgozott a törvénynek megfelelően, 30 perces hosszú ebédszünettel (ArbZG 4. §).
A törvény értelmében a munkavállaló maximum egy héten 48 órát dolgozhat évi 48 héten keresztül, mivel a törvény minimum négy hetes szabadságra jogosítja fel 1 évben. A munkaidőről szóló törvény ennélfogva a maximális munkaidőt évi 2,304 óra feltételezi.
Tíz órás nap - Rendkívüli kivételes helyzetekben a munkaadó maximum tíz órára meghosszabbíthatja a munkanapot. Ezt a tíz órás korlátot semmilyen körülmények között sem engedélyezett átlépni. Ennek következtében ideiglenesen megengedett a maximális heti 60 órás munkaidő.
A munkaadónak kompenzálnia kell a hosszabb munkaidőt azzal, hogy biztosítja, hogy az alkalmazott kevesebbet dolgozzon a következő időszakban. Ennek következtében az alkalmazottaknak nem megengedett átlagban több mint nyolc óránál többet dolgozniuk hat naptári hónapnál vagy 24 hétnél többet.
Ezeket a felső határokat akkor is alkalmazni kell, ha a vállalkozásban a dolgok szűkösek, mert több alkalmazott beteg vagy a megüresedett álláshelyeket nem töltötték be.
Friss hír: Hamarosan a teljes munkaidőt nyilván kell majd tartani
Az erfurti Szövetségi Legfelsőbb Munkaügyi Bíróság (BAG) határozata szerint Németországban kötelező a munkaidő nyilvántartása. Ítéletük az Európai Bíróság (EB) 2019 májusában határozatán alapszik, miszerint a tagállamoknak kötelezniük kell a munkáltatóikat, hogy hozzanak létre egy objektív, megbízható és hozzáférhető munkaidő-nyilvántartási rendszert, amely alkalmas a munkavállalók napi munkaidejének mérésére.
A német jogalkotó mindeddig még nem reagált az EB ítéletére. Hubertus Heil munkaügyi miniszter megoldásként jelenleg a munkaidőről szóló törvény (Arbeitszeitgesetz) módosítását fontolgatja.
A szakértők arra számítanak, hogy a BAG iránymutató határozata (1ABR 22/21) messzemenő hatással lehet a bizalmon alapuló munkaidő-modellekre, amely mindeddig bevett gyakorlat volt az üzleti életben és az adminisztrációban. Ebbe beleértendő a mobil munkavégzés és a távmunka is – itt nagyobb mértékű ellenőrzésre van szükség. Az említett jogszabály szerint mindeddig csupán a túlórát és a vasárnapi munkát kellett rögzíteni, nem pedig a munkaidő teljes időtartamát.
A jelenlegi gyakorlatról lásd cikkünk következő bekezdését
Forrás: handelsblatt.com
Dokumentációs kötelezettség (jelenlegi gyakorlat): A munkaadónak nyilván kell tartania, ha egy alkalmazott a megengedettnél hosszabb ideig dolgozik (az ArbZG 16. § (2) bekezdése). Ennek célja, hogy megkönnyítse a felügyeleti hatóságok számára annak ellenőrzését, hogy a munkáltató megbizonyosodott arról, hogy a túlórát a tervek alapján kompenzálják. Az időkövetési rendszerrel rendelkező társaságoknál ez sokkalta egyszerűbb.
Mi értünk munkaidőnek?
A munkaidő a munka elkezdésétől a végéig tart, szünetek nélkül. De mi a helyzet a munkába vezető úttal, az üzleti utakkal vagy az átöltözéssel?
A munkába vezető út - A munkába vezető útat nem számítják bele a munkaidőbe. Az üzleti utazások munkaidőnek számíthatnak is akár, ha a munkaadó az utazás alatt dolgozik. Ez magában foglalja az autóval történő utazást egy bizonyos helyre, vagy vonaton vagy repülőgépen végzett munkát. Az utazás nem számít bele a munkaidőbe, feltéve, hogy a munkavállaló ezen idő alatt pihenhet (BAG, 2006. július 11-i ítélet, Az. 9 AZR 519/05). Ezért a tömegközlekedéssel történő munkába vezető út általában nem munkaidő.
Átöltözés – Az átöltözés nagyrészben nem része a munkaidőnek. Ez különböző lehet, ha a munkaadó bizonyos munkaruhát ír elő, és a cég alkalmazottainak ruhát kell cserélni (BAG, 2012. szeptember 19-i ítélet, Az. 5 AZR 678/11).
Megengedett-e a munka vasárnap és ünnepnapokon?
Az alkalmazottnak általában nem szabad és nem kell dolgoznia vasárnap és ünnepnapokon - 0 és 24 óra között (ArbZG 9. szakasz). Ki kell magukat pihenniük, felépülniük, és nem szabad semmilyen más tevékenységet sem csinálniuk.
Vannak azonban kivételek, különösen a kórházak, ápolási intézmények, benzinkutak, múzeumok, színházak, éttermek és sok más létesítmények esetében, amelyeknek vasárnap is működniük kell. De még azoknak a személyeknek is, akik vasárnap és ünnepnapokon dolgoznak, joguk van évi minimum 15 szabad vasárnapra.
Két kivétel érvényes a vasárnap és az ünnepi pihenés kezdetére és végére. Ilyen módon a munkaadó akár két órával előre hozhatja a teherautóvezetők indulását. A több műszakban dolgozó vállalatok a szabadnap elejét vagy végét is hat órával előre vagy hátra mozgathatják.
A munkaadónak minden esetben rögzítenie kell az összes munkaidőt vasárnap és ünnepnapokon. A kereskedelemfelügyeleti hatóságok vagy a munkavédelmi hivatalok ellenőrzik, hogy betartják-e vagy sem a vasárnapi pihenést.
Ha további kérdése van, Kevin Ressler biztosítási szakértő örömmel segít Önnek a témában.
Elérhetőség:
Kevin Ressler, biztosítási szakértő
Germany, 85435 Erding, Otto-Hahn-Str. 21
Telefon: +4981222285225
eMail: Kevin.Ressler@ergo.de
Honlap: nemetorszagibiztositas.hu/ /
A cikk tartalmáért kizárólag a cikk szerzője felel.
Németországi Munkalehetőségek
