A munkaidőre érvényes törvények Németországban

-

2020.10.11, 19:34 schedule
vedy perm_identity

Maximálisan hány órát dolgozhat egy alkalmazott egy héten Németországban?
 
A legfontosabb információk röviden

• A munkaidőről szóló törvény az alkalmazottak megóvásának érdekében maximális munkaidőt ítél meg: hetente legtöbb 48 órát.
• Az a személy, aki a munkaszerződésben foglaltaknál több órát dolgozik le, egyedi feltételek mellett fizetést kaphat a ledolgozott túlórákra.
• A munkaidőre érvényes törvény, más néven a munkaidő-védelemről szóló törvény, megszabja, hogy mennyi ideig kell pihenni és szünetet tartani. Alapjában véve tizenegy óra pihenőidőt kötelező betartani két műszak között.
•  A vasárnapokon és az ünnepnapokon nem kell dolgozni. Valójában senkinek sem kell ebben az intervallumban dolgoznia. Ámde számos kivétel van erre.

• Abban az esetben, ha  a munkaadó megszegi a megengedett maximális munkaidőt, és így a munkaidőről szóló törvényt, akkor ebben a helyzetben közigazgatási szabálysértést követ el. A betartást a kereskedelmet felügyelő hatóságok vagy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági hatóságok ellenőrzik és követik.

Az alkalmazottaknak maximálisan  heti hány órát szabad dolgozniuk?
A munkaidőről szóló törvény (ArbZG) meghatározza a megengedett maximális munkaidőt a munkavállalók egészségének védelme érdekében. Ez az oka annak, hogy gyakran munkaidő-védelmi törvénynek hívják.


Eddig a következőek voltak érvényesek: a munkavállalók nagyrészben egy munkanapon nyolc óránál többet nem dolgozhatnak (az ArbZG 3. szakaszának 1. mondata). Ez nem tartalmazza a szünetet. Az a személy, aki reggel 9-kor kezd el dolgozni, és délután 17:30-kor fejezi be a napi munkáját , nyolc órát dolgozott a törvénynek megfelelően, 30 perces hosszú ebédszünettel (ArbZG 4. §).

A törvény értelmében a munkavállaló maximum egy héten 48 órát dolgozhat évi 48 héten keresztül, mivel a törvény minimum négy hetes szabadságra jogosítja fel 1 évben. A munkaidőről szóló törvény ennélfogva a maximális munkaidőt évi 2,304 óra feltételezi.
Tíz órás nap - Rendkívüli kivételes helyzetekben a munkaadó maximum tíz órára meghosszabbíthatja a munkanapot. Ezt a tíz órás korlátot semmilyen körülmények között sem engedélyezett átlépni. Ennek következtében ideiglenesen megengedett a maximális heti 60 órás munkaidő.

A munkaadónak kompenzálnia kell a hosszabb munkaidőt azzal, hogy biztosítja, hogy az alkalmazott kevesebbet dolgozzon a következő időszakban. Ennek következtében az alkalmazottaknak nem megengedett átlagban több mint nyolc óránál többet dolgozniuk hat naptári hónapnál vagy 24 hétnél többet.
Ezeket a felső határokat akkor is alkalmazni kell, ha a vállalkozásban a dolgok szűkösek, mert több alkalmazott beteg vagy a megüresedett álláshelyeket nem töltötték be.

Dokumentációs kötelezettség - A munkaadónak nyilván kell tartania, ha egy alkalmazott a megengedettnél hosszabb ideig dolgozik (az ArbZG 16. § (2) bekezdése). Ennek célja, hogy megkönnyítse a felügyeleti hatóságok számára annak ellenőrzését, hogy a munkáltató megbizonyosodott arról, hogy a túlórát a tervek alapján kompenzálják. Az időkövetési rendszerrel rendelkező társaságoknál ez sokkalta egyszerűbb.

Mi értünk munkaidőnek?

A munkaidő a munka elkezdésétől a végéig tart, szünetek nélkül. De mi a helyzet a munkába vezető úttal, az üzleti utakkal vagy az átöltözéssel?
A munkába vezető út - A munkába vezető útat nem számítják bele a munkaidőbe. Az üzleti utazások munkaidőnek számíthatnak is akár, ha a munkaadó az utazás alatt dolgozik. Ez magában foglalja az autóval történő utazást egy bizonyos helyre, vagy vonaton vagy repülőgépen végzett munkát. Az utazás nem számít bele a munkaidőbe, feltéve, hogy a munkavállaló ezen idő alatt pihenhet (BAG, 2006. július 11-i ítélet, Az. 9 AZR 519/05). Ezért a tömegközlekedéssel történő munkába vezető út általában nem munkaidő.

Átöltözés – Az átöltözés nagyrészben nem része a munkaidőnek. Ez különböző lehet, ha a munkaadó bizonyos munkaruhát ír elő, és a cég alkalmazottainak ruhát kell cserélni (BAG, 2012. szeptember 19-i ítélet, Az. 5 AZR 678/11).

Megengedett-e a munka vasárnap és ünnepnapokon?
Az alkalmazottnak általában nem szabad és nem kell dolgoznia vasárnap és ünnepnapokon  - 0 és 24 óra között (ArbZG 9. szakasz). Ki kell magukat pihenniük, felépülniük, és nem szabad semmilyen más tevékenységet sem  csinálniuk.
Vannak azonban kivételek, különösen a kórházak, ápolási intézmények, benzinkutak, múzeumok, színházak, éttermek és sok más létesítmények esetében, amelyeknek vasárnap is működniük kell. De még azoknak a személyeknek is, akik vasárnap és ünnepnapokon dolgoznak, joguk  van évi minimum 15 szabad vasárnapra.

Két kivétel érvényes a vasárnap és az ünnepi pihenés kezdetére és végére. Ilyen módon a munkaadó akár két órával előre hozhatja a teherautóvezetők indulását. A több műszakban dolgozó vállalatok a szabadnap elejét vagy végét is hat órával előre vagy hátra mozgathatják.
A munkaadónak minden esetben rögzítenie kell az összes munkaidőt vasárnap és ünnepnapokon. A kereskedelemfelügyeleti hatóságok vagy a munkavédelmi hivatalok ellenőrzik, hogy betartják-e vagy sem a  vasárnapi pihenést.
 
 

Ha további kérdése van, Kevin Ressler biztosítási szakértő örömmel segít Önnek a témában. 

 
Elérhetőség:
Kevin Ressler, biztosítási szakértő
Germany, 85435 Erding, Otto-Hahn-Str. 21
Mobil: +4915122656507
Magyar Iroda: +3612361231
 
A cikk tartalmáért kizárólag a cikk szerzője felel.

A cikk tartalma informatív jellegű és nem tanácsadás ezért nem vállalunk érte felelősséget. Tanácsadásért és pontos információkért kérjük forduljon kompetens hivatalokohoz, szakemberekhez. A szakértők által írt cikkek tartalmáért ők felelnek.

-
Legutóbbi cikkek

Legolvasottabb cikkeink

-
Scroll to Top