Ugrás a tartalomra

Megtudhatod Németországban kölcsönzött munkavállalóként, mennyit keresnek a kollégák?

Fontos ismerni, mikor van jogod erre a tájékoztatásra


Amennyiben ideiglenes munkavállalóként ugyanarra a fizetésre és munkakörülményekre tarthatsz igényt, mint a kölcsönbe vevő cégnél alkalmazott "kollégák", akkor jogos a kérdés, hogy vajon miként tudhatnád meg, miként épülnek fel ezek a bérek és egyéb munkakörülmények.

A gyakorlatban ezt az igencsak fontos kérdést a munkaerőkölcsönzést szabályozó AÜG úgy határozza meg, hogy előírja a kölcsönbe adott munkavállaló tájékoztatáskérési jogát a kölcsönbe vevő céggel szemben: Az AÜG 13. paragrafusa alapján a kölcsönbe adott dolgozó a kölcsönbe vevőhöz történő kihelyezése esetén tájékoztatást igényelhet az utóbbitól a kölcsönbe vevő vállalkozásában alkalmazott, hasonló munkakört betöltő munkavállalóra vonatkozó lényeges munkakörülményekről, a díjazást is beleértve ebbe. Az AÜG 13. paragrafusa így hangzik:

"Kölcsönbe adás esetén a kikölcsönzött munkavállaló tájékoztatást igényelhet a kölcsönbe vevőtől annak tekintetében, hogy a kölcsönbe vevő cégnél milyen alapvető munkakörülmények érvényesek a kölcsönvevő hasonló dolgozóira, beleértve a fizetést is; ez nem alkalmazható, ha a 8. paragrafus (2) és (4) bekezdése második mondatában említett kivételek fennállnak."

Amint azt a második félmondat korlátozásai is jelzik, a tájékoztatáshoz való jog nem létezik, ha a kölcsönzött munkavállalók az egyenlőség elvének fent említett kivételei alá esnek (a munkaerő-kölcsönzési tarifa szerinti fizetés, esetlegesen ágazati pótdíjakkal együtt). Ilyenkor kezdettől fogva nem jogosultak "egyenlő díjazásra" vagy "egyenlő bánásmódra". Ezekben az esetekben nem áll meg a tájékoztatáshoz való jog.

Németországban kikölcsönzött munkavállalóként válhat-e a kölcsönbevevő dolgozójává a munkaerőkölcsönzési szerződés lejárta után?  

Igen, még abban az esetben is, ha a kölcsönbe adó céggel kötött munkaszerződésében ezt kizáró rendelkezés van.
Az AÜG 9. §-a (1) bekezdésének 4. pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelenek azon megállapodások:

"amelyek megtiltják a kölcsönbe vevőnek, hogy alkalmazza a kikölcsönzött dolgozót egy olyan időpontban, amikor a kölcsönbe adó és a kikölcsönzött munkavállaló közötti munkaviszony már nem érvényes.”

Hasonlóképpen a bérbe vevő munkaszerződés-kötési szabadsága is védelemben részesül. Korábbi időpontban kölcsönbe vett dolgozót is alkalmazhat, ha annak a kölcsönbe adóval fennálló munkaviszonya megszűnt: az AÜG 9. paragrafus (1) bekezdés 3. pontja kimondja, hogy érvénytelenek mindazon megállapodások, amelyek

"megtiltják a kölcsönbe vevőnek, hogy a kölcsönzött munkavállalót olyan időpontban foglalkoztassa, amikor a kölcsönbeadóval fennálló munkaviszonya már nem áll fenn; ez nem zárja ki, hogy a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő egy megfelelő díjban megállapodjon a kölcsönbe adás után vagy a kölcsönbe adás által létrejött közvetítésért".

Az ilyen rendelkezések korlátozzák a munkajognak a szerződés lejártát követően alkalmazott versenytilalmi rendelkezések megengedhetőségét.

További kérdések esetén szívesen segítünk:

Kevin Ressler

Biztosítási szakértő
Otto-Hahn-Str. 21
85435 Erding
Germany

Mobil: +4915122656507
Telefon: +4981222285225
eMail: Kevin.Ressler@ergo.de
Web: nemetorszagibiztositas.hu