Vége a német vasutassztrájknak: Győztek a mozdonyvezetők
Jön a 35 órás munkahét
Vége a német vasutassztrájknak: Győztek a mozdonyvezetők
Kelt: 2024. március 27.
A mozdonyvezetők november óta hatszor sztrájkoltak az utazóközönség és a cégvezetés nagy bosszúságára. Olyannyira nagyok voltak a fennakadások, hogy egyes politikusok már a sztrájkjog szigorítását kezdték követelni. Végül sikerült megállapodni a GDL és a Deutsche Bahn tárgyaló delegációinak. Lesz 35 órás munkahét szakszervezeti követeléseknek megfelelő – igaz nem azonnal. 2026 elején lesz egy automatikus csökkentés 37 órára. Aki 40 órát szeretne dolgozni, az ezt megteheti körülbelül 2,7 százalékkal több fizetésért. Az utána következő években 2027-től 36 órára, 2028-tól 35,5 órára, 2029-től pedig 35 órára csökkentik az óraszámot, viszont ez már nem automatikusan fog megtörténni. Ezt a munkavállalóknak külön kell kérniük, ha élni kívánnak a lehetőséggel.
Négy napos munkahét lesz az általános?
Belgium, Izland, Nagy-Britannia és Spanyolország már bevezette vagy épp most próbálja
Kelt: 2023. október 4.
Ezekben az államokban már létező dolog a négynapos munkahét, vagy legalábbis tesztelik már. Németországban is van néhány olyan munkáltató, ahol kísérleteznek a 4 napos héttel. De mi is ez igazából?
A DREMO GmbH vendégcikke
Régen így működött a dolog: a munkaidő akkor járt le, ha elvégezted a feladataidat, és tartott, ameddig tartott. Az ipari modernizáció idején a heti munkaidő folyamatosan rövidült az elmúlt évtizedekben. 1918-ban már létezett olyan szerződés, amely szabályozta a nyolcórás munkaidőt, mostanra pedig az átlagos heti munkaidő 39 óra.
A heti munkával töltött idő mérsékléséről szóló tárgyalások nem újszerűek. Időközben már egyes cégek Németországban levő telephelyeiken- csökkentett óraszámban működnek.
Csábítóan hangzik: munka négy napon át majd három szabadnap. Felmérések alapján a németországi munkavállalók 75 százaléka örülne a négynapos hétnek. Még azt is egyre többen vállalnák be, hogy emiatt bérük egy részétől eltekintsenek. De mi is jelent ez pontosan?
Néhány lényeges információval szolgálunk:
Mi az a "4 napos hét"?
Elvileg három variáció létezik van. Az első esetén a heti 40 órát négy munkanapra osztják szét. Ebből négy munkanap keletkezik, egyenként 10 óra napi munkaidővel. A második variáció a "100-80-100" megközelítés alapján működik. A dolgozók a korábbi munkaidő 80 százalékát dolgozzák le, és a bérük változatlan marad 100 százalékos (változatlan) termelékenység esetén. A harmadik variáció heti négy munkanapot jelent, rövidebb munkaidővel és a hozzá tartozó alacsonyabb, kiigazított bérekkel.
Milyen előnyei lehetnek?
- A vállalat vonzereje javulhat
- Előnyre számíthat a cég a munkavállalók toborzása terén
- Fokozott termelékenység
- Nagyobb motiváció illetve elégedettség
- Kedvező egészségügyi hatások
- Jobb munka-magánélet közti egyensúly
- A férfiak és nők közötti egyenjogúság a mindennapi munka során
- Környezeti szempontok
Milyen hátrányok lehetségesek?
A tanulmányokból nem világlik ki semmiféle hátrány a munkavállalók tekintetében . A munkaadók viszont figyelmeztetnek, hogy a hosszabb napi munkaidő miatt alábbhagyhat a figyelem. Ez rontja a munkateljesítményt, emelkedhet a hibák száma valamint a balesetveszély. Az általános gazdasági fejlődés vonatkozásában is akadhatnak problematikus dolgok, pl. még nagyobb lehet a szakképzett munkaerő hiánya. A vállalatoknak jóval több munkaerő válhatna szükségessé a teljesítmény szinten tartásához. A kritikusok félnek az igazságtalanság érzetének a fokozódásától, mivel "csupán" egyes gazdasági ágazatokban alkalmazható egy ilyen modell. Ezen kívül a feketemunka is növekedhet.
Rövidebb órákat dolgozni azonos fizetésért?
Ez lényeges problémát jelent. Sok ágazatban nem egyszerű előteremteni ezeket a pénzügyi forrásokat (vagyis 20 százalékkal többet kigazdálkodni). Amennyiben ezt bérkompenzáció nélkül csinálnák meg, akkor az alacsonyabb bérek miatt a nyugdíjjogosultságok is csökkennének.
Mindenki számára megoldható a 4 napos munkahét ?
A felmérések arra utalnak, hogy sok ágazatban könnyen megvalósítható a modell a praxisban, mondjuk a kereskedelemben vagy az adminisztratív területeken. Eltérő a helyzet az idősgondozásban és betegápolásban, a raktározásban/logisztikában vagy a termelésben. Ezekben az esetekben többműszakos munkarend alkalmazandó a folyamatos létszám garantálása érdekében.
Jogi háttér
Léteznek indítványok a munkaerőpiaci felek oldaláról, de nincsenek általánosan érvényes jogi előírások a rövidebb munkaidőt illetően.
Az IG Metall egyes kollektív szerződései munkaidő-csökkentést tartalmaznak, a munkavállalók pedig választható munkaidővel rendelkeznek, de bérkompenzáció nélkül. Az acéliparban arról a javaslatról tárgyalnak éppen, hogy szakterületükön a 4 napos munkahét 35 óra helyett 32 órás munkaidővel, teljes bérkompenzációval lépjen életbe.
A munkaerő-kölcsönzés esetében az iGZ-DGB kollektív szerződés 35 órás átlagos heti munkaidőt ír elő. A részmunkaidős foglalkoztatás is megengedett.
Általánosságban érvényes, hogy alkalmazottaink havi munkaideje a partnervállalat szabályzata alapján kerül kialakításra. Mind a napi munkaidő eleje és vége, mind pedig a hét napjai között történő szétosztása is az ügyfél igényeihez igazodik. Bizonyos ügyfeleink a szakmunkásszektorban a változásra való hajlandóságra és rugalmasságra bazíroznak, és új munkaidő-modelleket próbálnak ki.
A részmunkaidő a DREMO-nál már régóta nem ismeretlen. Lehetőség van például arra, hogy három hetet dolgozz és egy hétig légy szabadságon. A négynapos munkahét vagy a nyugdíjas munkavállalók esetében a havi egy hétnyi munkavégzés szintén a lehetőségek közé tartozik.
Szeretne motiváltan és eredményesen dolgozni, és megszerezni egy határozatlan idejű, állandó pozíció minden előnyét, rendkívül jó feltételekkel? Akkor lépjen kapcsolatba velünk telefonon vagy e-mailben. Egyéni állásajánlatot teszünk Önnek.
