Ugrás a tartalomra

Négy napos munkahét lesz az általános?

Belgium, Izland, Nagy-Britannia és Spanyolország már bevezette vagy épp most próbálja


Ezekben az államokban már létező dolog a négynapos munkahét, vagy legalábbis tesztelik már. Németországban is van néhány olyan munkáltató, ahol kísérleteznek a 4 napos héttel. De mi is ez igazából?

A DREMO GmbH vendégcikke

Régen így működött a dolog: a munkaidő akkor járt le, ha elvégezted a feladataidat, és tartott, ameddig tartott. Az ipari modernizáció idején a heti munkaidő folyamatosan rövidült az elmúlt évtizedekben. 1918-ban már létezett olyan szerződés, amely szabályozta a nyolcórás munkaidőt, mostanra pedig az átlagos heti munkaidő 39 óra.

A heti munkával töltött idő mérsékléséről szóló tárgyalások nem újszerűek. Időközben már egyes cégek Németországban levő telephelyeiken- csökkentett óraszámban működnek.
Csábítóan hangzik: munka négy napon át majd három szabadnap. Felmérések alapján a németországi munkavállalók 75 százaléka örülne a négynapos hétnek. Még azt is egyre többen vállalnák be, hogy emiatt bérük egy részétől eltekintsenek. De mi is jelent ez pontosan?
Néhány lényeges információval szolgálunk:

Mi az a "4 napos hét"?

Elvileg három variáció létezik van. Az első esetén a heti 40 órát négy munkanapra osztják szét. Ebből négy munkanap keletkezik, egyenként 10 óra napi munkaidővel. A második variáció a "100-80-100" megközelítés alapján működik. A dolgozók a korábbi munkaidő 80 százalékát dolgozzák le, és a bérük változatlan marad 100 százalékos (változatlan) termelékenység esetén. A harmadik variáció heti négy munkanapot jelent, rövidebb munkaidővel és a hozzá tartozó alacsonyabb, kiigazított bérekkel.

Milyen előnyei lehetnek?

  • A vállalat vonzereje javulhat
  • Előnyre számíthat a cég a munkavállalók toborzása terén
  • Fokozott termelékenység
  • Nagyobb motiváció illetve elégedettség
  • Kedvező egészségügyi hatások
  • Jobb munka-magánélet közti egyensúly
  • A férfiak és nők közötti egyenjogúság a mindennapi munka során
  • Környezeti szempontok

Milyen hátrányok lehetségesek?

A tanulmányokból nem világlik ki semmiféle hátrány a munkavállalók tekintetében . A munkaadók viszont figyelmeztetnek, hogy a hosszabb napi munkaidő miatt alábbhagyhat a figyelem. Ez rontja a munkateljesítményt, emelkedhet a hibák száma valamint a balesetveszély. Az általános gazdasági fejlődés vonatkozásában is akadhatnak problematikus dolgok, pl. még nagyobb lehet a szakképzett munkaerő hiánya. A vállalatoknak jóval több munkaerő válhatna szükségessé a teljesítmény szinten tartásához. A kritikusok félnek az igazságtalanság érzetének a fokozódásától, mivel "csupán" egyes gazdasági ágazatokban alkalmazható egy ilyen modell. Ezen kívül a feketemunka is növekedhet.

Rövidebb órákat dolgozni azonos fizetésért?

Ez lényeges problémát jelent. Sok ágazatban nem egyszerű előteremteni ezeket a pénzügyi forrásokat (vagyis 20 százalékkal többet kigazdálkodni). Amennyiben ezt bérkompenzáció nélkül csinálnák meg, akkor az alacsonyabb bérek miatt a nyugdíjjogosultságok is csökkennének.

Mindenki számára megoldható a 4 napos munkahét ?


A felmérések arra utalnak, hogy sok ágazatban könnyen megvalósítható a modell a praxisban, mondjuk a kereskedelemben vagy az adminisztratív területeken. Eltérő a helyzet az idősgondozásban és betegápolásban, a raktározásban/logisztikában vagy a termelésben. Ezekben az esetekben többműszakos munkarend alkalmazandó a folyamatos létszám garantálása érdekében.

Jogi háttér

Léteznek indítványok a munkaerőpiaci felek oldaláról, de nincsenek általánosan érvényes jogi előírások a rövidebb munkaidőt illetően.
Az IG Metall egyes kollektív szerződései munkaidő-csökkentést tartalmaznak, a munkavállalók pedig választható munkaidővel rendelkeznek, de bérkompenzáció nélkül. Az acéliparban arról a javaslatról tárgyalnak éppen, hogy szakterületükön a 4 napos munkahét 35 óra helyett 32 órás munkaidővel, teljes bérkompenzációval lépjen életbe.
A munkaerő-kölcsönzés esetében az iGZ-DGB kollektív szerződés 35 órás átlagos heti munkaidőt ír elő. A részmunkaidős foglalkoztatás is megengedett.
Általánosságban érvényes, hogy alkalmazottaink havi munkaideje a partnervállalat szabályzata alapján kerül kialakításra. Mind a napi munkaidő eleje és vége, mind pedig a hét napjai között történő szétosztása is az ügyfél igényeihez igazodik. Bizonyos ügyfeleink a szakmunkásszektorban a változásra való hajlandóságra és rugalmasságra bazíroznak, és új munkaidő-modelleket próbálnak ki.
A részmunkaidő a DREMO-nál már régóta nem ismeretlen. Lehetőség van például arra, hogy három hetet dolgozz és egy hétig légy szabadságon. A négynapos munkahét vagy a nyugdíjas munkavállalók esetében a havi egy hétnyi munkavégzés szintén a lehetőségek közé tartozik.
Szeretne motiváltan és eredményesen dolgozni, és megszerezni egy határozatlan idejű, állandó pozíció minden előnyét, rendkívül jó feltételekkel? Akkor lépjen kapcsolatba velünk telefonon vagy e-mailben. Egyéni állásajánlatot teszünk Önnek.