Jelentősen csökkent a menedékkérők száma Németországban
Nem csak a német intézkedéseknek köszönhető a változás
Jelentősen csökkent a menedékkérők száma Németországban
Nem csak a német intézkedéseknek köszönhető a változás
Kelt: 2025. július 8.
Németországban a benyújtott menedékkérelmek száma idén januártól júniusig jelentősen csökkent. Ez derül ki a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BamF) legfrissebb adataiból. A jelentés szerint 61.336 ember kért elsődleges védelmet Németországban az év első felében. 11 482 ember nyújtott be pótlólagos kérelmet (Folgeantrag). "Ez 44,9 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában, 2024 januárja és júniusa között (132.201)" – mondta a német belügyminisztérium szóvivője. A fix helyre telepített ellenőrzések fokozatos bevezetése mellett valószínűleg a balkáni államok által az irreguláris migráció csökkentése érdekében hozott intézkedések is hozzájárultak ehhez a változáshoz. A megváltozott szíriai helyzet valószínűleg szintén fontos tényező a visszaesésben. A hosszú ideig uralmon levő Bassár el-Aszad decemberi bukása után 2025 első felében a menedékkérelmek száma csupán 15.127 volt, így közvetlenül Afganisztán mögé kerültek, amely jelenleg 15.181 kezdeti kérelemmel vezeti a legfontosabb származási országok listáját.
Forrás: tagesschau.de
Német fegyverszállítmányok Ukrajnának: Megszüntetik a nyilvánosság részletes informálását
Kelt: 2025. május 14.
Merz kancellár és Pistorius védelmi miniszter úgy döntöttek, hogy korlátozzák az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal kapcsolatos nyilvános információkat. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az orosz-ukrán háború első három éve után, amikor a nyilvánosságot a fegyverrendszerek típusáig menő részletességgel tájékoztatták. A cél az, hogy "stratégiai kétértelműséget" érjenek el a kommunikáció során, hogy az így Oroszországnak többé ne adjon stratégiai előnyöket. Oroszország eddig ugyanis pontos információkat kapott a szállítások mennyiségéről, a szállítások gyártási idejének időtartamáról, a Bundeswehr készleteinek nagyságáról a felmerült anyaghiányokról is. Ez gyakorlatilag egy 180 fokos változás előző kormány politikájához képest. A Scholz kormány szóvivője ugyanis a 214/2022-es, június 21-i sajtóközleményben kijelentette, hogy ezentúl a fegyverszállításokat nyilvánosan megtekinthető, folyamatosan frissített listán fogják közzétenni. A Parlamentet továbbra is tájékoztatják az Ukrajnába irányuló szállításokról – mondta a védelmi minisztérium szóvivője. A döntésről a franciák is megelégedéssel vettek tudomást Friedrich Merz párizsi látogatása során.
Forrás: sueddeutsche.de
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022 február végén, tömegével menekültek az Ukrajna lakói. A menekültek befogadásából Németország derekasan kivette részét: az Eurostat adatai szerint 2024 decemberében 4,3 millió ukrán élt máshol menekültként, és ebből an hagyták el hazájukat és közülük 1,2 millióan élnek Németországban. Az első, legnagyobb hullám pár hónap alatt érkezett, és már 2022 augusztusában megvolt az egymilliomodik ukrán menekült Németországban.
Meddig maradhatnak Németországban az ukránok?
Erről uniós megállapodás van érvényben, mely szerint az Ukrajnából menekültek 2026 márciusáig maradhatnak és dolgozhatnak az Unió területén. Korábban azokra is kiterjedt ez, akik a támadás időpontjában Ukrajnában éltek, de 2024 novemberétől a nem ukrán állampolgároktól megvonták ezt a kedvezményt és esetleg meglévő engedélyeiket már nem fogják meghosszabbítani.
Hol él a legtöbb ukrán Németországban?
Általánosságban elmondható, hogy a keleti tartományok jóval kevesebb ukrán menekültet fogadtak be. A legtöbben Nordrhein-Westfalen, Baden-Württembert és Bayern tartományokban találtak új otthonra, de Niedersachsen is jócskán kivette részét segítésükből. Ebben a négy tartományban élt mintegy 60%-uk.
Hányan találtak munkát közülük?
A felnőttkorú németországi ukránok közül 2024 novemberéig mintegy 300 ezren találtak állást maguknak. Számuk egyébként dinamikus nőtt tavaly – egy év alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. Az alacsony foglalkoztatási kvóta jelentős mértékben azzal függ össze, hogy a menekültek között többségben vannak a nők, akik sok esetben egyedül kénytelenek gyerekeiket nevelni.
Hány ukrán akar maradni, hányan kívánnak hazatérni amikor lehet?
A Német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal illetve a Munkaerőpiaci- és Foglalkoztatási Intézet közös kutatása során erről 3400 fő részvételével készítettek reprezentatív felmérést. A megkérdezettek nemek szerinti összetételét az jellemzi, hogy az mintegy háromnegyedük nő. Akik 2022 február-május között érkeztek, azoknak 59, a később jötteknek pedig 69 százaléka a háború végét követően is inkább Németországban maradna. Visszatérésüket attól teszik elsősorban függővé, hogy a háború milyen véget ér majd illetve a gazdasági helyzet hogyan alakul hazájukban.
Forrás: mediendienst-integration.de, welt.de, mediendienst-integration.de
