Munka Németországban szabadnapokon: Szabadnapi bérpótlékok és szabályok
Mit kell tudnod ha szabadnapon dolgozol?
Németországban a szabadnapokon végzett munka (és főleg a vasárnapi és ünnepnapi munka), szigorú szabályozás alá esik. Az ilyen munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Arbeitszeitgesetz (ArbZG) és az Entgeltfortzahlungsgesetz (EFZG) tartalmazza. Ezek a jogszabályok biztosítják, hogy a munkavállalók megfelelő kompenzációt és pihenőidőt kapjanak.
Szabadnapi munkavégzés szabályai
Az ArbZG alapján vasárnapokon és törvényes ünnepnapokon alapvetően tilos a munkavégzés, a tiltás 0 és 24 óra között érvényes. Azonban, mint szokásos az ilyen ügyeknél, több kivétel létezik amelyek mégis lehetővé teszik a munkát szabadnapokon és/vagy ünnepnapokon:
- Rendszeres műszakmunka esetén a vasárnapi és ünnepnapi pihenőidő akár hat órával előre- vagy visszatehető, feltéve, hogy a cég 24 órán keresztül zárva tart.
- Sofőröknél a vasárnapi pihenőidő két órával előrehozható.
- Bizonyos munkák, amelyek hétköznapokon nem végezhetők el, például kórházakban, szállodákban, éttermekben és őrző-védő szolgáltatásokban.
- Sürgős esetekben, például természeti katasztrófák esetén.
A munkáltatónak kötelessége biztosítani, hogy a vasárnapi munkavégzés után a munkavállaló legalább 15 vasárnapot pihenjen. Ünnepnapi munkavégzés esetén a munkavállalónak nyolc héten belül egy pihenőnapot kell biztosítani.
Ünnepnapi bérpótlékok
A munkajog nem ír elő kötelező bérpótlékot a vasárnapi és ünnepnapi munkáért, azonban sok kollektív szerződés és munkaszerződés tartalmaz ilyen rendelkezéseket.
Zeitausgleich (Időbeli kompenzáció)
Az ArbZG előírja, hogy a munkáltató köteles a vasárnapi vagy ünnepnapi munkavégzésért cserébe egy szabadnapot biztosítani a munkavállalónak. A szabályok a következők:
- A vasárnapi munkáért egy szabadnapot kell biztosítani két héten belül.
- Az ünnepnapi munkáért egy szabadnapot kell biztosítani nyolc héten belül.
- Az időbeli kompenzáció nem lehet olyan nap, amely egyébként is szabadnap lenne a munkavállaló számára.
Az időbeli kompenzáció biztosítása nem függ attól, hogy a munkavállaló mennyi ideig dolgozott az ünnepnapon, még rövid munkavégzés esetén is jár a szabadnap. Kivételes esetekben, mint például sürgős esetek vagy kollektív szerződés alapján, ettől el lehet térni.
Szabadnapok átvitele és kifizetése
Az EFZG szerint, ha egy munkavállaló egy ünnepnap miatt nem tud dolgozni a munkáltatónak ki kell fizetnie a kiesett munkaidőt. Azonban, ha a munkavállaló igazolatlanul távol marad az ünnepnap előtti vagy utáni munkanapon, nem jogosult az ünnepnapra szóló bérre sem. Ezt azért nem árt tudni. :)
A szabadság helyett nem lehe tpénzt kérni, mivel a törvény célja a munkavállalók pihenésének biztosítása. Kivétel csak a munkaviszony megszűnése esetén van, amikor a ki nem vett szabadságot ki kell kifizetni.
Emlékzetetünk, hogy oldalunkon több száz cikket írtunk már német munkajoggal kapcsolatosan. Látogass el Infótárunkba, a Munkaügyek Németországban szekcióba.
