Kérj ajánaltot több biztosítótól egyszerre.  Részletek:
open_in_new

Kirúghat-e a főnök, ha feljelented?


Általában jobban teszed, ha cégen belül próbálod megoldani a helyzetet

Egy dolgozó aggódott az egészségéért és feljelentést tett a karanténszabályok megszegése miatt a főnöke illetve a munkaadója ellen. Erre azonnali hatállyal felmondtak neki. De vajon ez jogszerű volt?

A dessau-roßlaui munkaügyi bíróság nemrég (Az.: 1 Ca 65/20) úgy határozott, hogy egyrészt jogos a felmondás, ha a munkavállaló munkaadója ellen büntető feljelentést tesz, de többek között az indíték és az arányosság fontos kritérium ennek végső eldöntésekor. Amennyiben a közjogilag előírt karanténszabályok megszegéséről van szó, akkor a munkavállalónak – ellentétben az üzemen belüli szabálytalanságokkal – nem kell előbb az üzemen belül megoldást keresnie, különösen akkor, ha a halasztás veszélyhelyzetet okoz. Az ilyen helyzetben történő felmondás emiatt érvénytelen.

Mi történt a konkrét esetben?

Egy járás elrendelte a járványügyi törvény alapján meghozott rendeletében, hogy a lakosság a település bizonyos területeit, lakását illetve az ingatlanhoz tartozó telket nem hagyhatja el. Kivételt jelentett, ha valaki ezen a településrészen belül levő munkahelyére ment dolgozni. A településrész elhagyása éppúgy tiltott volt, mint a saját háztartáson kívül élőkkel való kapcsolatba lépés. A cég ügyvezetője és a munkaadó mestere mindketten ebben a karantén alá helyezett zónában éltek, és emiatt nem lett volna szabad munkába menniük a karanténzónán kívül eső munkahelyre.

A karanténszabályok megsértésével mégis megjelentek a cég telephelyén. Egy dolgozó ezt észrevette, elhagyta munkahelyét, felhívta a rendőrséget és megkérdezte, hogy a karanténzóna elhagyása megengedett-e. Miután a mester észrevette és odaszólt neki, ő azt válaszolta, hogy „persze, hogy felhívtam a zsarukat”, „hiszen meg kell védenem magamat”, „ha megfertőződtem, megnézheti magát és X úr is.”

Az ügyvezető, aki szintén munkába ment, teszteltette magát és két nap múlva ismét munkába jött. Erre a munkavállaló a járási hatósághoz fordult, aminek alapján a rendőrség büntetőeljárást indított az ügyvezető és a mester ellen. Az ügyvezető azonnali hatállyal felmondott, a munkavállaló pedig munkahelyvédelmi keresettel fordult a bírósághoz.

Így döntött a bíróság

A bíróság a dolgozónak adott igazat és érvénytelennek nyilvánította a felmondást. A bíróság emlékeztetett arra, hogy a munkaadó elleni büntető feljelentés alapvetően megalapozhatja az azonnali felmondást. Viszont az a döntő, hogy milyen motiváció alapján történt és azt lehet-e a munkaadói viselkedésre adott aránytalan munkavállalói reakciónak tekinteni.

Aránytalanságra utaló jelnek tekinthető, ha a feljelentés nem jogos vagy nem tett kísérletet előzetesen a szabálytalanság üzemen belüli rendezésére. Fontos felmondási alapot jelent az, ha a tényállás leírása tudatosan hamis vagy könnyelműen téves adatokat tartalmaz vagy ha a feljelentő károkozási szándékkal vagy bosszúból cselekszik.

Amennyiben a feljelentés indoka egy üzemen belüli szabálytalanság, akkor a munkavállalónak a polgári törvénykönyvben kifejtett kötelezettség miatt – mely előírja, hogy a munkajogi jogviszonyban a feleknek egymás érdekeire tekintettel kell lenniük (BGB 242. paragrafus 2. bekezdés) – kötelessége a külső szervekhez való fordulás előtt először az üzemen belül megkísérelni a probléma megoldását.

Forrás: n-tv.de

 

A cikk tartalma informatív jellegű és nem tanácsadás ezért nem vállalunk érte felelősséget. Tanácsadásért és pontos információkért kérjük forduljon kompetens hivatalokohoz, szakemberekhez. A szakértők által írt cikkek tartalmáért ők felelnek.

Legutóbbi cikkek

Legolvasottabb cikkeink

-
Scroll to Top