Autó hajtott emberek közé a magdeburgi karácsonyi vásáron

Frisstve: 2024. december 21., 13:38

Jelen adatok szerint a magdeburgi merényletnek öt halálos áldozata és több mint 200 sérültje van, közülük közel negyvenen életveszélyes állapotban vannak.

Péntek este egy 50 éves, szaúdi származású orvos hajtott SUV-jával a tömegbe. A férfit, aki Bernburgban él, még aznap este őrizetbe vették. A gyanúsított, aki 2006 óta Németországban él, korábban nyíltan vallotta magát iszlámkritikus aktivistának és ex-muszlimként hivatkozott magára.

Reiner Haseloff, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke és Olaf Scholz kancellár is ellátogatott a támadás helyszínére. Haseloff megrendülten nyilatkozott: „Öt ember életét követelte ez a szörnyű támadás, és több mint 200-an sérültek meg, sokan súlyosan.” Scholz a történteket „borzalmas cselekedetnek” nevezte, kiemelve, hogy az életveszélyes sérültek állapota komoly aggodalomra ad okot.
A támadás indítékai egyelőre nem ismertek, a hatóságok széleskörű nyomozást indítottak. Az eset felkavarta az ország közvéleményét, és a karácsonyi vásárok biztonságát érintő kérdéseket is újra a figyelem középpontjába helyezte.

A Bild részletes cikket írt a merénylőröl eddig nyilvánosságra hozott információról:

Az elkövető előre jelezhette szándékait

A  támadást követően egyre több részlet derül ki az elkövető, Taleb A. múltjáról és nyilvános megnyilvánulásairól. A 50 éves, szaúdi származású orvos a merénylet előtt több fenyegető üzenetet osztott meg az X -en, amelyekben erőszakra és bosszúra utalt.

A férfi többször nyíltan kritizálta az iszlámot, és azt állította, hogy Németország „iszlamizálni akarja Európát”. Egy augusztusi posztjában azt írta:
„Ha Németország háborút akar, megkapja. Ha meg akarnak ölni minket, mi is meg fogjuk őket ölni.”

Egy másik bejegyzésében arról beszélt, hogy minden békés eszközt kimerített, de csak a hatóságok „további bűnei” maradtak válaszként. Májusban azt írta: „Számítok arra, hogy ebben az évben meghalok. De igazságot fogok szolgáltatni, bármi áron.”

Figyelmeztetések és elszigeteltség
A Reuters hírügynökség szerint szaúdi források korábban figyelmeztették a német hatóságokat Taleb A. radikális nézeteire. Az elkövető 2016 óta élt Németországban. Az az iszlámmal nyilvánosan szakított. Vallási hitének elhagyása miatt családja és barátai is elfordultak tőle.

Kapcsolatok és előzmények
Taleb A. több médiumban is szerepelt, és nyíltan iszlámkritikusként mutatkozott be. Egy 2019-es interjúban kijelentette: „Azért gyűlöl a családom, mert nem hiszem el, hogy a tolvajok kezét le kell vágni.” Szerinte Németországban is elszigetelték korábbi muszlim hite miatt, és gyakran találkozott elutasítással munkatársai és ismerősei részéről.

A hatóságok felelőssége
A támadás után kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok és Taleb A. környezete felismerhette-e előre a fenyegetést. A közösségi médiában megosztott posztjai és radikalizálódásának jelei egyértelmű figyelmeztetést jelenthettek volna.

A hatóságok jelenleg is vizsgálják, hogy a támadást meg lehetett volna-e előzni, és hogy voltak-e mulasztások az ügyben.

Kábítószer hatása alatt lehetett
A BILD információi szerint az első drog-gyorstesztek pozitív eredményhez vezettek tehát kábítószer hatsa alatt lehetett az elkövető

Forrás: bild.de, tagesschau.de

2024. december 20., 23:00

Péntek este súlyos tragédia történt a magdeburgi karácsonyi vásáron. Egy fekete SUV sofőrje szándékosan a vásár területére hajtott, és több embert elgázolt. Az első információk szerint a Volksstimmehelyi lap legalább 11 halálos áldozatról beszél. Hivatalos források viszont 2 halottat (egy felnőtt és egy gyermek) említenek. 60-an megsérültek, közülük többen életveszélyes állapotban vannak.

A mentőszolgálatok és a tűzoltók nagy erőkkel dolgoznak a helyszínen, ideiglenes mentősátrakat állítanak fel a sérültek ellátására. A rendőrség lezárta a belvárost, és felszólította a gyalogosokat, hogy hagyják el a területet, míg az autósokat arra kérik, kerüljék el Magdeburg központját.

Szemtanúk elmondása szerint a gázoló sofőr egy halottaskocsival áttörte a karácsonyi vásár kordonjait, és cikkcakkban hajtott végig a zsúfolt területen, hogy minél több embert elgázoljon. A rendőrök a helyszínen elfogták az elkövetőt, miközben megpróbált megfordulni.

Reiner Haseloff miniszterelnök szerint az elkövető Szaúd-Arábiából származik, és 2006-ban érkezett Németországba. Bernburgban él és orvosként dolgozik, valamint állandó letelepedési engedéllyel rendelkezik.

A hatóságok nyomozást indítottak, és fokozott óvatosságra kérik a lakosságot. A tragédia részletei még tisztázás alatt állnak.

Cikünket folyamatosan frissítjük.

Forrás: tagesschau.de, n-tv.de, volksstimme.de

Végkielégítés szabályai Németországban

Jár-e pénz felmondás esetén?

Ha már el kell hagynom a munkahelyemet, legalább jó legyen egy jó végkielégítésem! Ez sokak fejében motoszkál. Ám valójában ki kérheti a kártalanítási ezen formáját? És milyen összegűnek kell ennek lennie? Levonják vajon a végkielégítés összegét a munkanélküli segélyből? Ebben a témában ezernyi kérdés merülhet fel.

Mit is jelent igazából a végkielégítés?

„A végkielégítés egy egyszeri rendkívüli kifizetés. Egy munkaadó ezt a munkavállaló részére munkaviszonya befejezésekor fizetheti. Gyakorlatilag a munkahely és az ehhez kapcsolódó kereseti lehetőségek elvesztése miatt, kárpótlásként adják” - magyarázza Kevin Ressler, az ERGO biztosítási szakértője.

Ki kérhet végkielégítést?

Kezdjük a rossz hírrel: végkielégítésre való jog nem létezik. A végkielégítés fizetését ugyanakkor előírhatják szociális tervekben, bérszerződésekben, cégvezetői szerződésekben vagy az egyéni munkaszerződésekben. „Számos vállalat önkéntes végkielégítésről is megállapodást köt lebonyolítási vagy a munkaviszony befejezését szolgáló szerződések formájában” - mondja a szakértő.

Az egyetlen törvényi szabályozás a  Felmondásvédelmi Törvény (KSchG) 1a paragrafusában van. Ennek értelmében a munkavállaló akkor jogosult a végkielégítésre, ha a munkáltató a cég működésével összefüggő körülmények miatt bocsátja el, illetve a munkavállaló számára a kereseti határidő végeztével végkielégítést ajánl fel.

Egy későbbi felmondásvédelmi kereset rábírhatja a munkáltatót, hogy önként adjon végkielégítést. Ezzel kizárhatja annak financiális kockázatát, hogy elveszítse a pert.

A munkáltatót kivételes esetben bírósági úton is kötelezhetik végkielégítés fizetésére. Ez akkor történhet meg, ha a kimondott felmondás nem érvényes és a munkavállalótól nem várható el a munkaviszony folytatása.

Az egyes eseteket még egyszer jobban megvilágítom nektek:

1. Végkielégítés igénylése a cég működési körülményei miatti felmondáskor

Ha üzemi körülmények miatti felmondásban részesít a céged, akkor választhatsz felmondásvédelmi kereset és végkielégítés között. Feltétel: A munkaadód felmondólevelében a cég működési körülményeit nevezi meg a felmondás okaként. Üzemi körülmények miatti felmondási okok legtöbbször akkor vannak, ha a munkakör megszűnik, a vállalat pedig nem képes más pozíciót biztosítani a munkavállalónak.

Ezenkívül főnöködnek fel kell hívnia rá a figyelmedet, hogy kérheted a végkielégítést, ha kivárod a háromhetes határidőt a felmondásvédelmi kereset benyújtására. Itt fel kell tenni a kérdést: Elfogadom a felmondást és legalább a pénzt elviszem? Vagy inkább megpróbálok harcolni az állásomért és pert indítok?

2. Végkielégítés a munkaviszony bírósági úton történő megszüntetésekor

Akkor is kaphatsz bizonyos körülmények teljesülésekor végkielégítést, ha felmondásvédelmi keresetet adsz be a munkaügyi bíróságon. A keresetet három héten belül kell benyújtanod, miután kézhez kaptad a felmondást a munkaadódtól. Ahhoz, hogy végkielégítést kaphass, a munkaügyi bíróságnak az alábbiakat kell megállapítania:

• A Felmondásvédelmi Törvény értelmében a felmondás szociális szempontból nem megalapozott.
• A munkavállaló azért szeretné megszüntetni a munkaviszonyt, mivel annak folytatása nem várható el tőle.
• Vagy a munkáltató szeretné megszüntetni a munkaviszonyt, mert üzemi körülmények miatt nem várható el a további értelmes, közös munka.

De mit jelent a második pontban a „nem várható el tőle”-rész? „Az el nem várhatóság egy nem körülhatárolt jogi fogalom. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok döntenek újfent minden egyes esetben arról, hogy a munkatárstól elvárható-e a munkaviszony folytatása. Viszont fontos, hogy az okoknak vagy belső összefüggésben kell állniuk a munkáltató által kimondott, társadalmi szempontokkal össze nem egyeztethető felmondással, vagy ezeknek a felmondási jogvita során kellett keletkezniük” – fejti ki Frank Preidel.

Tipikusan ilyenkor az alábbi okokról lehet szó:

• A munkáltató által megfontolatlanul kimondott, becsületsértő állítások, melyek a munkavállaló személyét vagy viselkedését illetik: Ez azt jelenti, hogy ha a főnököd negatív véleményt mond rólad, akkor nem várható el tőled, hogy továbbra is náluk maradj.
• A bizalmi viszony megszűnése a felmondási jogvita során a munkavállaló jelentősebb hibája nélkül: Amennyiben a jogvita elfajul, legtöbbször lehetetlenné teszi a további együttműködést.
• Arra utaló körülmények, hogy a munkaadó az üzembe visszatérő munkavállalót a többi dolgozóval előnytelenül, vagy egyéb nem korrekt módon fog bánni: Ez az az eset, amikor a főnököd a jogvita után előreláthatóan nem képes fair módon kezelni téged.
• Tények, melyek közel állnak az aggályokhoz azzal kapcsolatban, hogy a munkavállalóhoz tevékenysége újrakezdése esetén kollégái nem megfelelően fognak viszonyulni. Ilyenkor a kollégák azok, akik visszatérésed után valószínűleg meg fogják keseríteni az életed.

A munkaviszony felbontásához ugyanakkor nem elégséges, ha a munkavállaló időközben talált egy másik munkahelyet.

3. Végkielégítés bérszerződés, szociális megállapodás vagy közös megegyezés útján

Azontúl a végkielégítés rendezhető bérszerződés, egy munkáltató és az üzemi tanács által kötött szociális terv, vagy munkáltató és munkavállaló között született kétoldalú megállapodás (pl. bírósági vagy bíróságon kívüli egyezség) útján. „A végkielégítések többségéről bíróság előtti egyezség formájában egyeznek meg” - közli Frank Preidel a bírói gyakorlat alapján.

Vannak-e törvényi előírások a végkielégítés nagyságáról?

A végkielégítés-kalkulátor természetesen csak első benyomást adhat. A végkielégítés összegét illetően további törvényi szabályozás is létezik. Amennyiben a munkaviszonyt egy bírósági ítélet útján meg szüntetik, akkor a Felmondásvédelmi Törvény 10. §-a értelmében a végkielégítés tizenkét havi keresetet is kitehet. Vannak ugyanakkor kivételek is:

• Amennyien a munkavállaló elmúlt 50 éves vagy ennél idősebb, és legalább 15 éve foglalkoztatják – ilyenkor a végkielégítés mértéke 15 havi keresetet is kitehet.
• A munkavállaló 55 éves vagy ennél idősebb, és minimum 20 éve fennáll munkaviszonya – ilyen esetekben a végkielégítés 18 havi kereset is lehet.

A munkavállaló nem formálhat igényt megemelt végkielégítésre, ha a munkaviszony megszüntetésekor már betöltötte a 65 éves életkort.

​ Ki, mikor és mennyit kaphatsz felmondás esetén? 

Ha már el kell hagynom a munkahelyemet, legalább jó legyen egy jó végkielégítésem! Ez sokak fejében motoszkál. Ám valójában ki kérheti a kártalanítási ezen formáját?
És milyen összegűnek kell ennek lennie?Levonják vajon a végkielégítés összegét a munkanélküli segélyből? Ebben a témában ezernyi kérdés merülhet fel. Mit is jelent igazából a végkielégítés? „A végkielégítés egy egyszeri rendkívüli kifizetés. Egy munkaadó ezt a munkavállaló részére munkaviszonya befejezésekor fizetheti. Gyakorlatilag a munkahely és az ehhez kapcsolódó kereseti lehetőségek elvesztése miatt, kárpótlásként adják” - magyarázza Kevin Ressler, az ERGO biztosítási szakértője. Ki kérhet végkielégítést? Kezdjük a rossz hírrel: végkielégítésre való jog nem létezik. A végkielégítés fizetését ugyanakkor előírhatják szociális tervekben, bérszerződésekben, cégvezetői szerződésekben vagy az egyéni munkaszerződésekben. „Számos vállalat önkéntes végkielégítésről is megállapodást köt lebonyolítási vagy a munkaviszony befejezését szolgáló szerződések formájában” - mondja a szakértő. Az egyetlen törvényi szabályozás a Felmondásvédelmi Törvény (KSchG) 1a paragrafusában van. Ennek értelmében a munkavállaló akkor jogosult a végkielégítésre, ha a munkáltató a cég működésével összefüggő körülmények miatt bocsátja el, illetve a munkavállaló számára a kereseti határidő végeztével végkielégítést ajánl fel. Egy későbbi felmondásvédelmi kereset rábírhatja a munkáltatót, hogy önként adjon végkielégítést. Ezzel kizárhatja annak financiális kockázatát, hogy elveszítse a pert. A munkáltatót kivételes esetben bírósági úton is kötelezhetik végkielégítés fizetésére. Ez akkor történhet meg, ha a kimondott felmondás nem érvényes és a munkavállalótól nem várható el a munkaviszony folytatása. Az egyes eseteket még egyszer jobban megvilágítom nektek: 1. Végkielégítés igénylése a cég működési körülményei miatti felmondáskor Ha üzemi körülmények miatti felmondásban részesít a céged, akkor választhatsz felmondásvédelmi kereset és végkielégítés között. Feltétel: A munkaadód felmondólevelében a cég működési körülményeit nevezi meg a felmondás okaként. Üzemi körülmények miatti felmondási okok legtöbbször akkor vannak, ha a munkakör megszűnik, a vállalat pedig nem képes más pozíciót biztosítani a munkavállalónak. Ezenkívül főnöködnek fel kell hívnia rá a figyelmedet, hogy kérheted a végkielégítést, ha kivárod a háromhetes határidőt a felmondásvédelmi kereset benyújtására. Itt fel kell tenni a kérdést: Elfogadom a felmondást és legalább a pénzt elviszem? Vagy inkább megpróbálok harcolni az állásomért és pert indítok? 2. Végkielégítés a munkaviszony bírósági úton történő megszüntetésekor Akkor is kaphatsz bizonyos körülmények teljesülésekor végkielégítést, ha felmondásvédelmi keresetet adsz be a munkaügyi bíróságon. A keresetet három héten belül kell benyújtanod, miután kézhez kaptad a felmondást a munkaadódtól. Ahhoz, hogy végkielégítést kaphass, a munkaügyi bíróságnak az alábbiakat kell megállapítania: A Felmondásvédelmi Törvény értelmében a felmondás szociális szempontból nem megalapozott. A munkavállaló azért szeretné megszüntetni a munkaviszonyt, mivel annak folytatása nem várható el tőle. Vagy a munkáltató szeretné megszüntetni a munkaviszonyt, mert üzemi körülmények miatt nem várható el a további értelmes, közös munka. De mit jelent a második pontban a „nem várható el tőle”-rész? „Az el nem várhatóság egy nem körülhatárolt jogi fogalom. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok döntenek újfent minden egyes esetben arról, hogy a munkatárstól elvárható-e a munkaviszony folytatása. Viszont fontos, hogy az okoknak vagy belső összefüggésben kell állniuk a munkáltató által kimondott, társadalmi szempontokkal össze nem egyeztethető felmondással, vagy ezeknek a felmondási jogvita során kellett keletkezniük” – fejti ki Frank Preidel. Tipikusan ilyenkor az alábbi okokról lehet szó: A munkáltató által megfontolatlanul kimondott, becsületsértő állítások, melyek a munkavállaló személyét vagy viselkedését illetik: Ez azt jelenti, hogy ha a főnököd negatív véleményt mond rólad, akkor nem várható el tőled, hogy továbbra is náluk maradj. A bizalmi viszony megszűnése a felmondási jogvita során a munkavállaló jelentősebb hibája nélkül: Amennyiben a jogvita elfajul, legtöbbször lehetetlenné teszi a további együttműködést. Arra utaló körülmények, hogy a munkaadó az üzembe visszatérő munkavállalót a többi dolgozóval előnytelenül, vagy egyéb nem korrekt módon fog bánni: Ez az az eset, amikor a főnököd a jogvita után előreláthatóan nem képes fair módon kezelni téged. Tények, melyek közel állnak az aggályokhoz azzal kapcsolatban, hogy a munkavállalóhoz tevékenysége újrakezdése esetén kollégái nem megfelelően fognak viszonyulni. Ilyenkor a kollégák azok, akik visszatérésed után valószínűleg meg fogják keseríteni az életed. A munkaviszony felbontásához ugyanakkor nem elégséges, ha a munkavállaló időközben talált egy másik munkahelyet. 3. Végkielégítés bérszerződés, szociális megállapodás vagy közös megegyezés útján Azontúl a végkielégítés rendezhető bérszerződés, egy munkáltató és az üzemi tanács által kötött szociális terv, vagy munkáltató és munkavállaló között született kétoldalú megállapodás (pl. bírósági vagy bíróságon kívüli egyezség) útján. „A végkielégítések többségéről bíróság előtti egyezség formájában egyeznek meg” - közli Frank Preidel a bírói gyakorlat alapján. Vannak-e törvényi előírások a végkielégítés nagyságáról? A végkielégítés-kalkulátor természetesen csak első benyomást adhat. A végkielégítés összegét illetően további törvényi szabályozás is létezik. Amennyiben a munkaviszonyt egy bírósági ítélet útján meg szüntetik, akkor a Felmondásvédelmi Törvény 10. §-a értelmében a végkielégítés tizenkét havi keresetet is kitehet. Vannak ugyanakkor kivételek is: Amennyien a munkavállaló elmúlt 50 éves vagy ennél idősebb, és legalább 15 éve foglalkoztatják – ilyenkor a végkielégítés mértéke 15 havi keresetet is kitehet. A munkavállaló 55 éves vagy ennél idősebb, és minimum 20 éve fennáll munkaviszonya – ilyen esetekben a végkielégítés 18 havi kereset is lehet. A munkavállaló nem formálhat igényt megemelt végkielégítésre, ha a munkaviszony megszüntetésekor már betöltötte a 65 éves életkort. További kérdések esetén szívesen segítünk.

<<<- vissza a MUNKAÜGYEK NÉMETORSZÁGBAN főoldalra.