Ugrás a tartalomra

Hogy működik a zálogkölcsön Németországban?

Gyors pénz vagyontárgy fedezete mellett, hitelképességi vizsgálat nélkül


Milyen vagyontárgyakra adnak jelzáloghitelt?

Sok mindent lehet zálogba adni. "Például aranyérméket, drágaköveket, okostelefonokat, műalkotásokat, ékszereket  - vagy akár gépjárműveket is" - mondja Helena Klinger, a hamburgi Pénzügyi Szolgáltatások Intézetének (IFF) munkatársa.

Hogyan működik a zálogkölcsönzés?

Zálogkölcsön felvételekor a fogyasztók egy zálogházhoz fordulnak, értékes vagyontárgyukat biztosítékként letétbe helyezik, és cserébe kölcsönt kapnak.
A két szerződő fél - azaz a zálogház (magyar köznyelvben a "zaci") és az ügyfél – zálogszerződést kötnek. Ehhez az ügyfeleknek személyazonosító okmányt kell bemutatniuk. Amint a szerződést aláírják, megkapják a pénzt - és az értéktárgyakat leadják a zálogházban. Továbbra is az ügyfél marad is a zálogtárgy tulajdonosa.
Ezután az ügyfeleknek négy hónapjuk van, hogy újra kiváltsák zálogba adott vagyontárgyukat, magyarázza el Wolfgang Schedl, a stuttgarti székhelyű Német Zálogházi Szövetség (Zentralverband des Deutschen Pfandkreditgewerbes , ZDP) munkatársa. Akkor kapják vissza a zálogtárgyat, ha teljes egészében visszafizették a kölcsönzött összegeket, plusz a kamatokat és díjakat. A futamidőt akár többször is meg lehet hosszabbítani - a díjak és kamatok megfizetését követően.

Milyen előnyei vannak a jelzáloghitelnek?

A legfontosabb érv: bürokratikus eljárásoktól mentes az igénylés folyamata. A zálogház nem kér jövedelem- vagy vagyonigazolást. Nem vizsgálják a hitelképességet sem. A zálogkölcsönnek ugyanis az a sajátossága, hogy a hitelfelvevő személyesen nem felel a kölcsön, a kamatok és a díjak visszafizetéséért. A fedezetet kizárólag a zálogba adott vagyontárgy jelenti.

Mekkora költsége van a zálogkölcsönnek Németországban?

A kamatok és díjak mértékét a zálogkölcsönzési rendelet (PfandIV) írja elő. A kamat havonta a kölcsönzött összeg egy százaléka. A díjak legfeljebb 300 eurós kölcsönzött összeg esetén 1 és 6,50 euró között mozognak.
300 eurós kölcsönzött összeg felett a zálogházak és az ügyfelek szabadon állapodhatnak meg a díjakról. "Általában 2-3,5 százalékról van szó" - mondja Helena Klinger. Az ügyfeleknek ezért érdemes összehasonlítani több zálogház ajánlatait, és figyelmesen el kell olvasniuk a feltételeket.

A kölcsön összege mindig alacsonyabb a vagyontárgy értékénél

Az ügyfelek soha nem kapják meg elzálogosított vagyontárgyuk tényleges értékét kölcsönként, hanem mindig csak egy kicsit kevesebbet – ez a különbség az ún. Sicherheitsabschlag.
Ennek oka az, hogy amennyiben az ügyfelek nem váltják ki az elzálogosított vagyontárgyukat, akkor a zálogkölcsönt nyújtó felelőssége, hogy azt nyilvános árverésen értékesítse. Ő viseli annak a kockázatát, hogy a zálogjog nem kártalanítja őt a nyújtott hitel összegének mértékében. A legtöbb esetben azonban nem kerül sor aukcióra. "Az esetek több mint 90 százalékában az ügyfelek újra kiváltják értékeiket" – mondja Wolfgang Schedl.

Mikor van értelme zálogkölcsönt felvenni?

Szakértők azt javasolják, hogy csak végső megoldásként használják, "amikor gyors likviditásra van szükség, és jók a kilátások arra, hogy a kölcsönt rövid időn belül vissza tudják fizetni". A hosszabb futamidő és a magasabb összegek magas költségekkel járhatnak a fogyasztó számára. Ilyen esetekben a részletfizetéses kölcsönök olcsóbbak lehetnek.

Mi történik, ha az ügyfél nem váltja ki elzálogosított vagyontárgyát?

"A záloghitelező ilyen esetben nem tehet meg bármit" - mondja Wolfgang Schedl. A további eljárást ismét a zálogkölcsönzésről szóló rendelet szabályozza.

Ennek alapján a zálogház köteles a zálogtárgyat a kiváltási időszakot követő hat hónapon belül árverésre bocsátani. Ilyen árverést csak bírósági végrehajtó vagy nyilvánosan kijelölt és felesketett árverező folytathat le. Amennyiben a bevétel alacsonyabb, mint a zálogkölcsön kamatokkal és egyéb költségekkel növelt összege, a veszteség a zálogkölcsönt nyújtó céget terheli.

A zálogtárgy értékesítéséből származó ezt meghaladó összegek viszont az ügyfelet illetik meg, aki az eredeti betétjegy bemutatása esetén juthat ezen összeghez. Erre az árverés évének végét követő három éven belül van lehetősége. Amennyiben az ügyfél ezt elmulasztja, a további bevételek az államra szállnak.

Forrás:n-tv.de