Nem árulunk el titkot azzal, hogy Németország igencsak kedvelt célpontja az európai régió bevándorlóinak. Az sem meglepő talán, hogy a jobb jövő reményében kivándorolt emberek többsége Kelet-Európából származik.
A cikk további részében arról olvashatsz, hogy mely kelet-európai ország népe vonul tömegestől Németországba, és Magyarország milyen helyet foglal el a bevándorlási ranglistán.
Románia az éllovas
A kelet-európai bevándorlók származási országainak éllovasa 2016-ban Románia, azt követi Bulgária és Magyarország.
2016-ban a németországi külföldiek 4/5-e, azaz 77 %-a Kelet-Európából származott.
A legtöbb bevándorló 2016-ban Romániából érkezett (171.000), azt követte Lengyelország (123.000) és Bulgária (67.000).
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal adatai szerint 2016-ban Németországban lengyel állampolgárok tartózkodtak a legtöbben (783.061). Ehhez képest a román állampolgárok száma 533.539 (2015-höz viszonyítva +80.821), míg a magyar állampolgároké 192.370 (+14.149) volt. Magyarország ezzel a hetedik helyet foglalja el a ranglistán Bulgária után.
Ez a tény részben annak tudható be, hogy az EU-8-ak (Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Magyarország) továbbá Románia, Bulgária és Horvátország számára teljes liberalizmus érvényes a munkavállalás terén, ezért sokan próbálnak szerencsét elsősorban a vágóhidak, mezőgazdaság, építkezés és ápolás területén.
Szociális segély
A Németországba bevándorló európaiak általában fiatalok és jól képzettek, ezért kompetensek a munkaerőpiacon. Mégis nőtt a szociális segélyre szorulók száma.
A Munkaügyi Hivatal adatai szerint a románok 12,1 %-a, a németek 7,3%-a és a bulgárok 31 %-a szociális segélyen él. Ezzel szemben a magyarok csupán 4,9 %-a veszi igénybe a szociális juttatásokat.
A biztosítási rendszer szolgáltatásai külföldiek számára
Fél évvel ezelőtt szigorították a külföldieknek járó állami pénzek juttatásáról szóló törvényt.
Németországban ma több külföldi él a biztosítási rendszer által nyújtott támogatásokból, mint 4 éve. A szigorított törvény értelmében azonban minden külföldi állampolgár csak 5 év után kaphat pénzt az államtól, ha nem dolgozik, vagy kevés jövedelemből kell boldogulnia.
Ezzel szemben Schleswig-Holstein szociális bírósága szinte rögtön jóváhagyta a romániai munkanélküliek számára a Hartz-IV segélyt az egyenlő bánásmódra hivatkozva az európai jogok alapján.
Berlin beleszólna az EU-törvénykezésbe
A szövetségi kormány küzd azért, hogy a nemzeti politika is beleszólhasson az EU-törvények és jogok alakulásába.
A pénzügyi minisztérium adatai szerint 185.000 olyan családnak jár ma családi pótlék, ahol a gyerekek a származási országban maradtak. Ezért az Unió (CDU/CSU) és az SPD a családi pótlékot (Kindergeld) a származási ország megélhetési költségeihez akarta igazítani.
Azonban miután az EU-komisszió a tervet törvénybe ütközőnek és diszkriminálónak tartotta, a szövetségi kabinet visszavonta a törvénytervezetet. Ezért Berlin most arról akarja meggyőzni Brüsszelt, hogy egy európai törvényt úgy lehessen megváltoztatni, hogy a nemzeti szabályozás is lehetővé váljék.
Forrás: www.welt.de
