Ugrás a tartalomra

Lényegesen nőtt a kelet-európai bevándorlók száma. Lásd, hány magyar él Németországban…

Megháromszorozódott az európai bevándorlók száma Németországban


Nem árulunk el titkot azzal, hogy Németország igencsak kedvelt célpontja az európai régió bevándorlóinak. Az sem meglepő talán, hogy a jobb jövő reményében kivándorolt emberek többsége Kelet-Európából származik.
 
A cikk további részében arról olvashatsz, hogy mely kelet-európai ország népe vonul tömegestől Németországba, és Magyarország milyen helyet foglal el a bevándorlási ranglistán.

 

Románia az éllovas

A kelet-európai bevándorlók származási országainak éllovasa 2016-ban Románia, azt követi Bulgária és Magyarország.
 
2016-ban a németországi külföldiek 4/5-e, azaz 77 %-a Kelet-Európából származott.

A legtöbb bevándorló 2016-ban Romániából érkezett (171.000), azt követte Lengyelország (123.000) és Bulgária (67.000).

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal adatai szerint 2016-ban Németországban lengyel állampolgárok tartózkodtak a legtöbben (783.061). Ehhez képest a román állampolgárok száma 533.539 (2015-höz viszonyítva +80.821), míg a magyar állampolgároké 192.370 (+14.149) volt. Magyarország ezzel a hetedik helyet foglalja el a ranglistán Bulgária után.
 
Ez a tény részben annak tudható be, hogy az EU-8-ak (Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Magyarország) továbbá Románia, Bulgária és Horvátország számára teljes liberalizmus érvényes a munkavállalás terén, ezért sokan próbálnak szerencsét elsősorban a vágóhidak, mezőgazdaság, építkezés és ápolás területén.


 
Szociális segély

A Németországba bevándorló európaiak általában fiatalok és jól képzettek, ezért kompetensek a munkaerőpiacon. Mégis nőtt a szociális segélyre szorulók száma.

 
A Munkaügyi Hivatal adatai szerint a románok  12,1 %-a, a németek 7,3%-a és a bulgárok 31 %-a szociális segélyen él. Ezzel szemben a magyarok csupán 4,9 %-a veszi igénybe a szociális juttatásokat.

 

A biztosítási rendszer szolgáltatásai külföldiek számára

Fél évvel ezelőtt szigorították a külföldieknek járó állami pénzek juttatásáról szóló törvényt.
 
Németországban ma több külföldi él a biztosítási rendszer által nyújtott támogatásokból, mint 4 éve. A szigorított törvény értelmében azonban minden külföldi állampolgár csak 5 év után kaphat pénzt az államtól, ha nem dolgozik, vagy kevés jövedelemből kell boldogulnia.

Ezzel szemben Schleswig-Holstein szociális bírósága szinte rögtön jóváhagyta a romániai munkanélküliek számára a Hartz-IV segélyt az egyenlő bánásmódra hivatkozva az európai jogok alapján.
 

Berlin beleszólna az EU-törvénykezésbe

 A szövetségi kormány küzd azért, hogy a nemzeti politika is beleszólhasson az EU-törvények és jogok alakulásába.

A pénzügyi minisztérium adatai szerint 185.000 olyan családnak jár ma családi pótlék, ahol a gyerekek a származási országban maradtak. Ezért az Unió (CDU/CSU) és az SPD a családi pótlékot (Kindergeld) a származási ország megélhetési költségeihez akarta igazítani.
 
Azonban miután az EU-komisszió a tervet törvénybe ütközőnek és diszkriminálónak tartotta, a szövetségi kabinet visszavonta a törvénytervezetet. Ezért Berlin most arról akarja meggyőzni Brüsszelt, hogy egy európai törvényt úgy lehessen megváltoztatni, hogy a nemzeti szabályozás is lehetővé váljék.

Forrás: www.welt.de