A szövetségi munkaügyi és szociális minisztérium április 21-i sajtóközleményében már előrevetítette, hogy egy eddig viszonylag kevéssé ismert kérdésben is szigorítani fogják a távmunkavégzésre vonatkozó járványügyi szabályt.
A szabálynak a munkavédelmi rendeletből (Corona-ArbSchV) való törlését és a járványvédelmi törvénybe (IfSG) való, módosított tartalmú bevezetését jelentették be. Eszerint a munkavállalókat is kötelezni fogják arra, hogy elfogadják, amennyiben a munkaadó távmunkára kéri őket – kivéve, ha ennek akadályai van.
Szabályozás a járványügyi törvény által
Michael Fuhlrott munka- és gazdasági jogászprofesszor pozitívnak tartja, hogy a kötelezettséget végre törvényi szinten szabályozták. A konkrét jogszabályi hely így szól:
“A munkaadó köteles a munkavállalónak irodai vagy ahhoz hasonló tevékenység esetén felkínálni, hogy az lakásában végezze, amennyiben ennek nincsenek elkerülhetetlen, a vállalat tevékenysége által indokolt kizáró okai. A foglalkoztatottaknak ezt az ajánlatot el kell fogadniuk, amennyiben nincs ellene szóló ok.”
Mi alapján lehet elutasítani a távmunkát?
Az IfSG 28b paragrafus szövegezésből kitűnik, hogy míg a munkaadó esetében „elkerülhetetlen, a vállalat tevékenysége által indokolt” kell legyen az elfogadható kizáró ok, a munkavállaló bármilyen indokkal elutasíthatja az ajánlatot, hiányzik az elkerülhetetlen (zwingend) szó. Hogy mégis miféle indokok az elfogadhatóak, arra nézve a törvény indoklása (BT-Drs. 19/28732 v. 20.4.2021; 21. oldal) ad támpontot: „Kizáró ok lehet például a szűk hely, más személyek általi zavarás vagy elégtelen technikai felszereltség lehetnek. Elégséges, ha a munkavállaló a munkaadó kérésére egyszerű levelet ír, amelyben kifejti, hogy az otthoni munkavégzés nem lehetséges”. A jogászprofesszor szerint még csak azzal sem kell számolni, hogy a munkaadó felkeresi a munkavállalót otthonában, hogy meggyőződjön az állítás valóságáról.
Mi a baj az új szabályokkal?
Egyrészt a szabályok hétről-hétre változhatnak, ami szétzilálja a munka tervezhetőségét. Másrészt szükségessé teszi a munkaadó és az üzemi tanács közti folytonos kommunikációt, mert jóváhagyásköteles intézkedésekre vonatkozik a jogszabályi előírás. Ráadásul az előírásokat megszegő munkaadókat nem fenyegeti közvetlen bírság, ha nem kínálnak távmunkát.