Mik az uniós polgárok németországi tartózkodásának feltételei?


Három hónap mindig jár, utána van egy-két feltétel

I. Az EU összes állampolgára beutazhat Németországba?

Alapvetően igen a válasz. Valamennyi tagállami állampolgár személyi igazolványával Németország területére beléphet, és további követelmények nélkül maximum három hónapos időtartamig az országban tartózkodhat. Ezen idő alatt a beutazók nem jogosultak szociális ellátásra. Jogalap: az EU polgárainak szabad mozgásról szóló törvény 2. paragrafusának (5) bekezdése. Németország így implementálja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkében és az EU szabad mozgásról szóló irányelve 6. cikkében megfogalmazott rendelkezéseket.

II. Mi van a tartózkodási jogosultsággal, amint letelik a három hónap?

Azok az uniós polgárok, akik három hónapnál hosszabb ideig kívánnak Németországban tartózkodni (családtagjaikkal együtt vagy nélkülük), ezt akkor tehetik meg, amennyiben megfelelnek néhány feltételnek.

A feltételek a tartózkodási státuszuk típusuk függnek:

Munkavállalók és önálló vállalkozók

•    A Németországban munkát végző uniós polgár az uniós jog értelmében teljes körű̋ szabad mozgásra jogosult, és az állampolgárokkal egyenlő módon kell kezelni. Ennek jogalapja: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 45. cikke, illetve a szabad mozgásról szóló 2004/38/EK irányelv 7. cikkelye.
•    A munkavállalóknak és az önálló vállalkozóknak nem kell igazolniuk, hogy elégséges megélhetési forrással rendelkeznek. Teljes körű mozgásszabadságuk van, amennyiben foglalkoztatásuk nem számít "gazdaságilag jelentéktelennek". Ennek a meghatározásához már a heti 7,5 órás munkaidő vagy a havi 100 eurós bér is elégséges (EBHT B14 AS 23/10).
•    Ön csak akkor nem számít már munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak, amennyiben több mint egy év időtartamra elhagyja a német munkaerőpiacot (BA technikai megjegyzések az SGB II 7.5. sz. mellékletéhez).

Álláskeresők

Németországban azoknak az uniós polgároknak is joga van a szabad mozgáshoz, akik munkát keresnek. Amennyiben aktívan munkát keres, akár hat hónapig is tartózkodhat az országban anélkül, hogy bizonyítania kellene, hogy képes fedezni megélhetési költségeit. Ez a jogi helyzet az Európai Bíróságnak az egyik 1991-es döntésén alapszik (EBHT C-292/89). Ugyanebben az ítéletben az EB azt is kimondta, hogy ez az időszak meghosszabbítható, amennyiben van kilátás a foglalkoztatásra.

Inaktív személyek

Az uniós polgároknak, például nyugdíjasoknak vagy diákoknak, akik három hónapnál hosszabb ideig szeretnének Németországban maradni, igazolniuk kell, hogy garantált megélhetéssel és egészségbiztosítással rendelkeznek. Ennek jogalapja: 2004/38/EK 7. cikk (1b) bekezdés. Ha ők ezt elmúlasztják, a német jog szerint kiutasíthatók az országból (FreizügG 7. §). Erre szinte soha nem kerül sor, mivel mindig fennáll a lehetősége annak, hogy egy csekély értékű munkát elvállaljanak.

Állandó tartózkodási jog

Valemennyi uniós polgár, aki öt évnél hosszabb ideig törvényszerűen a fogadó országban tartózkodik, ezen időszakon túl állandó tartózkodási joggal rendelkezik, és túlnyomorészt azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az ország saját állampolgárai.

III. Mi van akkor, ha egy uniós polgár nem valós adatok megadásával kap tartózkodási jogot?

A német szabad mozgásról szóló jogszabály (FreizüGG 2. § (7) bekezdés) szerint, aki jogellenesen tesz szert szabad mozgáshoz való jogra, elveszíti tartózkodási jogát. A Belügyminisztérium most egy új jogszabálytervezettel kísérli meg szigorítani a megfelelő büntetéseket. A tervek arról szólnak, hogy például az az uniós polgár, aki a belépéskor helytelen vagy hiányos adatokat ad meg, három évig terjedő börtönbüntetést kaphasson. Ezen felül ebben az esetben legfeljebb öt évig terjedő újbóli belépési tilalmat kell kiszabni.

A Belügyminisztérium kiemeli, hogy a reform az EU szabad mozgásról szóló irányelve (2004/38/EK 35. cikk) alapján engedélyezett. Ez az irányelv biztosítja a tagállamok számára a jogot, hogy büntető intézkedéseket léptessenek életbe be azokkal a személyekkel szemben, akik visszaélnek a szabad mozgáshoz való joggal. A gyakorlatban ez csak akkor állhat elő̋, amennyiben egy harmadik ország állampolgára egy uniós polgárral kötött érdekházasság révén kapta meg a szabad mozgáshoz való jogot (vö. BT- Drucksache 18/1602, 4. oldal). Ezekben az esetekben azonban a harmadik országbeli állampolgárok immár a hatályos jogszabályok értelmében elveszítik tartózkodási jogállásukat és ezáltal a szabad mozgáshoz való jogukat.

Nem tiszta, hogy a javasolt reform valóban összeegyeztethető-e az EU szabad mozgásról szóló irányelvével (2004/38/EK 15. cikk (3) bekezdés). Az irányelv ugyanis előírja, hogy a tagállamok "kizárólag közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból" szűkíthetik az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát.

IV. Mi van akkor, ha egy uniós polgár elveszíti a munkáját?

Aki egy évnél hosszabb ideig dolgozott Németországban, nem önkéntes munkanélküliség esetén is megtartja munkavállalói vagy önálló vállalkozói jogállását (2004/38/EK 7. cikk (3) bekezdés és FreizügG 2. § (3) bekezdés). Ez konkrétan azt jelenti, hogy továbbra is Németországban maradhatnak, viszont a munkaügyi hivatal rendelkezésére kell állniuk. Amennyiben egy uniós polgár egy évnél rövidebb ideig dolgozott a fogadó országban, hat hónapig megtarthatja munkavállalói státuszát és annak egyes jellemzőit.

V. Kaphat-e uniós polgár családi pótlékot?

Az uniós polgárok a német jövedelemadóról szóló törvény (EStG 62. §) értelmében azonos mértékben jogosultak családi pótlékra, mint az ott születettek. Ennek feltétele, hogy az igénylőknek legyen állandó lakóhelye Németországban. 2012-ben a jogosultságot konkretizálták: Azok az idénymunkások, akik Németországban jövedelemadó-köteles munkát teljesítenek, szintúgy igényelhetnek családi pótlékot – még akkor is, ha a gyerekek nem Németországban élnek.

VI. Milyen szociális ellátásokat kaphatnak az uniós polgárok Németországban?

Gyakran nem világos, hogy a németországi uniós polgárok milyen szociális ellátásokra formálhatnak igényt, ha nem képesek biztosítani saját megélhetésüket. A jogszabály ebben az esetben is különbséget tesz különböző kategóriák között.

Kategória    Szociális jóléti juttatás
EU-s munkavállaló (vagy önálló vállalkozó) Joga van a német állampolgárokkal egyenlő bánásmódra. Másként mondva, kaphat munkanélküli segély I.-et (ALG I) és II.-t (ALG II). Akik egy évnél rövidebb ideje dolgoznak Németországban, hat hónapig tarthatják meg a munkavállalói jogosultságokat. Ennek leteltével olyan jogosultságaik vannak, mint az álláskeresőknek.
aki Németországban akaratlanul elveszítette munkahelyét. 
Álláskereső     Nem tisztázott: A német társadalombiztosítási törvénykönyv (SGB II §7) kifejezetten kizárja a szociális ellátások igénybevételét azon uniós polgárok vonatkozásában, akik kizárólag munkakeresés céljából jöttek az országba. Ez az általános kizárás azonban összeütközésben van az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával (EB C- 140/12), amely eseti elbírálást ír elő.
Ennek a jogi kérdésnek szempontjából döntő fontosságú lesz az Európai Bíróságnak a Szövetségi Szociális Bíróság felkérésre hozott ítélete (BSG B 4 AS 9/13 R). A kérdés az, hogy az uniós polgár kizárása a SGB II szerinti ellátásokból az uniós jog egyenlő bánásmódra vonatkozó követelményébe ütközik-e (883/2004/EK rendelet 2., 3., 4. és 70. cikke).
Inaktív     Az inaktívakra vonatkozóan nem készült külön jogszabály. A munkaügyi központok a megélhetési forrással nem rendelkező inaktív személyeket pontosan ugyanúgy kezelik, mint az álláskeresőket, és ezért kizárják őket a SGB II (7. §) szerinti szociális ellátásokból, illetve a SGB XII (23. § (1) bekezdés) szerinti szociális segélyből. Az SGB XII szerinti szükséges ellátások, valamint az orvosi ellátás továbbra is megadható eseti elbírálás után.
Ezen összefüggésben döntő jelentőségű lesz az Európai Bíróság közelgő határozata egy nem foglalkoztatott román állampolgár és az egyik német munkaügyi központ közötti jogvitában. Az Európai Bizottság az üggyel kapcsolatos nyilatkozatában kiemelte, hogy az általános kizárás ebben az esetben sem egyeztethető össze az egyenlőség jogelvével.
Állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező uniós állampolgárok Joga van a német állampolgárokkal azonos bánásmódra.

Ha további kérdése van, szívesen segítünk.


Mik a teendők Magyarországról való kiköltözéskor? Kijelentkezés Magyaroszágról


Ügyintézés Magyarországról való kiköltözéskor. Mik a teendők Magyarországról való kiköltözéskor? 

2013. március 1. után megszűnt a három hónapon túli külföldön tartózkodás bejelentése. Már csak végleges külföldi letelepedést lehet bejelenteni állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező, de külföldön élő magyar állampolgároknak. A módosítása oka az, hogy a törvény szerint egy állampolgár életének csupán egyetlen középpontja lehet. Ez pedig az a hely, ahol évente minimálisan 180 napot tartózkodik, ahol él, dolgozik, tanul, adózik, egészségbiztosítást fizet. A külföldi letelepedéssel a lakcímnyilvántartásban megszűnik a magyarországi állandó lakóhely. Ezért egy új lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártyát) állítanak ki, melyen az állandó magyarországi lakcím helyett már a „külföldi cím” elnevezés szerepel.
A letelepedéshez egy külföldi letelepedési nyilatkozatot kell személyesen kitölteni. Ez a bejelentés ingyenes. A nyilvántartásba vétel után a járási hivatal kiállítja az új lakcímkártyát, és postázza az ügyfél által megadott címre.
A külföldi letelepedés előnye, hogy az aktuális helyzetet mutatja a magyarországi szerveknek (pl. adóhivatal, társadalombiztosítás). Fontos, hogy a letelepedés nem érinti a magyar állampolgárságot, ez az eljárás után is fennmarad.

Nyilvántartásba vétel

Ha a magyar állampolgár nem szerepel a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban (különböző okok miatt: passziválás, soha nem rendelkezett állandó lakóhellyel Magyarországon), kérheti a nyilvántartásba való felvételét. A ,,kérelem külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételéhez” adatlapot kell kitölteni, és a konzul előtt személyesen aláírni. További szükséges dokumentumok a nyilvántartásba vételhez:
 - érvényes magyar útlevél vagy személyi igazolvány
 - születési anyakönyvi kivonat
 - házas családi állapot esetén magyar házassági anyakönyvi kivonat;
 - elvált, illetve özvegy családi állapot esetén válási, illetve özvegyi záradékkal ellátott magyar házassági anyakönyvi kivonat.

A nyilvántartásba vétel után kb. 2-3 hónap feldolgozási időt követően egy olyan lakcímkártyát bocsátanak ki, melyen a „külföldi cím” elnevezés szerepel. Ez az eljárás illetékköteles. 

Nyilvántartásba vétel anyakönyvezés esetén

A külföldön történt házasság vagy válás magyarországi anyakönyvezéséhez a külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételhez rendszeresített adatlapot kell kitölteni, ha a kérelmező magyar állampolgár nem szerepel a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban (vagyis nincs személyi igazolványa és lakcímkártyája). A külföldön történt születés magyaroszági anyakönyvezéséhez is a fenti adatlap kell kitölteni, ha az egyik szülő külföldön élő magyar állampolgár vagy külföldi és nem szerepel a nyilvántartásban.
Ha mindkét szülő magyar állampolgár és magyarországi lakcímmel rendelkezik, akkor a gyermek is Magyarországon élő magyar állampolgárként kerül a nyilvántartásba. Ebben az esetben a Magyarországon élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételhez rendszeresített adatlapot kell kitölteni. Ez az anyakönyvezési eljárás ingyenes.

Külföldi letelepedés elektronikus bejelentése

A külföldi letelepedési nyilatkozatot a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal (KEKKH) webes felületén levő Ügyfélkapun is le lehet adni a Központi Okmányiroda felé. Az elektronikus benyújtás feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen Ügyfélkapuval. Az Ügyfélkapu regisztráció személyesen kérhető a Főkonzulátuson. 
Az elektronikus bejelentés esetén is a kérelmező köteles leadni a lakcímkártyáját postai úton vagy személyesen a külképviseleten, vagy a kiválasztott járási hivatalban. A leadás helyszínét a Webes ügysegéd felületén kell megjelölni. A lakcímkártyát leadhatja törvényes képviselő vagy meghatalmazott személy is.
Ha a postai úton való elküldést válasszák a Főkonzulátusra, akkor mellékelni kell egy rövid kísérőlevelet a küldés okáról.  

Külföldi lakcímváltozás elektronikus bejelentése

A külföldön élő magyar állampolgár külföldi lakcímmódosítását a külképviseleten is kérelmezheti. Ebben az esetben nincs szükség a lakcímkártya cseréjére, mert azon továbbra is a „külföldi cím” elnevezés szerepel. A külföldi lakcím módosításához a „kérelem a külföldön élő magyar állampolgár adatainak módosításához adatlapot” kell kitölteni. A kérelem beadásához érvényes magyar útlevél vagy személyi igazolvány, lakcímkártya és német lakcímbejelentő szükséges. A kérelem postán is leadható.
A KEKKH Webes ügysegéd lehetővé teszi, hogy a külföldön élő magyar állampolgár bejelentse a külföldi lakóhelyének változását az ügyben elsőfokú hatóságként eljáró Hivatal felé. 
Az elektronikus bejelentés a http://www.kekkh.gov.hu/ weboldalon elérhető Webes ügysegéd útján lehetséges, ennek használatához nem szükséges Ügyfélkapu regisztráció.

Webes ügysegéd

A bejelentés során a Webes ügysegéden a következő adatokat kell megadni:

 - természetes személyazonosító adatok,
 - személyi azonosító,
 - magyar állampolgárságot igazoló okirat száma vagy magyar állampolgárságot igazoló okmány száma,
 - új külföldi lakóhely
 - a bejelentés időpontja.

A külföldi lakóhely személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő nyilvántartásba vétele a hatályban lévő törvény szerint huszonegy nap. A külföldi lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről a Hivatal értesíti az ügyfelet. Fontos, hogy a külföldi lakóhely változásának bejelentése után a lakcímigazolványt nem cserélik ki; az eljárás ingyenes.
A külföldi letelepedéshez, a nyilvántartásba vételhez, a külföldi lakcím módosításához időpontot kell kérni a konsulat-muenchen@mfa.gov.hu emailcímen.

Forrás: mfa.gov.hu


Ez is érdekelhet:

- hataratkelo.blog.hu: Magyarországi kijelentkezés – elintézendő ügyeink


 

A cikk tartalma informatív jellegű és nem tanácsadás ezért nem vállalunk érte felelősséget. Tanácsadásért és pontos információkért kérjük forduljon kompetens hivatalokohoz, szakemberekhez. A szakértők által írt cikkek tartalmáért ők felelnek.

Legutóbbi cikkek

Legolvasottabb cikkeink

-
Scroll to Top