Mik az uniós polgárok németországi tartózkodásának feltételei?
Három hónap mindig jár, utána van egy-két feltétel
I. Az EU összes állampolgára beutazhat Németországba?
Alapvetően igen a válasz. Valamennyi tagállami állampolgár személyi igazolványával Németország területére beléphet, és további követelmények nélkül maximum három hónapos időtartamig az országban tartózkodhat. Ezen idő alatt a beutazók nem jogosultak szociális ellátásra. Jogalap: az EU polgárainak szabad mozgásról szóló törvény 2. paragrafusának (5) bekezdése. Németország így implementálja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkében és az EU szabad mozgásról szóló irányelve 6. cikkében megfogalmazott rendelkezéseket.
II. Mi van a tartózkodási jogosultsággal, amint letelik a három hónap?
Azok az uniós polgárok, akik három hónapnál hosszabb ideig kívánnak Németországban tartózkodni (családtagjaikkal együtt vagy nélkülük), ezt akkor tehetik meg, amennyiben megfelelnek néhány feltételnek.
A feltételek a tartózkodási státuszuk típusuk függnek:
Munkavállalók és önálló vállalkozók
• A Németországban munkát végző uniós polgár az uniós jog értelmében teljes körű̋ szabad mozgásra jogosult, és az állampolgárokkal egyenlő módon kell kezelni. Ennek jogalapja: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 45. cikke, illetve a szabad mozgásról szóló 2004/38/EK irányelv 7. cikkelye.
• A munkavállalóknak és az önálló vállalkozóknak nem kell igazolniuk, hogy elégséges megélhetési forrással rendelkeznek. Teljes körű mozgásszabadságuk van, amennyiben foglalkoztatásuk nem számít "gazdaságilag jelentéktelennek". Ennek a meghatározásához már a heti 7,5 órás munkaidő vagy a havi 100 eurós bér is elégséges (EBHT B14 AS 23/10).
• Ön csak akkor nem számít már munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak, amennyiben több mint egy év időtartamra elhagyja a német munkaerőpiacot (BA technikai megjegyzések az SGB II 7.5. sz. mellékletéhez).
Álláskeresők
Németországban azoknak az uniós polgároknak is joga van a szabad mozgáshoz, akik munkát keresnek. Amennyiben aktívan munkát keres, akár hat hónapig is tartózkodhat az országban anélkül, hogy bizonyítania kellene, hogy képes fedezni megélhetési költségeit. Ez a jogi helyzet az Európai Bíróságnak az egyik 1991-es döntésén alapszik (EBHT C-292/89). Ugyanebben az ítéletben az EB azt is kimondta, hogy ez az időszak meghosszabbítható, amennyiben van kilátás a foglalkoztatásra.
Inaktív személyek
Az uniós polgároknak, például nyugdíjasoknak vagy diákoknak, akik három hónapnál hosszabb ideig szeretnének Németországban maradni, igazolniuk kell, hogy garantált megélhetéssel és egészségbiztosítással rendelkeznek. Ennek jogalapja: 2004/38/EK 7. cikk (1b) bekezdés. Ha ők ezt elmúlasztják, a német jog szerint kiutasíthatók az országból (FreizügG 7. §). Erre szinte soha nem kerül sor, mivel mindig fennáll a lehetősége annak, hogy egy csekély értékű munkát elvállaljanak.
Állandó tartózkodási jog
Valemennyi uniós polgár, aki öt évnél hosszabb ideig törvényszerűen a fogadó országban tartózkodik, ezen időszakon túl állandó tartózkodási joggal rendelkezik, és túlnyomorészt azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az ország saját állampolgárai.
III. Mi van akkor, ha egy uniós polgár nem valós adatok megadásával kap tartózkodási jogot?
A német szabad mozgásról szóló jogszabály (FreizüGG 2. § (7) bekezdés) szerint, aki jogellenesen tesz szert szabad mozgáshoz való jogra, elveszíti tartózkodási jogát. A Belügyminisztérium most egy új jogszabálytervezettel kísérli meg szigorítani a megfelelő büntetéseket. A tervek arról szólnak, hogy például az az uniós polgár, aki a belépéskor helytelen vagy hiányos adatokat ad meg, három évig terjedő börtönbüntetést kaphasson. Ezen felül ebben az esetben legfeljebb öt évig terjedő újbóli belépési tilalmat kell kiszabni.
A Belügyminisztérium kiemeli, hogy a reform az EU szabad mozgásról szóló irányelve (2004/38/EK 35. cikk) alapján engedélyezett. Ez az irányelv biztosítja a tagállamok számára a jogot, hogy büntető intézkedéseket léptessenek életbe be azokkal a személyekkel szemben, akik visszaélnek a szabad mozgáshoz való joggal. A gyakorlatban ez csak akkor állhat elő̋, amennyiben egy harmadik ország állampolgára egy uniós polgárral kötött érdekházasság révén kapta meg a szabad mozgáshoz való jogot (vö. BT- Drucksache 18/1602, 4. oldal). Ezekben az esetekben azonban a harmadik országbeli állampolgárok immár a hatályos jogszabályok értelmében elveszítik tartózkodási jogállásukat és ezáltal a szabad mozgáshoz való jogukat.
Nem tiszta, hogy a javasolt reform valóban összeegyeztethető-e az EU szabad mozgásról szóló irányelvével (2004/38/EK 15. cikk (3) bekezdés). Az irányelv ugyanis előírja, hogy a tagállamok "kizárólag közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból" szűkíthetik az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát.
IV. Mi van akkor, ha egy uniós polgár elveszíti a munkáját?
Aki egy évnél hosszabb ideig dolgozott Németországban, nem önkéntes munkanélküliség esetén is megtartja munkavállalói vagy önálló vállalkozói jogállását (2004/38/EK 7. cikk (3) bekezdés és FreizügG 2. § (3) bekezdés). Ez konkrétan azt jelenti, hogy továbbra is Németországban maradhatnak, viszont a munkaügyi hivatal rendelkezésére kell állniuk. Amennyiben egy uniós polgár egy évnél rövidebb ideig dolgozott a fogadó országban, hat hónapig megtarthatja munkavállalói státuszát és annak egyes jellemzőit.
V. Kaphat-e uniós polgár családi pótlékot?
Az uniós polgárok a német jövedelemadóról szóló törvény (EStG 62. §) értelmében azonos mértékben jogosultak családi pótlékra, mint az ott születettek. Ennek feltétele, hogy az igénylőknek legyen állandó lakóhelye Németországban. 2012-ben a jogosultságot konkretizálták: Azok az idénymunkások, akik Németországban jövedelemadó-köteles munkát teljesítenek, szintúgy igényelhetnek családi pótlékot – még akkor is, ha a gyerekek nem Németországban élnek.
VI. Milyen szociális ellátásokat kaphatnak az uniós polgárok Németországban?
Gyakran nem világos, hogy a németországi uniós polgárok milyen szociális ellátásokra formálhatnak igényt, ha nem képesek biztosítani saját megélhetésüket. A jogszabály ebben az esetben is különbséget tesz különböző kategóriák között.
Kategória | Szociális jóléti juttatás |
EU-s munkavállaló (vagy önálló vállalkozó) | Joga van a német állampolgárokkal egyenlő bánásmódra. Másként mondva, kaphat munkanélküli segély I.-et (ALG I) és II.-t (ALG II). Akik egy évnél rövidebb ideje dolgoznak Németországban, hat hónapig tarthatják meg a munkavállalói jogosultságokat. Ennek leteltével olyan jogosultságaik vannak, mint az álláskeresőknek. aki Németországban akaratlanul elveszítette munkahelyét. |
Álláskereső | Nem tisztázott: A német társadalombiztosítási törvénykönyv (SGB II §7) kifejezetten kizárja a szociális ellátások igénybevételét azon uniós polgárok vonatkozásában, akik kizárólag munkakeresés céljából jöttek az országba. Ez az általános kizárás azonban összeütközésben van az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával (EB C- 140/12), amely eseti elbírálást ír elő. Ennek a jogi kérdésnek szempontjából döntő fontosságú lesz az Európai Bíróságnak a Szövetségi Szociális Bíróság felkérésre hozott ítélete (BSG B 4 AS 9/13 R). A kérdés az, hogy az uniós polgár kizárása a SGB II szerinti ellátásokból az uniós jog egyenlő bánásmódra vonatkozó követelményébe ütközik-e (883/2004/EK rendelet 2., 3., 4. és 70. cikke). |
Inaktív | Az inaktívakra vonatkozóan nem készült külön jogszabály. A munkaügyi központok a megélhetési forrással nem rendelkező inaktív személyeket pontosan ugyanúgy kezelik, mint az álláskeresőket, és ezért kizárják őket a SGB II (7. §) szerinti szociális ellátásokból, illetve a SGB XII (23. § (1) bekezdés) szerinti szociális segélyből. Az SGB XII szerinti szükséges ellátások, valamint az orvosi ellátás továbbra is megadható eseti elbírálás után. Ezen összefüggésben döntő jelentőségű lesz az Európai Bíróság közelgő határozata egy nem foglalkoztatott román állampolgár és az egyik német munkaügyi központ közötti jogvitában. Az Európai Bizottság az üggyel kapcsolatos nyilatkozatában kiemelte, hogy az általános kizárás ebben az esetben sem egyeztethető össze az egyenlőség jogelvével. |
Állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező uniós állampolgárok | Joga van a német állampolgárokkal azonos bánásmódra. |
Ha további kérdése van, szívesen segítünk.