Német gazdagtüntetések: Jövő héttől folytatják
Véleményszabadság, erőszak, kiutasítás – Mi történik Németországban most és mik a szabályok?
Tüntetések Németországban
Jövő héttől megint lesznek gazdatüntetések
A gazdákat tömörítő szövetségek azt tervezik, hogy a jövő héten (január 22-től) ismét folytatják a tüntetéseket támogatásaik tervezett csökkentése ellen. Lesznek utcai akciók is, de "inkább tűszúrás"-jellegűek várhatóak. Számos más mezőgazdasági termelői szövetség is csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a berlini kormánypártok nem hátráltak meg, ezért ők is további tiltakozásokat jelentettek be. “A gazdák csalódottak, hogy nem hallgatták meg őket" – mondta Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség elnöke Berlinben. Hozzátette: "A jövő héttől ismét lesznek akciók, tűszúrásszerűek, hogy ismét markáns módon fejezzék ki, mennyire fontos az intézkedések visszavonása." Abban reménykednek, hogy így még a 2024-es költségvetés elfogadásáig hátralévő hetekben sikerül a Bundestag tagjait meggyőzni arról, hogy tartózkodjanak a mezőgazdasági támogatások csökkentésétől.
Káosz a német utakon: Ezerrel tüntetnek a gazdák traktoraikkal
Már napok óta jól láthatóan jelen vannak a német utakon. Egy friss, 2024. január 8-i tagesschau-cikk szerint egész Németországban sok-sok ezer gazda folytat tiltakozó akciót, nem kis fennakadást okozva. A nagyvárosok közül Münchenben, Hamburgban és Brémában érték el a mezőgazdasági konvojok a város területét és gátolták a szabad közlekedést. A gyárak közül például a Volkswagen emden-i üzemében le kellett a termelést, mivel a szállítójárművek szabad ki- és bejárás nem volt már biztosítható. Számos autópályának is fennakadások keletkeztek – például az A81-esen Böblingennél, vagy Cloppenburg-nál Nordrhein-Westfalen északi részén. A tüntetések egy részét előre bejelentették, mások viszont spontán, előzetes figyelmeztetés nélkül következtek be. A fennakadások miatt számos tartományi oktatási miniszter bejelentette: amennyiben tüntetések miatt nem jutnak el az iskolába, azt elfogadják igazolt mulasztásnak.
Miért dühösek a gazdák?
Természetesen most is pénzről van szó, sok pénzről. Konkrétan arról, hogy a német kormány számos agrártámogatás megszüntetéséről határozott. Az intézkedéseket természetesen támogatják a kormánypártok (SPD), az ellenzéki CDU, pl. Stephan Weil alsó-szászországi miniszterelnök viszont azok visszavonását követelik. Egyes helyeken egyébként a kamionosok is csatlakoznak az akciókhoz – ők az idén számukra bevezetett útdíj növelését sérelmezik.
A Közel-Keleten kitört terroristatámadások és az azt követő izraeli megtorlás (illetve már annak árnyéka is) sok ezer palesztinokkal szimpatizáló tüntetőt hívott az utcákra. De a hívásnak sokan nem tehettek eleget, mivel a német államhatalom szervei sok helyen betiltották a tervbe vett demonstrációkat. Illetve persze voltak helyek, ahol a tilalom ellenére is összegyűltek.
Hol volt, hol nem volt békés a tüntetés?
Berlinben igencsak sok erőszakos cselekményre került sor 2023. október 18-ra virradó éjszaka. Neukölln városnegyedben fiatal tüntetők támadtak a rendőrökre. Volt minden: felgyújtott barrikádok, kigyulladt busz, sőt még játszóterek is lángba borultak egyes helyeken. Ennek a „demonstrációnak” a közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a Gáza-övezetben egy kórházat ért izraeli rakétacsapás, aminek következtében több százan vesztették életüket. Sok tartományban a vélhetően fenyegető erőszak miatt már nem is engedélyezték a tüntetések megtartását.
Mindeközben más tartományokban, például Nordrhein-Westfalenben Dortmund, Düsseldorf és Essen városokban szintén több százan gyűltek össze. Ezek többségében nem történt különösebb rendbontás. Voltak tüntetések Stuttgartban és Mannheimban is, jóval kevesebb résztvevővel. Ezen időnként palesztin zászlók is láthatóak voltak.
Hamburgban betiltották a tüntetéseket
A hamburgi városi parlament szigorú szabályt hozott. Betiltottak három nap időtartamra minden olyan tüntetést, amely a Hamasz támogatásával, vagy a Hamasznak Izrael állam területét ért támadásokkal állnak összefüggésben. Ennek okaként a várható jogsértések – antiszemitizmusra való felbujtás, illetve erőszakos bűncselekmények veszélyét – nevezik meg. A tartományt kormányzó pártok támogatják az intézkedést, míg az AfD és és a Linke elutasítja: szerintük minden esetet egyénileg kell elbírálni és csak azért, mert az állami politikával nincs összhangban egy tüntetés, még nem szabad betiltani.
Milyen szankciók érhetik a tilalmat megszegőket?
Az LTO jogi hírplatform szerint az igazán szigorú eszközök, mint a tartózkodási engedély megvonása (bevándorlók esetén) csak szigorúan definiált bűncselekmények esetén merülhet fel. Konkrétan arról van szó a bírói gyakorlatban, hogy csak jogerős szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén merül fel a kiutasítás lehetősége. A mostani tüntetéseken, ami felmerülhet, mint veszélyforrás – és amit a demonstrációs tilalmak megelőzni próbálnak – az a konkrét fizikai erőszakon kívül a népcsoportok elleni gyűlöletkeltés (StGB 130. paragrafus) illetve a bűncselekmények támogatása (StGB 140. paragrafus). Viszont ennek alkalmazása viszonylag ritka a bírói gyakorlatban az LTO-n megfogalmazott vélemény szerint. Ami viszont gyakori szankció lehet, az például a pénzbüntetés. Legalábbis a hamburgi demonstrációkat betiltó rendelet ezt helyezi konkrétan kilátásba.
