Minden hetedik hosszú távú biztosított kevesebb, mint 1000 euró nyugdíjat kap
Körülbelül minden hetedik hosszú évtizedes, törvényes nyudíjbiztosítási múlttal rendelkező személy 1000 eurónál kisebb nyugdíjat kap.
Ez a szövetségi kormány válaszából derül ki, amit a Linke parlamenti kérdésére adott válaszként, és amiből a RedaktionsNetzwerk Deutschland is idézett. Közel 600 000 nyugdíjasról van szó, mégpedig olyanokról, akik 45 éven át fizették a járulékokat.
Csak Kelet-Németországban közel 250 000 nyugdíjas van, vagyis minden ötödik ottani nyugdíjas érintett.
A jelentés szerint összesen 3,8 millió, hosszú biztosítási múlttal rendelkező korábbi munkavállaló kap 1000 eurónál magasabb nyugdíjat.
Mi az oka ennek a minisztérium szerint?
Az okokat elemezve a szövetségi munkaügyi minisztérium arra mutatott rá, hogy sok esetben a nyugdíjon kívül van másfajta jövedelme az érintetteknek vagy az érintettek partnerei rendelkeznek magasabb nyugdíjjal.
Forrás: deutschlandfunk.de, rnd.de
Megéri korábban nyugdíjba menni?
Az előrehozott öregségi mellett akár még dolgozhatsz is – bizonyos feltételek betartásával. A nyugdíjon felüli keresetnél van egy adómentes összeg, ami idén különösen nagyvonalú.
Minden véget ér egyszer, még a munkás évek is. Sokan nem szeretnének hosszasan várni, amíg elérik a rendes nyugdíjkorhatárt. Ők akár már 63 évesen nyugdíjba vonulhatnak, és ha szeretnének, még dolgozhatnak utána is.
De van egy korlátozás: Míg azok, akik a rendes nyugdíjkorhatárt elérték, korlátlanul kereshetnek a törvényes nyugdíjon felül, a korkedvezményes nyugdíjasok esetében ez nem lehetséges. Nekik évente 6300 euró adómentes összeg áll rendelkezésükre. Minden kereset, ami ezen felül van, 40 százalékban beszámításra kerül és csökkenti a nyugdíj összegét. De a jelenlegi járvány idején ez kicsit másképp van.
Magasabb az adómentes határ a pandémia alatt
A pandémia miatt a többletkereseti határ 2020-ban korán nyugdíjba mentek esetén 44590 euró volt, idén ez 46060 euróra nőtt. “A legfeljebb ekkora éves jövedelem nem vezet az előrehozott öregségi nyugdíj csökkenéséhez”, közli Dirk von der Heide a Deutsche Rentenversicherung Bundtól.
Ennek oka a többletkereseti határ emelkedése: Sok szakmában megnőtt a munkaerőigény, például az egészségügyben. 2022-től viszont megint a régi szabály lesz érvényes: aki korai öregségi nyugdíjat kap, és naptári évenként 6300 eurónál többet keres, annak nyugdíjcsökkenésre kell számítania.
A szabály naptári évenként érvényes
A szakértő példaként a következőt említi. Egy polgár 2021-ben nyugdíja mellett 55060 euró bruttó jövedelemre tesz szert, ezzel pedig 9000 euróval van a többletkereseti határ felett. Havi szintre lebontva ez 750 euró. Ebből 40 százalékot, azaz havi 300 eurót vonnak le a nyugdíjából.
Másik példa: Egy polgár korai nyugdíjaként 2022-ben nyugdíja mellett 20000 euró bruttó összeget keres, amiből levonhat 6300 euró adómentes összeget. Marad tehát 13700 euró. Ennek a 40 százaléka 5480 euró. Tehát havi szinten 456,67 eurót vonnak le nyugdíjából.
Kötelező bejelenteni a munkát
De hogyan történik az elszámolás? „Azok a korai nyugdíjasok, akik öregségi nyugdíjuk mellett kereső tevékenységet kívánnak folytatni, be kell jelentsék írásban a nyugdíjbiztosítónak”, közli Bernd Brückmann a Stiftung Warentest-től. Például aki júliusban kezd dolgozni, annak előre be kell jelentenie, hogy július és december között várhatóan mennyit fog keresni.
„A következő év július elsején jön az elszámolás”, mondja Brückmann. Ilyenkor a biztosító felszólítja a korai nyugdíjast, hogy jelentse be az elmúlt évben kapott munkadíja tényleges összegét.
Fontos tudni, hogy a nyugdíjjog szempontjából például a fotovoltaikus berendezések üzemeltetéséből származó jövedelem is munkajövedelmnek számít. „Ilyenkor vállalkozásból származó jövedelemről beszélhetünk.”
Amennyiben az derül ki, hogy túl sok nyugdíjat kapott valaki, akkor a többlet visszafizetésére szólítja fel a biztosító. Hasznos tudni, hogy a bérbeadásból származó jövedelem és a tőkejövedelem nyugdíjjogilag nem számítanak munkajövedelemnek.
45 évnyi nyugdíjbiztosítási év az előfeltétel
Mindennek ellenére, különösen a magas többletkereseti határ miatt idén számos dolgozónak vonzó, hogy előrehozott nyugdíja mellett dolgozzon. Mindenkinek, aki legalább 45 évet fizetett be a nyugdíjkasszába, 2012 óta lépcsőzetesen módosítják a nyugdíjkorhatárt.
Az 1949 és 1963 között születettek még 65. születésnapjuk előtt, levonások nélkül mehetnek nyugdíjba. Az 1964-ben vagy azután születettek esetében 65 év a nyugdíjkorhatár 45 évnél hosszabb befizetés után is.
Azok a dolgozók, akik legalább 35 éven át fizettek be a törvényes nyugdíjbiztosítónak, 63 évtől mehetnek nyugdíjba, de csak levonásokkal. „Elsősorban azoknál fontos hogy tanácsadást kérjenek a nyugdíjon felüli kereset esetén, akik korábban mentek nyugdíjba és emiatt levonásaik vannak.”
Segíthet az adótanácsadó
Mindenképp érdemes adótanácsadóval beszélni, aki felméri, hogy megéri-e még dolgozni a nyugdíj mellett.
Emellett érdemes beszélni a jelenlegi munkaadóval is – például azért mert az egyéni vagy kollektív munkaszerződés tartalmazhat olyan kitételt, hogy nyugdíjba vonuláskor automatikus megszűnik a munkaviszony. De az is elképzelhető, hogy a céges nyugdíj mértéket is befolyásolja a korai öregségi nyugdíj.
Fontos tudni, hogy a korai nyugdíj esetén a rendes öregségi nyugdíj összege emelkedhet. Mindez azért lehetséges, mert az így befizetett járulékokat is figyelembe veszik majd, amikor a rendes nyugdíjkorhatárt eléri valaki.
Van aki már 40 évesen nyugdíjba vonul
Korábban beszámoltunk egy fiatalemberről, aki 40 évesen tervez "nyugdíjba vonulni". Hogy hogyan csinálja, azt itt megtudjátok: Korai nyugdíjy 40 évesen.
Forrás: n-tv.de
Németországi Munkalehetőségek
