Agymosás a mindennapokban

Főleg választások előtt beindul a politikai pártok és érdekszférák kommunikácós gépezete melynek a célja a politikai haszon, a szavazatok gyüjtése a hatalom megtartásához vagy megszerzéséhez. De mennyire tudják befolyásolni az emberek gondolatait?

A politikai kommunikáció nagyon sokszor érzelmeinkre hat és hiányzik valamilyen szinten belőle az objektivitás. Az agymosás lényege, hogy az emberek érzelmeit felfokozzák, gondolkodását fokozatosan formálják át, sokszor anélkül, hogy az alanyok ezt észrevennék. Ezt nemcsak szekták vagy diktatúrák alkalmazzák, hanem demokratikus politikai pártok is – csak nyilván más kifinomultabb módon viszont jól kigondolt és letesztelt trükkökkel.

Az „agymosás” (vagy pszichológiai manipuláció) nem csupán egy szleng, hanem egy valós pszichológiai és szociológiai jelenség, amely során egy személy gondolkodását, viselkedését vagy meggyőződéseit mások (politikusok, érdekszférák) szándékosan és rendszerszinten megváltoztatják. 

Az alábbiakban kutatásokon alapuló jeleket mutatunk be, amelyek arra utalhatnak, hogy valaki agymosáson mehetett keresztül illetve honnan jöhetünk rá, hogy mi magunk is érintettek vagyunk és valakik "megmosták" az agyunkat.

Milyen trükköket vetnek be a politikusok?

A politikai kommunikáció egyik legerősebb fegyvere az emberek érzelmeinek a befolyásolása. A politikai kommunikációban gyakran nem tényekre, hanem félelmekre és reményekre építenek. Ezek a jellemző módszerek:

• Szlogenek ismétlése: Ha egy állítást sokszor hallunk, hajlamosak vagyunk elhinni – még akkor is, ha nem láttunk semmi bizonyítékot rá.
• Bűnbakképzés: A problémákért gyakran egy külső csoportot tesznek felelőssé (migránsok, EU, ellenzék stb.), ezzel terelve el a figyelmet a valós problémákról. De belső, kisebbségi csoportok is lehetnek a bűnbakok, például melegek, etnikai kisebbségek, civilek stb.
• „Mi” kontra „ők” retorika: Polarizálják a társadalmat, hogy mindenki válasszon oldalt – és ezzel automatikusan az „ellenség” szavai hiteltelenné válnak. A narrativa sokszor az, hogy ha nem értesz velünk együtt, akkor magyarellenes, hazaáruló vagy ellenség vagy.
• Álhírek és féligazságok: Félrevezető információkat kommunikálnak, amit a saját médiájuk felerősít. Úgy emelnek ki valós részleteket a kontextusból hogy azok negatív fénybe helyezzék az ellenfelet.
• Kommunikációs hálózatok építése: ide tartozik a különböző médiaorgánumok befolyásolása ahol az adott politikai párt szigorúan kontrollálja, hogy csak kedvező hírekről számoljanak be. A kommunikációs hálózat egy része fizetett (portálok, tévécsatornák, szervezetek, influenszerek,YouTube csatornák): itt fontos hogy akár napi rendszerességgel follyon a politikai naratíva: az ellenfél gúnyolása, féligazságok terjesztése stb. A másik részét egyszerű, befolyásolható személyek alkothatják akik feltétel nélkül támogatják a politikiust vagy a politikai pártot és könnyen (akár szívesen) fellép a politikai ellenfél ellen a szociális hálózatokon megosztásokkal, likeokkal és hozzászólásokkal.

Honnan tudhatod, hogy téged is agymostak?

Nem könnyű beismerni, de vannak azért bizonyos jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy nem saját gondolataid irányítanak. 

1. Kognitív disszonancia figyelmen kívül hagyása

Az agymosott személyek gyakran nem észlelik vagy nem hajlandók elismerni az ellentmondásokat saját hiteikben. Leon Festinger elmélete szerint a „kognitív disszonancia” – az az állapot, amikor két ellentétes információ feszültséget okoz – elméletileg zavaró kellene legyen. Ha valaki ezt rutinszerűen figyelmen kívül hagyja, az intő jel lehet.

 2. Az autonóm gondolkodás hiánya

Robert Jay Lifton pszichiáter szerint az agymosás egyik fő jele a „személyes gondolatok beszűkülése”. Az érintettek:

• nem tesznek fel kérdéseket,
• kizárólag egyetlen forrásból származó információt fogadnak el,
• „készen kapott” válaszokat ismételnek, érvelés helyett.

3. Kritika teljes elutasítása

A manipulált személy gyakran teljes mértékben elutasítja a külső kritikát vagy azokat az embereket akik más véleményen vannak, sőt azt támadásként érzékeli. Az ilyen viselkedést gyakran az ún. „black-and-white thinking” (fekete-fehér gondolkodás) jellemzi: „aki nem ért egyet, az ellenség”.

4. Túlzott szlogenhasználat és érzelmi nyelvezet

Az agymosott személyek gyakran használnak előre gyártott szófordulatokat, szlogeneket, amelyek nem logikai, hanem érzelmi úton hatnak. A kutatások szerint (pl. Pratkanis & Aronson – Age of Propaganda) ez segít megkerülni a kritikai gondolkodást és elősegíti a csoportazonosságot. Az ilyen személyek sokszor érzelmileg túlreagál bizonyos politikai tartalmakat – például düh, félelem vagy eufória formájában.

5. Identitásváltozás vagy „új személyiség”

Ha valaki rövid idő alatt teljesen más értékrendet vesz fel, a régi kapcsolatait megszakítja, és új „családként” tekint egy ideológiára vagy közösségre, az szintén gyanús lehet. Ez különösen gyakori zárt közösségekben, vallási szektákban vagy politikai radikalizálódás során.

6. Gyakori ismétlés és megerősítés igénye

A Stanfordi Egyetem kutatásai alapján a rendszeres ismétlés (pl. „mantra-szerű” üzenetek, napi videók, belső megbeszélések) hatására az emberek egyre inkább elfogadják az adott nézőpontot, még akkor is, ha az hamis vagy torz. Ezt a jelenséget „truth effect”-nek is hívják és nagyon gyakran észrevehetjük a magyar politikában is.

7. Fekete-fehér gondolkodás

A realitás nem fekete-fehér. A politikai kérdések általában bonyolultak, árnyaltak. Egy döntés általában bizonyos szemszögből poztív, más szemszögből negatív hatásokat hoz. Egyes csoportoknak jó, másoknak kevésbé jó. 

Ha úgy érzet, hogy a kedvenc politikusod döntéseinek túlnyomó része száz-százalékban jó miközben az "ellenfél" naratívája mindíg téves, akkor ez is agymosásra utalhat.

Miért vezet sokszor egy vita szeméyeskedéshez?

Sokszor látjuk azt, hogy egy vitában, ahelyett, hogy a témával kapcsolatos érveket hozzon fel a kommentelő, elkezd inkább gúnyolódni. Azt a jelenséget, amikor valaki egy vitában érvek hiányában gúnyolódáshoz, személyeskedéshez vagy sértegetéshez fordul, személyeskedésnek vagy latinul ad hominem érvelési hibának nevezik.

Az ad hominem (jelentése: „a személy ellen”) egy logikai érvelési hiba, amikor valaki nem az érvet támadja, hanem a vitapartner személyét. Ez lehet:

• gúnyolódás és sértegetés,
• a másik fél hitelességének megkérdőjelezése irreleváns okokból (pl. kinézet, származás, múltbeli hibák), 
• elterelés a tárgyról, hogy ne kelljen válaszolni.

Az ilyen viselkedés gyakran abból fakad, hogy:

• valaki nincs felkészülve érdemi vitára, nem ismeri a tényeket és nem tud érveket felhozni,
• érzelmileg bevonódik és elveszíti az önkontrollt,
• vagy lehet, hogy tudatosan manipulál, hogy a másik félből reakciót váltson ki.

Hogyan védekezhetünk az agymosás ellen?

Sajnos, nehéz egyáltalán felismerni önmagadban, ha agymosás áldozata lettél. Ezt a Dunning–Kruger-effektusnak is köszönhetjük.

A Dunning–Kruger-effektus egy pszichológiai jelenség, amely szerint a kompetencia hiánya nemcsak hibákhoz vezet, hanem képesség hiányában az egyén azt sem tudja felismerni, hogy hibázik – vagyis minél kevesebbet tud valaki egy témáról, annál inkább meg van győződve az igazáról és konkrétan túlbecsüli a saját tudását.

A legfontosabb védekezési módszer a kritikus gondolkodás. Ne higgyünk el mindent első hallásra – még akkor sem, ha szimpatikus forrásból származik. Íme néhány praktikus tipp:

• Fogyasszunk többféle hírforrást, beleértve külföldi médiumokat is.
• Kressük az állítások forrását – ha nincs az állítás mögött bizonyíték, akkor az csak vélemény, nem tény. És azt úgy kell kezelni.
• Tanuljunk meg különbséget tenni vélemény és tény között.
• Beszélgessünk más véleményű emberekkel – ezzel nemcsak más nézőpontokat ismerhetünk meg, hanem a saját nézeteink is árnyaltabbá válhatnak. Fontos, hogy érveljünk, ismerjük el, mi az amit ténykén elismerünk és mi az amit nem ismerünk biztosan.

Fontos megértenünk, hogy a szociális médiákban, a kommentek között, legtöbb esetben nem szakértőkkel találkozunk és jó esély van rá, hogy magunk sem vagyunk szakértője az adott témának. A társadalmi párbeszéd csak akkor lehet egészséges, ha nem homogén és nem egyirányú. Ha nyitott szemmel járunk, könnyebben felismerjük a manipulációs próbálkozásokat – legyen szó politikai kampányról, közösségi média tartalomról vagy akár egy baráti beszélgetésről.  

És ne feledjük: egy politikus, politiai vita miatt még egy idegennel sem érdemes összeveszni, nemhogy ismerőssel vagy családtaggal. A politikusok jönnek mennek, manipulálnak ahol csak tudnak. Az emberség, a barátság és a család olyan értékek ameyeket érdemes megőrizni és ápolni.

-