2017. július 6-tól érvényes a törvény, mely az Entgelttransparenzgesetz (kb. díjazások átláthatóságának törvénye) nevet viseli. Ez az új törvény a férfiak és nők közötti béregyenlőtlenséget hivatott megszüntetni. A rendelkezés értelmében a főnöködnek el kell majd mondania, hogy a hasonló pozíciót betöltő férfi kollégáid mennyit keresnek. A családügyi minisztérium szerint 2018 január 6-tól az alkalmazottak már a gyakorlatban is ki fogják tudni használni a törvény nyújtotta jogokat.
A törvényre azért volt szükség, mert nagyon sok nő még mindig kevesebbet keres, mint az ugyanabban a munkakörben dolgozó férfiak. Mostantól az alkalmazottaknak jogában áll tudniuk, hogy a hasonló beosztásban dolgozó kollégáik mennyit keresnek.
A törvény persze nem azt írja elő, hogy a munkáltató köteles egy bizonyos dolgozó bérét számunkra közölni, csupán az ugyanabban vagy hasonló munkakörben dolgozó kollégák bérének átlagát. A rendelet az anonimitást is biztosítja abban az értelemben, hogy lehetővé teszi az érintetteknek, hogy közvetlenül a HR osztályhoz fordulhassanak kérelmükkel, így a munkaadó –elméletileg- nem tudhatja meg, ki nyújtott be kérvényt.
Az új törvény érvényes minden olyan nőre és férfira, akinek a munkahelye legalább 200 dolgozót alkalmaz, és ezen kívül legalább 6 ellenkező nemű kollégája van ugyanabban a munkakörben, mint az információt kérvényező személy. A nagyobb munkáltatók, akik 500 vagy ennél több főt foglalkoztatnak, kötelesek maguktól felülvizsgálni a bérezési rendszerünket, és jelentést készíteni róla. Továbbá minden munkáltató számára előírják azt, hogy 3 hónapon belül reagáljon egy kérelemre. Az EY tanácsadó cég viszont úgy találta, hogy a cégek erre nagy általánosságban nincsenek felkészülve. Az általuk megkérdezett cégek kb. harmada végzett belső vizsgálatokat a cégen belüli béregyenlőtlenségek felkutatására. A többségüknek nincs információja arról, mennyire kiegyenlített náluk a férfi és női alkalmazottak bére.
Ha bizonyítást nyer, hogy valaki lényegesen kevesebbet keres egy férfi kollégájánál azon ez a törvény nem segít, hiszen csak az információnyújtási kötelezettséget tartalmazza, korrekciót nem. Így az információ birtokában esetleg perelni lehet általános egyenlőségi jogokra hivatkozva, vagy határozottabban fellépni a soron következő bértárgyaláson.
