Történelmi választási este Németországban
Berlin balra fordult, Mecklenburgban kiesett a CDU. Merz: "ez katasztrófális"
Történelmi választási este Németországban: Berlinben a Linke, Mecklenburg-Elő-Pomerániában az AfD nyert
Kelt: 2026 09. 21.
Két tartomány, két látványos eredmény: Berlinben a Linke került az élre, Mecklenburg-Elő-Pomerániában pedig az AfD győzött, miközben a CDU történelmi vereséget szenvedett.
Komoly változásokat hozott a vasárnapi két német tartományi választás. Berlinben a Linke 25,7 százalékkal lett a legerősebb párt, jelentősen megelőzve a 18,8 százalékot szerző CDU-t. Az AfD 16,3, a Zöldek 14,3, az SPD pedig 12,1 százalékot kapott. A választási részvétel 74,2 százalék volt.
A Linke berlini sikerében fontos szerepet játszottak a főváros lakóit közvetlenül érintő problémák. A kampány középpontjában a lakhatás és a magas bérleti díjak, a tömegközlekedés árai, valamint a köztisztaság álltak. Az ntv által idézett ZDF-felmérés szerint a berliniek 54 százaléka a lakáspiacot és a lakbéreket nevezte a város legfontosabb problémájának. A Linke különösen a fiatalabb választók körében szerepelt erősen: a 35 év alattiak közel fele a pártra szavazott.
Mecklenburg-Elő-Pomerániában egészen más politikai kép rajzolódott ki. Az AfD 38,2 százalékkal végzett az első helyen, míg Manuela Schwesig SPD-je 35,5 százalékot szerzett. A Linke 6,5, a Zöldek pedig 5,7 százalékkal jutottak be a tartományi parlamentbe. A BSW 4,8 százalékkal éppen lemaradt a bejutásról.
A választási este egyik legnagyobb fordulata azonban a CDU eredménye volt. A párt Mecklenburg-Elő-Pomerániában mindössze 4,9 százalékot kapott, így nem érte el az ötszázalékos küszöböt. A CDU történetében először fordul elő, hogy kiesik egy német tartomány parlamentjéből. A részvétel ebben a tartományban 78,1 százalék volt.
Az eredmények Friedrich Merz kancellárra és CDU-elnökre is nagyobb politikai nyomást helyezhetnek. Merz a választásokat követően ugyanakkor jelezte, hogy folytatni akarja a szövetségi kormány reformprogramját, és pártelnökként is tovább kíván dolgozni.
Mecklenburg-Elő-Pomerániában eközben az SPD a második hely ellenére is kormányalakítási lehetőséghez juthat. Manuela Schwesig harmadszor is tartományi miniszterelnök lehet, ehhez azonban a parlamenti erőviszonyok alapján a Linke mellett várhatóan a Zöldek támogatására is szüksége lenne.
A két választás tehát két eltérő politikai irányt mutat: Berlinben a Linke, Mecklenburg-Elő-Pomerániában az AfD erősödött meg látványosan. Közös pont ugyanakkor a CDU jelentős visszaesése. A következő napokban az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy a tartományi eredmények milyen vitákat indítanak el a CDU-ban, illetve milyen hatással lesznek a Merz vezette szövetségi kormányra.
Forrás: ntv.de
Választások Sachsen-Anhaltban: elsöprő AfD-nyereség. Történelmi vereség a CDU-nál.
De vajon alakíthat-e kormányt az AfD?
Kelt: 2026. 09. 06. Frissítve: 2026. 09. 07.
Földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az AfD a Sachsen-Anhaltban rendezett tartományi választáson. A hétfő hajnalra kialakult előzetes végeredmény szerint a párt a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, szemben a 2021-es 20,8 százalékkal. Ezzel messze a legerősebb politikai erő lett a tartományban.
A második helyen végző CDU történelmi vereséget szenvedett. A kereszténydemokraták támogatottsága 17,2 százalékra zuhant, miközben 2021-ben még 37,1 százalékkal nyerték meg a választást. A CDU szavazataránya tehát kevesebb mint a felére esett vissza, és a párton belül már a választási eredmény következményeiről folyik a vita.
A Die Linke, az SPD és a Zöldek bejutottak a magdeburgi tartományi parlamentbe. A BSW 5,3 százalékkal végül átlépte az ötszázalékos küszöböt és bekerült a Landtagba. Az FDP ugyanakkor 2,6 százalékos eredménnyel kiesett a tartományi parlamentből.
Az AfD győzelme önmagában még nem jelenti azt, hogy Ulrich Siegmund miniszterelnök lehet. A párt 39 mandátumot szerzett a 83 fős Landtagban, miközben az abszolút többséghez 42 hely szükséges. A CDU, az SPD, a Zöldek és a Die Linke továbbra is elutasítja az együttműködést az AfD-vel. A BSW ugyanakkor nyitottabb álláspontot képvisel az AfD egyes javaslataival kapcsolatban.
A mandátumok az előzetes eredmény szerint így oszlanak meg: AfD 39, CDU 15, SPD 8, Zöldek 8, Die Linke 8, BSW 5.
A CDU előtt szintén rendkívül nehéz feladat áll. Ha továbbra is érvényes marad az AfD-vel szembeni elhatárolódás, akkor több, egymástól politikailag távol álló párttal kellene többséget szerveznie. Mivel a BSW bekerült a parlamentbe, az AfD nélküli abszolút többséghez matematikailag az összes többi parlamenti párt – CDU, SPD, Zöldek, Die Linke és BSW – együttműködésére lenne szükség. Ez 44 mandátumot jelentene, politikailag azonban egy ilyen ötpárti együttműködés rendkívül nehezen elképzelhető. Kisebbségi kormány ezért szintén szóba kerülhet.
A magas AfD-eredmény mögött több tényező állhat: a szövetségi kormánnyal és a hagyományos pártokkal szembeni elégedetlenség, gazdasági bizonytalanság, a migrációval kapcsolatos aggodalmak, valamint az AfD keletnémet tartományokban tapasztalható erős beágyazottsága.
A részletes előzetes végeredményt és a választási adatokat az n-tv választási oldalán találod.
Forrás: n-tv.de
Fordulat Rajna-vidék–Pfalzban: CDU-győzelem és történelmi SPD-zuhanás
Kelt: 2026. 03. 23. Frissítve: 2026. 09. 07.
Komoly politikai fordulat történt Rajna-vidék–Pfalzban: közel 35 év után véget ért az SPD által vezetett kormányok korszaka a tartományban. A hivatalos végeredmény szerint a CDU 31,0 százalékkal nyerte meg a választást, Gordon Schniedert pedig májusban Rajna-vidék–Pfalz miniszterelnökévé választották.
Vége egy korszaknak
A CDU jelentősen erősödött az előző, 2021-es választáshoz képest, és 31,0 százalékos eredménnyel végzett az élen. Ezzel szemben a szociáldemokraták komoly vereséget szenvedtek: támogatottságuk 25,9 százalékra esett vissza, ami történelmi mélypontnak számít a tartományban.
A korábbi SPD–Zöldek–FDP kormánykoalíció ezzel megszűnt. Az SPD végül a CDU koalíciós partnere lett, és a két párt közösen alakított új tartományi kormányt.
AfD-erősödés, kisebb pártok kiesése
A választás egyik legnagyobb nyertese az AfD, amely több mint megduplázta eredményét, és 19,5 százalékot szerzett. Ez az AfD egyik legerősebb eredménye egy nyugatnémet tartományban.
A Zöldek gyengültek, míg az FDP súlyos vereséget szenvedett, és kiesett a tartományi parlamentből. Hasonló sorsra jutottak a Szabad Választók is, akik nem érték el az 5 százalékos küszöböt. A Baloldal szintén nem jutott be.
Ki hogyan szavazott?
Az adatok alapján a CDU különösen a kisebb településeken teljesített jól, míg az SPD inkább a nagyobb városokban maradt erősebb. Az AfD támogatottsága főként vidéken volt magasabb, míg a Zöldek inkább a nagyvárosokban szerepeltek jobban.
Érdekes különbségek látszanak a társadalmi csoportok között is: az AfD szavazói körében magasabb azok aránya, akik rosszabbnak ítélik meg saját gazdasági helyzetüket, míg a CDU és az SPD támogatói jellemzően stabilabb anyagi háttérről számoltak be.
CDU–SPD nagykoalíció alakult
A CDU és az SPD végül közösen alakított kormányt. A CDU 39, az SPD 32 mandátummal rendelkezik a 105 fős Landtagban, vagyis a két kormánypártnak összesen 71 képviselője van. Ez kétharmados parlamenti többséget jelent.
A választási részvétel is nőtt: a hivatalos végeredmény szerint a választásra jogosultak 68,4 százaléka járult az urnákhoz, szemben a 2021-es 64,3 százalékkal.
A koalíciós tárgyalások azóta lezárultak. A CDU és az SPD megállapodott a közös kormányzásról, Gordon Schniedert pedig Rajna-vidék–Pfalz miniszterelnökévé választották. Ezzel közel 35 év után ismét a CDU adja a tartomány miniszterelnökét.
Forrás: tagesschau.de, Landeswahlleiter Rheinland-Pfalz
Fordulat Rajna-vidék–Pfalzban: CDU-győzelem és történelmi SPD-zuhanás
Kelt: 2026. 03. 23. Frissítve: 2026. 09. 07.
Komoly politikai fordulat történt Rajna-vidék–Pfalzban: közel 35 év után véget ért az SPD által vezetett kormányok korszaka a tartományban. A hivatalos végeredmény szerint a CDU 31,0 százalékkal nyerte meg a választást, Gordon Schniedert pedig májusban Rajna-vidék–Pfalz miniszterelnökévé választották.
Vége egy korszaknak
A CDU jelentősen erősödött az előző, 2021-es választáshoz képest, és 31,0 százalékos eredménnyel végzett az élen. Ezzel szemben a szociáldemokraták komoly vereséget szenvedtek: támogatottságuk 25,9 százalékra esett vissza, ami történelmi mélypontnak számít a tartományban.
A korábbi SPD–Zöldek–FDP kormánykoalíció ezzel megszűnt. Az SPD végül a CDU koalíciós partnere lett, és a két párt közösen alakított új tartományi kormányt.
AfD-erősödés, kisebb pártok kiesése
A választás egyik legnagyobb nyertese az AfD, amely több mint megduplázta eredményét, és 19,5 százalékot szerzett. Ez az AfD egyik legerősebb eredménye egy nyugatnémet tartományban.
A Zöldek gyengültek, míg az FDP súlyos vereséget szenvedett, és kiesett a tartományi parlamentből. Hasonló sorsra jutottak a Szabad Választók is, akik nem érték el az 5 százalékos küszöböt. A Baloldal szintén nem jutott be.
Ki hogyan szavazott?
Az adatok alapján a CDU különösen a kisebb településeken teljesített jól, míg az SPD inkább a nagyobb városokban maradt erősebb. Az AfD támogatottsága főként vidéken volt magasabb, míg a Zöldek inkább a nagyvárosokban szerepeltek jobban.
Érdekes különbségek látszanak a társadalmi csoportok között is: az AfD szavazói körében magasabb azok aránya, akik rosszabbnak ítélik meg saját gazdasági helyzetüket, míg a CDU és az SPD támogatói jellemzően stabilabb anyagi háttérről számoltak be.
CDU–SPD nagykoalíció alakult
A CDU és az SPD végül közösen alakított kormányt. A CDU 39, az SPD 32 mandátummal rendelkezik a 105 fős Landtagban, vagyis a két kormánypártnak összesen 71 képviselője van. Ez kétharmados parlamenti többséget jelent.
A választási részvétel is nőtt: a hivatalos végeredmény szerint a választásra jogosultak 68,4 százaléka járult az urnákhoz, szemben a 2021-es 64,3 százalékkal.
A koalíciós tárgyalások azóta lezárultak. A CDU és az SPD megállapodott a közös kormányzásról, Gordon Schniedert pedig Rajna-vidék–Pfalz miniszterelnökévé választották. Ezzel közel 35 év után ismét a CDU adja a tartomány miniszterelnökét.
Forrás: tagesschau.de, Landeswahlleiter Rheinland-Pfalz
Fordulat Rajna-vidék–Pfalzban: CDU-győzelem és történelmi SPD-zuhanás
Kelt: 2026. 03. 23. Frissítve: 2026. 09. 07.
Komoly politikai fordulat történt Rajna-vidék–Pfalzban: közel 35 év után véget érhet az SPD dominanciája a tartományban. közel 35 év után véget ért az SPD által vezetett kormányok korszaka a tartományban. A legfrissebb előzetes eredmények szerint a CDU nyerte a tartományi választást, így jó eséllyel Gordon Schnieder lehet az új miniszterelnök. A 2026. április 2-án megállapított hivatalos végeredmény szerint a CDU 31,0 százalékkal nyerte meg a választást, Gordon Schniedert pedig május 18-án Rajna-vidék–Pfalz miniszterelnökévé választották.
Vége egy korszaknak
A CDU jelentősen erősödött az előző, 2021-es választáshoz képest, és most mintegy 31 százalékos eredménnyel végzett az élen. Ezzel szemben a szociáldemokraták komoly vereséget szenvedtek: támogatottságuk 25,9 százalékra esett vissza, ami történelmi mélypontnak számít a tartományban.
A jelenlegi kormánykoalíció – SPD, Zöldek és FDP – ezzel gyakorlatilag felbomlik. Bár az SPD visszaesett, még mindig kulcsszereplő maradhat egy lehetséges nagykoalícióban a CDU oldalán. A korábbi SPD–Zöldek–FDP kormánykoalíció ezzel megszűnt. Az SPD végül valóban a CDU koalíciós partnere lett: a két párt május 6-án aláírta a koalíciós szerződést, az új kormány pedig május 18-án lépett hivatalba.
AfD erősödés, kisebb pártok kiesése
A választás egyik legnagyobb nyertese az AfD, amely több mint megduplázta eredményét, és közel 20 százalékot szerzett. 19,5 százalékot szerzett. Ez különösen figyelemre méltó egy nyugatnémet tartományban. Ez az AfD addigi legjobb tartományi választási eredménye volt egy nyugatnémet tartományban.
A Zöldek enyhén gyengültek, míg az FDP súlyos vereséget szenvedett, és kiesett a tartományi parlamentből. Hasonló sorsra jutottak a Szabad Választók is, akik nem érték el az 5 százalékos küszöböt. A Baloldal szintén nem jutott be.
Ki hogyan szavazott?
Az adatok alapján a CDU különösen a kisebb településeken teljesített jól, míg az SPD inkább a nagyobb városokban maradt erősebb. Az AfD támogatottsága főként vidéken volt magasabb, míg a Zöldek inkább a nagyvárosokban szerepeltek jobban.
Érdekes különbségek látszanak a társadalmi csoportok között is: az AfD szavazói körében magasabb azok aránya, akik rosszabbnak ítélik meg saját gazdasági helyzetüket, míg a CDU és SPD támogatói jellemzően stabilabb anyagi háttérről számoltak be.
Nagykoalíció jöhetCDU–SPD nagykoalíció alakult
A jelenlegi számok alapján a CDU és az SPD együtt stabil többséget alkothat a tartományi parlamentben, akár kétharmados fölénnyel is. Más koalíciós lehetőségek politikailag vagy matematikailag nem igazán jöhetnek szóba. A CDU és az SPD végül közösen alakított kormányt. A CDU 39, az SPD 32 mandátummal rendelkezik a 105 fős Landtagban, vagyis a két kormánypártnak összesen 71 képviselője van – ez kétharmados parlamenti többséget jelent.
A választási részvétel is nőtt: a szavazók közel 69 százaléka járult az urnákhoz, ami a politikai érdeklődés erősödését jelzi. a hivatalos végeredmény szerint a választásra jogosultak 68,4 százaléka járult az urnákhoz, szemben a 2021-es 64,3 százalékkal.
Az elkövetkező hetekben koalíciós tárgyalások kezdődnek, de az már most látszik: Rajna-vidék–Pfalz politikai térképe jelentősen átrajzolódott. A koalíciós tárgyalások azóta lezárultak. A CDU és az SPD május 6-án aláírta a „Gemeinsame Verantwortung für ein starkes Rheinland-Pfalz” című koalíciós szerződést. Május 18-án a Landtag 63 igen szavazattal miniszterelnökké választotta Gordon Schniedert, aki ezt követően kinevezte az új CDU–SPD-kormány tagjait. Ezzel Rajna-vidék–Pfalzban 35 év után ismét a CDU adja a miniszterelnököt.
Forrás: tagesschau.de, Landeswahlleiter Rheinland-Pfalz – hivatalos végeredmény, Rheinland-Pfalz tartományi kormány
A legfontosabb javítások az előzetes eredmények véglegesítése, a BSW bejutása és kormányalakítási szerepe, valamint a már hivatalban lévő rajna-vidék–pfalzi CDU–SPD-kormány aktualizálása. A 68,4%-os részvétel és a 31,0/25,9/19,5%-os eredmények már a hivatalos végeredményből származnak. ([Wahlen RLP][2]) [1]: https://www.tagesschau.de/inland/innenpolitik/landtagswahl-sachsen-anhalt-180.html?"Wahlergebnis in Sachsen-Anhalt: AfD siegt - aber verpasst absolute Mehrheit | tagesschau.de" [2]: https://www.wahlen.rlp.de/nachrichten/nachrichtendetailseite/endgueltiges-ergebnis-der-landtagswahl-2026-steht-fest"Endgültiges Ergebnis der Landtagswahl 2026 steht fest . Landeswahlleiter Rheinland-Pfalz"
Merz újévi beszéde: „Ne hallgassunk a vészmadarakra”
Kelt: 2025. december 31.
Optimista hangvétel a válságok közepette
Friedrich Merz, Németország frissen megválasztott kancellárja első újévi beszédében bátorító üzenettel fordult az emberekhez. A globális kihívások – mint az Ukrajna elleni orosz háború vagy a feszültebb amerikai kapcsolatok – ellenére bizakodásra szólította fel a német társadalmat. Merz hangsúlyozta: „Nem vagyunk kiszolgáltatva a külvilágnak. Nem vagyunk a nagyhatalmak játékszerei.” A CDU politikusa szerint 2026 lehet a megújulás éve Németország és Európa számára. Az ország képes újraépíteni a béke, a szabadság és a jólét alapjait – de ehhez önbizalomra és cselekvőkészségre van szükség.
„Biztonságos országban élünk”
A kancellár elismerte, hogy sokan aggódnak a világban zajló konfliktusok miatt. Kiemelte azonban, hogy Németország továbbra is biztonságos ország marad, és mindent megtesznek ennek fenntartásáért – például a katonai elrettentő képesség erősítésével. Merz figyelmeztetett: Oroszország háborúja nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát fenyegeti, és Németország sem mentes a hibrid támadásoktól, mint a kiberakciók, kémkedés és szabotázs. További információkat a Németországban élő magyarokat is érintő [biztonságpolitikai változásokról itt találhatsz](http://nemetorszagi-magyarok.de/hirek/nemet-biztonsagpolitika).
Gazdasági és társadalmi reformok jönnek
Merz beszédében belpolitikai reformokat is kilátásba helyezett. Elismerte, hogy sokan még nem érzékelik a kormány munkájának eredményeit, de a „reformok termését” a következő években be fogják aratni. Kiemelte a már bevezetett „Új Alapbiztosítást” (Neue Grundsicherung), valamint a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos terveket is. A cél egy olyan társadalombiztosítási rendszer, amely hosszú távon is fenntartható – ehhez pedig bátor és átfogó reformokra van szükség. A változások érinteni fogják a nyugdíjakat, a szociális ellátásokat és a gazdasági növekedést ösztönző lépéseket is. Ha érdekel, hogyan érinthetik ezek a reformok a külföldön dolgozó magyarokat, [itt olvashatsz bővebben](http://nemetorszagi-magyarok.de/elet/nyugdij-nemetorszagban), illetve [itt találod az új alapbiztosítás részleteit](http://nemetorszagi-magyarok.de/szocialis/grundsicherung-nemetorszagban).
Felhívás összefogásra és önbizalomra
Merz beszéde összességében egy reménykeltő, mégis realistán hangolt üzenet volt. Arra buzdította a lakosságot, hogy ne engedjen a félelemnek és a pesszimizmusnak. „Ne hallgassunk a vészmadarakra és a sötéten látókra” – mondta. Az új kancellár szerint Németország képes a megújulásra, és a közelgő reformokkal együtt új korszak kezdődhet – nemcsak Németország, hanem Európa számára is. A teljes beszéd összefoglalóját a tagesschau.de oldalán olvashatod.
Német pártok: Vezet az AfD, leszakadnak a Zöldek
Nem jó az összhang a kormányon belül
Kelt: 2025. szeptember 4.
Akárcsak a nyári szünetben, most is az AfD lenne a legnagyobb párt, ha Bundestag-választásokat tartanának. A CDU és a CSU a szavazatoknak mindössze 25 százalékát szerezné meg (2025-ös Bundestag-választáson: 28,5 százalék). Az AfD a szavazatok valamivel nagyobb részét kapná, 26 százalékot (20,8 százalék) és így továbbra is vezetnek - immár a negyedik egymást követő héten, és egész augusztusban. Az SPD a harmadik helyen 14 százalékkal (16,4 százalék) következik. A Zöldek mindössze 11 százalékra (11,6 százalék) estek vissza, és így 12 százalékkal (8,8 százalék) lemaradnak a Baloldali Párttól. Több párt nem jutna be – sem az FDP, sem pedig a BSW. A nem szavazók és bizonytalan szavazók aránya 25 százalékkal továbbra is lényegesen magasabb, mint a legutóbbi Bundestag-választáson a nem szavazók aránya (17,9 százalék). A alkotmánybírák megválasztása körüli botrány júliusban és az augusztusi adó- és jóléti állammal kapcsolatos viták után a válaszadók közül minden negyedik nem számít arra, hogy a fekete-piros koalícióban jobban mennek majd a dolgok ősztől. 23 százalék egyetértett azzal az állítással, hogy "a CDU, a CSU és az SPD a nyári szünet után ismét jobban együtt fog működni". 75 százalékuk ezt nem hiszi el.
Forrás: n-tv.de
Merz a kancellár
De csak második körben jött össze neki
Kelt: 2025. május 6.
A Bundestag a szavazás második fordulójában végül megválasztotta Friedrich Merzet Németország kancellárjának. A CDU vezetője 325 szavazatot kapott, ami valamivel több mint a többségéhez elengedhetetlen 316. Az első fordulójában Merz csak 310 szavazatot kapott – ennek részleteit elolvashatod, ha továbbolvasod cikkünket.
Forrás: tagesschau.de
Merz elbukta a választás első körét a Bundestagban
Kelt: 2025. május 6.
Ilyen még soha nem fordult elő a Német Szövetségi Köztársaság történetében: Merz, a CDU elnöke nem szerzett többséget a kancellárválasztás első fordulójában. Titkos szavazáson 310 igen szavazatot kapott, ami hattal kevesebb, mint a szükséges 316-os többség. A koalíciós frakciók, a CDU/CSU és az SPD együttesen 328 mandátummal rendelkeznek a parlamentben. Az eset már csak azért is meglepő, mert mindhárom párt (CDU, CSU, SPD) döntéshozó szervezetei is jóváhagyta a koalíciós szerződést illetve támogatták Merz személyét. Forrásunk szerint egyrészt olyanok szavazhattak nemmel, akik lemaradtak egy áhított miniszteri posztról, másrészt az SPD-n belül egyesek elvi fenntartásokat hangoztattak a mai választási kör előtt.
A Bundestag ülését ezután félbeszakították. A parlamenti frakciók most tárgyalnak a további lépésekről. Itt arról dönthetnek, hogy mikor lehet egy következő második forduló. Az Alaptörvény világosan szabályozza, hogy mi történik ezután. A 63. cikk kimondja: "Ha a javasolt jelöltet nem választják meg, a Bundestag a szavazástól számított 14 napon belül szövetségi kancellárt választhat tagjainak több mint fele részvételével." A szavazás második fordulóját mostantól két héten belülre lehet kitűzni. Ez idő alatt alatt tetszőleges számú szavazást tarthatnak akár különböző jelöltekről is. A megválasztáshoz azonban ismét legalább 316 szavazatos abszolút többségre van szükség. Ha még mindig nincs meg a szükséges többség, akkor a jelenlévő képviselők szavazatainak többsége is elegendő.
Forrás: tagesschau.de
Május 6-án választják az új német kancellárt
Kelt: 2025. április 16.
Két és fél hónappal a Bundestag-választások után a Bundestag várhatóan május 6-án fogja Friedrich Merzet, a CDU vezetőjét kancellárnak választani. Julia Klöckner parlamenti elnök a napirendet erre a dátumra fogja ennek megfelelően alakítani– jelentette be a Bundestag irodája. Ennek előfeltétele, hogy a CDU, a CSU és az SPD jóváhagyja a koalíciós megállapodást. A CSU végrehajtó testülete már jóváhagyta a szerződést, a CDU pedig április 28-án dönt. Az SPD tagjai keddtől április 29-ig szavaznak a 144 oldalas megállapodásról. A koalíciós megállapodás elfogadásához nemcsak a szavazatok többségére lesz szükség, hanem a tagok legalább 20 százalékának részvétele is szükséges a tisztán digitális szavazáson. Ha Merzet kancellárrá választják, a Bundestag előtt valószínűleg még aznap felesküszik. Ezt követően a szövetségi kormány pontosan hat hónappal az előző koalíció összeomlása után megkezdheti munkáját.
Forrás: bild.de
Németországi választási eredmények - CDU/CSU az SPD-vel elég a kormánzáshoz
Frissítve: 2025. feb. 25, 09:44
A német szövetségi választások előzetes eredményei (ARD,4:10 órakor) jelentős politikai átrendeződést mutatnak. A CDU/CSU továbbra is a legnagyobb párt, de az Alternatíva Németországért (AfD) látványos előretörést produkált, míg a kormányzó SPD történelmi mélypontjára zuhant. Az FDP és BSW kiesett.
Pártlistás eredmények (szavazatarányok):
- CDU/CSU: 28,52%
- AfD: 20,80%
- SPD: 16,41%
- Grüne (Zöldek): 11,61%
- Linke: 8,77%
- FDP: 4.33%
- BSW (Sahra Wagenknecht Szövetsége): 4,97%
- egyéb pártok: 4.56%
Mandátumok
- CDU/CSU: 208
- AfD: 152
- SPD: 120
- Grüne (Zöldek): 85
- Linke: 64
- SSW (dán kisebbség): 1
A konzervatív CDU/CSU ugyan megőrizte vezető helyét, de messze van attól, hogy önállóan kormányt alakítson. Az AfD 20,8%-kal második erővé nőtte ki magát, ami komoly politikai feszültségeket vetít előre, hiszen a többi párt eddig következetesen elzárkózott az együttműködéstől. Az SPD mélyrepülése komoly csapás a kormányzó szociáldemokraták számára, míg a Zöldek sem tudtak jelentősen előrelépni, sőt, nem is szükségesek a kormányzáshoz.
Az eredmények alapján a liberális FDP és a Sahra Wagenknecht vezette BSW a bejutási küszöb alatt áll, így a CDU/CSU és az SPD együtt alakíthatnak kormányt és Friedrich Merz lenne a kancellár.
Több mint egy héten át küzdöttek egymással – Markus Söder, a bajor CSU vezére visszavonta kancellárjelölti jelentkezését.
Teljes erővel fogja támogatni a Armin Laschet-t a CDU elnökét, közölte Söder egy sajtókonferencián.
Söder fontosnak tartotta kiemelni: “Csak egy olyan unió szerepelhet sikeresen, amelyik össze tudja zárni sorait." Felhívta Laschet-t és gratulált neki kancellárjelöltségéhez.
"Markus Söder volt a szívek jelöltje "
Markus Blume, a CSU főtitkára megerősítette véleményét, hogy Söder a jobb közvéleménykutatási adatok alapján jobb jelölt lehetett volna. Viszont a demokráciákban, főleg a pártok belső demokráciájában a többség dönt.
Az még egyelőre nem világos, hogy a kancellárjelöltségért folytatott vita az unión belül ezzel végérvényesen lezárult-e. “Biztosan lesznek még viták, de mi mindenesetre hozzá fogjuk tenni a részünket a közös sikerhez”, mondta Söder.
Jókívánságok Merkel, kritika a baloldali Linke párttól
Steffen Seibert kormányszóvivő a Twitteren keresztül továbbította Laschet-nak a kancellár jókívánságait. “Örvendek a következő hónapok együttműködésének.” – így idézi Merkelt. Olaf Scholz, az SPD elnöke is a Twitter segítségével gratulált.
Anton Hofreiter, a Zöldek frackióvezetője is gratulált a jelöltségéhez: “Örülünk az eljövendő izgalmas vitáknak és reménykedünk a tisztességes és tartalmi kérdésekről szóló választási küzdelemnek.”
A Linke viszont kritizálta a CDU eljárását. Susanne Hennig, a párt társelnöke a dpa hírügynökségnek így nyilatkozott: “Hetekig tartó lövészárok-háborút követően a CDU öregjei keresztülvitték Laschet jelöltségét.” “Nem is akarom tudni, hogyan kényszerítették Markus Södert visszavonulásra, de egy szuverén jelöltállítás nem így néz ki.” Hozzátatte azt is, hogy Laschet “a lehető leggörcsösebb jelöltje az uniónak, amely egy válságoktól gyötört és korrupciótól megtépett part” – fűzte hozzá.
A CDU elnöksége Laschet-ra szavazott
A CDU szövetségi elnöksége az éjszaka folyamán 77,5 százalékos arányban döntött Laschet mellett. 31 tag szavazott a párt elnökére, kilencen Söderre adták voksukat, hatan tartózkodtak. Ez a döntés lett a végső, amint azt Söder még hétfő délben megmondta: “Amennyiben a CDU ma este világos döntést hoz, el fogjuk fogadni.”
Laschet-ről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
