Ugrás a tartalomra

Oltási stratégia: először a rizikócsoportoknak járna a vakcina

Mit tudunk eddig a német fejlesztésű oltóanyagról?


A védőoltás beadatása Németországban sem lesz kötelező.


Benyújtotta állásfoglalását az egészségügyminisztérium részére a a Robert Koch Járványügyi Intézet STIKO elnevezésű (Ständige Impfkommission) Oltásügyi Bizottsága az oltási stratégia ügyében, melyet és a Leopoldina Német Tudományos Akadémiával és a Német Etikai Tanáccsal közösen dolgozott ki. Az ajánlás értelmében elsőként a fokozottan veszélyeztett csoportoknak és hozzátartozóiknak járna első körben a védőoltás lehetősége. Ide tartoznak az idősek és a fertőzés lehetőségének fokozottan kitett, kulcsfontosságú szolgálatot ellátó személyek, úgymint a rendőrök, egészségügyi dolgozók, közegészségügyi szervezetek dolgozói, a pedagógusok és az oktatási intézmények dolgozói.

Jens Spahn egészségügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Németország lakosságának 40 százaléka sorolható rizikócsoportba (23 millió lakos 60 év feletti). Az országot a „népbetegségekkel rendelkező jóléti államnak” nevezte, utalva a cukorbetegek, magas vérnyomással rendelkezők és túlsúlyosok nagy számára, akik a minisztérium szerint bármilyen fertőzés esetén veszélyben lehetnek. Az oltási stratégia ügyében megszólalt Angela Merkel is, aki hangsúlyozta: természetesen Németországban sem teszik kötelezővé a koronavírus elleni (egyelőre még nem engedélyezett és nemlétező) védőoltás beadatását, az oltóanyagot és a lakosság majdani beoltását ugyan az állam finanszírozza, de önkéntes lesz.

Mi ismeretes a német oltóanyagról?

A Németországban fejlesztett vakcinák közül a mainzi BioNTech és az amerikai Pfizer együttműködésében készülő BNT162b2 kódnevű, a Lightspeed (fénysebesség) projektjük égisze alatt előállított oltóanyag ügyében publikáltak kezdeti adatokat november 9-én. A gyógyászati cég által nyilvánosságra hozott adatok szerint a vakcina 90 százalékos hatékonysággal bír a járvány ellen, mellékhatások egyelőre (a rövid tesztidőszak révén) nem ismertek. A közlemény szerint eddig 43.500 tesztalany kapta meg a két oltásból legalább az egyiket háromhetes különbségekkel, a gyártó szerint a második oltást követő egy héten belül kialakul a védettség.

A BNT162b2-vakcina a koronavírus azon tüskeszerű fehérjéjét célozza meg, amelynek segítségével a vírus bejut az emberi sejtekbe és ott megkezdené az osztódást (egy ún. mRNS-alapú készítmény, amely egy új eljárás, ami korábban nem hozott eredményt). A szakértők szerint a 90 százalékos hatékonyság igencsak bíztató, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Kormányhivatal (FDA) már 50 százalékos aránnyal is ki lenne békülve.

Nem tudni azonban, hogy csak enyhe fertőzések ellen nyújthat-e ilyen fokú védelmet, vagy működhet-e súlyos tünetek esetén, illetve az idősebb korosztálynál is? Egyelőre az sem ismert, hogy a tünetmentes fertőzések megelőzésére alkalmas-e az oltóanyag, ahogy a pontos adagolása sem az. Mindenesetre a BioNTech és a Pfizer készül benyújtani a vészhelyzeti engedélyeztetést az Egyesült Államokban, melyhez két hónapnyi tesztelés szükséges a 16-85 éves korosztályban. Az adatok szerint ezt november második felére teljesítik a 43.500 tesztalany legalább fele esetében. Az engedélyezés Európában legkorábban 2021 elejére várható, „igazságosan”  osztanák el a tagállamok között, a német egészségügyminiszter közlése szerint a hazai fejlesztésű szérumból  Németország százmillió adagot kapna.

Források: tagesschau.de

tagesschau.de