Ugrás a tartalomra

A jövedelmük hány százalákát költik lakhatásra a németek?

És a magyarok?


Régen csak a jövedelem egyharmada ment lakhatásra

Azok az idők, amikor Németországban az emberek jövedelmük körülbelül egyharmadát költötték bérleti díjakra költik, már rég elmúltak. Egyre több ember számára jelentenek jelentős terhet a lakhatási költségek, és ez szegénységbe kergeti őket. Ez a Linke egyik parlamenti kérdéséből derült ki.

Egy médiajelentés szerint Németországban minden negyedik lakást bérlő háztartást elszegényedés fenyeget. A bérlők körében az úgynevezett szegénységi kockázati arány tehát körülbelül kétszer olyan magas, mint a lakástulajdonosok körében, jelentette a "Rheinische Post", hivatkozva a szövetségi kormány válaszára, amit Susanne Ferschl Linke képviselő írásbeli kérdésére adtak. Az elmúlt években azonban jelentősen nőtt a szegénység kockázatának kitett ingatlantulajdonosok aránya is.

Főleg a lakástulajdonosok körében nőtt a szegénységi kockázat Németországban

Európában azok az emberek, akik a teljes népesség átlagjövedelmének kevesebb mint 60 százalékával rendelkeznek, a szegénység kockázatának vannak kitéve. A szövetségi munkaügyi minisztérium válasza szerint a jelentés szerint ez már 2019-ben az összes bérlői háztartás 25,3 százaléka volt. Két évvel korábban a bérlők körében a szegénység kockázatának kitettek aránya még 24,6 százalék volt.

A jelentés szerint azonban különösen a lakástulajdonosok körében meredeken emelkedett ez az arány: 2017 és 2019 között négy százalékponttal 12,5 százalékra nőtt. A 2020 eleje óta eltelt koronavírus-válság valószínűleg súlyosbította a szegénység kockázatát a bérlők és a lakástulajdonosok körében.

"Németországban minden ötödik polgárt fenyeget a szegénység, a bérlők körében pedig minden negyediket" – mondta Ferschl.

És mi van Magyarországon?

Csökkent a lakhatási szegénység 2019-ben

Egy felmérés, ami még a pandémia előtt keletkezett, a helyzet javulását mutatta. A Portfolió felmérése azt mutatta, hogy azok aránya, akik jövedelmük 40 százalékánál többet fizettek lakhatásra, 2018-ról 2019-re jelentősen csökkent. A piaci áron bérlők körében 46-ról 21, piaci ár alatt bérlők körében 20-ról 12 százalékra, lakáshitel nélküli tulajdonosok esetében pedig 8-ról 3 százalékra csökkent ez az arány.  Ez egyrészt fizetésemelkedések, másrészt összeköltözések eredménye volt.

A pandémia alatt folytatódott az áremelkedés

2020. I. negyedévi kiugró drágulást (8,1%) követően a lakások áremelkedésének üteme jelentősen csökkent egy évvel később – idén az I.  negyedévben a használt lakások piacán az árak reáláron stagnáltak és csak az új lakások esetében folytatódott az áremelkedés (7 százalékos reálnövekedés).  Mivel az átlagbérek még a pandémia alatt is nőttek (+2,2 százalékkal) ezért valószínűleg nincs jelentős elmozdulás az előző bekezdés adataiban.

Forrás: n-tv.de, portfolio.hu, portfolio.hu, index.hu