Az alapjövedelem ötlete évtizedek óta a köztudatban van
Mit tennének az emberek, ha kapnának havi 1.200 eurót feltételek nélkül? Felmondanának? Átmennének részmunkaidőbe? Netán vállalkozásba kezdenének?
Ezekre a kérdésekre eddig nem sikerült gyakorlati tapasztalatok hiányában pontos választ kapni. Egy induló hosszútávú kutatáshoz egymillió önkéntest kerestek minden társadalmi rétegből: a munkanélkülitől a beosztotton át a nyugdíjasig. Feltétel a betöltött 18. életév és a németországi lakhely. A kutatási tervezetet 2020 augusztus végén mutatták be Berlinben, melyet a Német Gazdaságkutató Intézet (Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung - DIW), a Max Planck Intézet és a 2014 óta az alapjövedelemért lobbizó Mein Grundeinkommen Egyesület vezet. A kutatás még napjainkban is folyik.
A tagesschau.de arról számolt be, hogy több mit két millióan jelentkeztek a projektre.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egymillió németországi lakos ingyen pénzhez juthat. A felmérésben 1.500 ember vehet részt, akik közül 122-en részesülnek havi 1.200 euróban három éven át. A maradék 1.380 résztvevő pedig összehasonlításul szolgálna. A projektet 140.000 magánszemély finanszírozná, a felmérés eredményei alapján a az alapjövedelem munkaerőpiacra tett hatásait kívánják tanulmányozni.
Miért pont ennyit?
Havi 1.200 euró, vagyis évi 14.400. A német statisztikai hivatal adatai alapján ezen bevételi összeg pont a szegénységi küszöb felett van. Egyedülálló háztartások esetében ez az érték évi 13.600 euró, tehát aki évente ennél kevesebbet keres az szegénynek számít a német statisztikák szerint. A kutatók ez alapján tudatosan határozták meg a juttatás mértékét. Alapul egy finnországi kutatás szolgál, melynek során 2017-ben és 2018-ban a finn kormány havi 560 eurót utalt át 2.000 véletlenszerűen kiválasztott munkanélkülinek, további feltételek vagy kötelezettségek nélkül. A biztos havi jövedelem pozitív hatásokat mutatott az elmére, a finn felmérésből azonban nem lehet a juttatás munkaerőpiaci hatásaira következtetni. Németországban ezért szeretnének hosszabb távon, nagyobb összeggel „kísérletezni”. Berlinben egyébként 2019 óta elérhető az ún. solidarisches Grundeinkommen, mely egyfajta közmunkaprogram, ami 1.000 munkanélküli számára biztosít elhelyezkedési lehetőséget minimálbérért a városban.
A német lakosság fele nem mellesleg támogatja az alapjövedelem ötletét a DIW tavalyi felmérése szerint. A koronavírus-járvány következtében nyújtott plusz támogatások mellett ez azonban most nehezen lenne megvalósítható. Egy internetes petícióban közel félmillió aláírást gyűjtöttek össze német aktivisták a feltételek nélküli alapjövedelem támogatására. A fenti projektből remélhetőleg hasznos információkat tudnak kinyerni, melyeket a német kormány hasznosíthat gazdaságvédelmi tervei során.
Kelt: 2020. 08. 24. Frissítve: 2022.08.15
Forrás: tagesschau.de
