munkajog

Végre vettél egy nagy levegőt, és elhatároztad, hogy felmondasz a munkahelyeden. Azonban felmerülhet a kérdés, hogy szükséges-e megindokolnod a döntésedet vagy nem. Erre a kérdésre válaszolunk a cikk további részében.

Amennyiben szabályosan és a határidőn belül nyújtod be az írott felmondásodat, nem kell magyarázatot fűznöd hozzá, nyilatkozta Johannes Schipp szakügyvéd. Ellenben, ha egy fontos okból kifolyólag mondasz fel, jó, ha belefoglalod az indokot a felmondásba, hiszen kétes esetben a munkaadó kártérítést követelhet.

Az, hogy hány szabadnap jár neked, ha munkahelyet váltasz, függ attól, hogy mikor távozol a régi munkahelyedről. Következzenek a részletek.

Munkahelyváltás az első félévben

Amennyiben csak július 1-e után mondasz fel a régi munkahelyeden, igényt tarthatsz a teljes szabadságodra. Például, ha a régi munkahelyen már kivettél 24 szabadnapot, a munkaszerződésnek megfelelően igényt tarthatsz még 6 szabadnapra a 30-ból az új munkahelyen.

A munkaügyi bíróság elvi jelentőségű ítélete alapján a ki nem vett szabadság nem évülhet el automatikusan, mi több, a munkaadónak időben és pontosan figyelmeztetnie kell alkalmazottját ki nem vett szabadnapjairól. A határozat alapjául egy megtörtént eset szolgált.

Egy bajorországi kutató a több év során összegyűjtött 51 szabadnapját szerette volna kifizettetni a müncheni Max Planck Társasággal közel 12.000 euró összegben. A Társaság állítása szerint e-mailben értesítették alkalmazottjukat szabadság igénylésének állapotáról, azonban ő tagadta, hogy időben tájékoztatva lett volna.

Minden harmadik munkavállaló elmulasztja a szabadság igénylését Németországban, azonban mindenkinek a javára válna, ha nem csak a hétvégén pihenné ki magát. Mi történik, ha elmulasztod kivenni a szabadságodat? A válasz kiderül a cikk további részéből.

Amennyiben az év során nem vetted ki a szabad napjaidat, azok nem feltétlenül azért évülnek el, mert az év végéig nem használtad ki a lehetőséget (Az. C-619/16, C-684/16).