Türingiában nyert az AfD
Kormányt a többiek várhatóan csak nehezen alakíthatnak majd
A szélsőjobbos AfD nyert Thüringiában
Kelt: 2024. szeptember 2.
Az AfD ünnepel, az eddigi piros-piros-zöld kisebbségi kormány darabjaira hullott. Türingiában gyakorlatilag patthelyzet alakult ki az AfD történelmi léptékű választási sikerét követően – 32,8 százalékot értek el. Az előzetes eredmény alapján egyértelmű, hogy Björn Höcke pártja, az AfD vagy a Linke nélkül nem jöhet létre a stabil kormányzáshoz szükséges többség többség a tartományi parlamentben. A CDU, a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) és az SPD szövetsége, amelyet elemzők egy lehetséges koalíciónak tartanak, szintén csupán a parlamenti helyek felét kapja meg. Az AfD-nek, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal szélsőjobboldalinak minősített, nincs esélye koalíciót kötni, mivel az összes többi párt már korábban kizárta a vele való szövetséget. Bodo Ramelow miniszterelnök, a Linke ediggi miniszterelnöke jelentős vereséget szenvedve a negyedik helyre csúszott vissza.
Az AfD 32 mandátumot kapott. A CDU-nak 23, a BSW-nek 15 mandátuma lesz. A Linke pártnak az új tartományi parlamentben 12 mandátuma lesz. Az SPD-nek 6 képviselője lesz. Ilyen módon a CDU-nak, a BSW-nek és az SPD-nek együttesen 44 helye lesz majd- ez pont eggyel kevesebb, mint amennyi a parlamenti többséghez szükséges lenne. Körülbelül 1,66 millió embert hívtak szavazásra és közülük mintegy 73,6 százaléknyian járultak az urnákhoz. 2019-ben a részvételi arány alacsonyabb, 64,9 százalékos volt.
Csúcsértéken az AfD, továbbra is gyengélkednek a berlini kormánypártok
Kelt: 2024. augusztus 19.
Ha most tartanának szövetségi választásokat, a három kormánypárt együtt csak alig előzné meg a CDU/CSU-t. A Merz vezette párt 30 százaléknyi szavazatot kapna, míg a piros-zöld-sárga koalíció 32 százalékot. Az is sokat elmond róluk, hogy az AfD 20 százalékos támogatottságát egyetlen kormánypárt sem éri el – az SPD-re is csupán 16 százaléknyian voksolnának, ha most tartanának Bundestag-választásokat. A keletnémet szociálistákból kinőtt és már szebb napokat is megélt Linke biztosan halad az eljelentéktelenedés felé a három százalékával, míg a belőlük kiszakadt Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) háromszor annyit kapna, vagyis 9 százaléknyi szavazat jutna nekik. Az FDP pedig visszasüllyedt oda, ahol lenni szokott általában – a 2021-es 14% helyett már csak 5% körül szavaznának rájuk. Szóval így állunk, bő egy évvel a választások előtt…
Német pártok népszerűsége: Az SPD erősödik, de a CDU vezet
Kelt: 2024. június 5.
Az RTL/ntv-Trendbarometer szerint a kancellárjelöltek képzeletbeli rangsorában Olaf Scholz két százalékpontot veszített egy hét alatt, de ezzel együtt nem került hozzá az ellenzék vezető jelöltje Friedrich Merz. Ami a pártokat illeti: ha ezen a héten választanák a Bundestagot, a pártok a következő eredményre számíthatnak: CDU/CSU 30 százalék, SPD 17 százalék, AfD 15 százalék, Zöldek 13 százalék, FDP 6 százalék, BSW 6 százalék. A többi párt, köztük a Die Linke és a Freie Wähler 13 százalékot érnének el. A nem szavazók és a bizonytalanok aránya 22 százalékkal még mindig valamivel elmarad attól, ahányan a legutóbbi Bundestag-választáson nem járultak az urnákhoz (23,4 százalék).
Történelmi mélyponton az SPD mostani kormánya
Az elmúlt napok meghatározó témája a gazdák tiltakozása volt, amit az RTL és az ntv 2023. január 16-i Trendbarométere is tükröz. A felmérésben az SPD egy pontot veszített, és most 13 százalékon áll, ez közel négy év legrosszabb értéke. Az FDP-nek sem lenne biztos, hogy most újra bekerülne a Bundestagba (négy százalékon állnak). A Zöldek 14 százalékot kapnának. A CDU és a CSU egy százalékpontot nyert egy év alatt, és 31 százalékon állnak. Az AfD továbbra is 22 százalékot kapna. A Linke 4 százalékon áll. Ami a választók preferenciáját illeti a kancellár személyével kapcsolatosan, a hivatalban lévő Olaf Scholznak továbbra is rosszak a kilátásai. A CDU mostani vezetőjével, Friedrich Merz-cel vívott párbajjal járna a legjobban. A felmérés szerint mindketten szinte egyenlő eredményt érnének el: a szavazók 27 százaléka Scholzot, 28 százaléka Merzet látná szívesen Berlinben. A bajor miniszterelnök, Markus Söder, 40 százalékos támogatottsággal bír, Scholzcal szemben, akit ebben az esetben is csak 27 százaléknyian támogatnának.
Mélyponton Scholz és a kormány népszerűsége
Mélyponton van a német kormány iránti bizalmi index – mindössze a lakosság 17 százaléka elégedett részben vagy teljesen a berlini koalíció működésével, vagyis 83 százalék részben vagy teljesen elégedetlen. A kancellár megítélése is rossz, 1997 óta nem volt ilyen alacsony egyetlen hivatalban levő kancelláré sem. A miniszterek közül egyedül Boris Pistorius védelmi miniszterről mondja a németek többsége (52 százalék), hogy jól végzi munkáját. Amennyiben választások lennének, akkor a CDU/CSU toronymagasan nyerne (32%), utána az AfD (21%) és a Zöldek (15%) valamint az SPD következne (14%) – az FDP és a Linke pedig a parlamenti bejutási küszöb alatti szavazatarányt érne csak el. Mindezek az adatok az ARD-Deutschlandtrend 2023. decemberi, aktuális felméréséből derült ki.
Az AfD Sachsen bizonyítottan szélsőjobboldali
A német alktoményvédelem (Verfassungsschutz) 2023 végén négy év vizsgálat után a sachseni AfD-t bizonyítottan szélsőjobboldalinak minősítette. Ennek ellenére nagy az AFD támogatottsága. Erről itt íertunk: Biznyítottan szélsőjobboldali a sachseni AfD.
2023 közepénl is írtunk arról, hogy töretlen az AfD támogatottsága és a többi pártnál alig volt változás az utóbbi időben. Az legutóbbi hónapok legnagyobb vesztese a CDU/CSU. Ha most lennének a választások, a CDU kapná a legtöbb szavazatot (25%), a második helyen pedig az AfD végezne (21%). Mögöttük jóval lemaradnak a szociáldemokraták (17%) és a Zöldek csak negyedik helyen végeznének 15 százalékkal. Az FDP valamennyit javított az utóbbi időben és 7%-os szavazati aránnyal nem lenne gond számára, hogy ismét bejusson a Bundestagba. A fenti adatok ellenére a lehetséges kancellárjelöltek közül még mindig Olaf Scholz a legnépszerűbb (SPD, 21%), akit Friedrich Merz (CDU, 19%) és Annalena Baerbock (Grüne, 18%) követnek.
Német politika
Németországi politikai hírekről itt írunk: Politika Németországban.