BitCoin, Ethereum stb.: Elkaphat a német adóhivatal?
Sokan gondolják, hogy titkosítva vannak a felhasználói adatok
Nem anonímek a kripto-tranzakciók
Először is fontos leszögezni, hogy téved, aki azt hiszi hogy teljesen névtelenek és nem visszakövethetőek az ilyen ügyletek. Szakkifejezéssel különbséget szokás tenni az anonim és a pszeudonim tranzakciók. Míg az előbbiek esetében semmiképp sem lehet kideríteni, hogy ki áll egy tranzakció mögött addig a kriptoügyletek esetében bizonyos esetekben ez lehetséges – az adóhatóságok pedig egyre tapasztaltabbak az új lehetőségek feltérképezésében. De lássuk csak, hogy mit tudunk erről?
Nyilvános a blockchain
A blockchain egy kriptrográfiai eljáráson alapuló adatbázisnak is tekinthető. Ez wallet, azaz pénztárca-címeket (wallet-address) tartalmaz, amik között a BitCoin „érmék” közlekednek. Ehhez minden kriptovalutát tároló vagy feldolgozó programnak hozzá kell tudni férnie, különben például nem garantálható, hogy ugyanazt az „érmét” nem adják el kétszer. Ezt pedig ugye senki sem akarná…
Szóval a kulcs a wallet address. Ha pedig valaki el akarja egy börzén adni a kriptovalutáját, és át akarja cserélni valódi pénzre, akkor ott mindenképp összekapcsolódik minimálisan egy felhasználónév és a wallet address. Ha pedig a kriptobörze a felhasználónév létrejöttekor (vagy később) elkéri a felhasználó valamilyen hivatalos igazolványát, akkor az anonimitás már meg is szűnt.
Fókuszban a kriptobörzék
Egyelőre a német adóhatóságok főleg a blockchainen és a kriptobörzéken keresztül próbálják kideríteni, hogy mely adóalanyok szereztek bevételt kriptovalutából. Konkrétan arról van szó, hogy felszólítják ezeket, hogy adják ki azon felhasználók adatait, akik bizonyos érték feletti összegben kereskedtek. Miután megkapták az adatokat, azt összevetik a Blockchainnel illetve a polgárok adóbevallásával. Ha hiányt állapítanak meg, akkor jöhet a büntetés (pénzbüntetés vagy akár börtön is).
Hol tartanak az adóhatóságok jelenleg?
Mostanában főleg a 2015-2017-es éveket próbálják feldolgozni. Mégpedig azért, mert ez volt a nagy „aranyláz” kora, amikor komoly jövedelmet lehetett szerezni a kriptopénz által. Itt is inkább a nagyobb összegekre vadásznak, mondjuk 50 ezer euró felettiekre.
Milyen ítéletekre vagy szabályozásokra érdemes odafigyelni?
Fontos alapelvet szögezett le a Német Legfelsőbb Pénzügyi Bíróság 2023. februári ítélete (Bundesfinanzhof, Urteil vom 14. Februar 2023, IX R 3/22). Konkrétan azt mondták ki, hogy amennyiben a spekulációs időintervallumon belül történik a kriptoügylet, akkor az abból származó jövedelem adóköteles.
Az OECD szintjén létrejött 2022 márciusában a CARF névre hallgató jelentési keretrendszer. Az OECD-nek tagja mind Magyarország mind pedig Németország (no meg persze az össze EU-tagország is). Ez kötelezi a kriptovalutákat kezelő cégeket, hogy az adóügyileg releváns adatokat jelentsék az adóhatóságnak.
Az ún. MiCA-rendelet 2023 áprilisában fogadták el az EU-ban és várhatóan 2024 végén lép majd életbe. Sőt, ezt az ellenőrzést tovább fokozza, hogy a szintén uniós DAC 8 irányelv egyenesen automatizált bejelentést fog majd előírni, a 2026-os adóévtől kezdődően.
Mit tehetsz, ha a Finanzamt felszólítást küld?
Nem válaszolni a felszólításra valószínűleg a legrosszabb, amit tehetsz. Legjobban akkor jársz, ha bevonsz egy szakjogászt. Egyébként alapvetően két módon kerülheted el a büntetést, ha időben „vallasz” az adóhatóságnak. Az egyik a Selbstanzeige (vagyis feljelented önmagad), a másik pedig a Selbstberichtigung (vagyis önkorrekcióval kijavítasz egy korábbi adóbevallást). Mindkét esetben fontos, hogy előbb lépj, mint ahogy az adóhatóság lebuktat téged.
A kettő közötti döntés bonyolult jogi kérdés, ezért inkább tartózkodunk e helyt attól, hogy átvegyük a jogászok munkáját. Azt viszont hasznos tudni, hogy az adócsalás akár még tíz évvel az elkövetést követően is büntethető. Ha magyarul beszélő németországi jogászt keresel, akkor nézz körül címjegyzékünkben.
