iFO-gazdaságkutató intézet: Mi az ami enyhítené a szakemberhiányt?
A probléma elég általános, de a megoldás sem olyan bonyolult...
iFO-gazdaságkutató intézet: a magasabb bérek enyhítenék a szakemberhiányt!
Kelt: 2023. március 15.Minden második vállalat úgy látja, hogy korlátozza magát a szakképzett munkaerő hiánya. A béremelések ellensúlyozhatják a hiányt Clemens Fuest , az IFO Intézet elnöke szerint. Emellett megemlíti azokat a pontokat is, ahol a jogalkotó segíthet. A bérek és a munkakörülmények sok esetben már eddig is javultak, különösen ott, ahol piaci szempontból túl alacsonyak voltak. Amennyiben az alacsony jövedelmű munkavállalók a többiekhez képest aránytalanul jól járnak, akkor az egyenlőtlenség tovább fog csökkenni. A jogalkotó megszüntethetné a versenyt akadolyozó tényezőket, és felülvizsgálhatná a csökkentett munkaidőt (Kurzarbeit), ami a munkahelyváltás útjában áll egyes esetekben. A bevándorlási rendszer reformját, a gyermekgondozást vagy a házastársak adókedvezményeit nem szabad háttérbe szorítani. Ezen felül elmondhat, hogy főként áremelésekkel javasolják finanszírozni mindezt: így a dolgozók jobban fizetett munkahelyekre mennének át, ahol nagyobb a termelékenység. Persze egyes gazdasági tevékenységek visszaszorulnának, vagy például automatizás révén átalakulnának.
Forrás: n-tv.de
Mely szakmákban a legnagyobb a munkaerőhiány Németországban?
A probléma nagyságáról és a megoldási javaslatokról készített jelentést a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK)Kelt: 2017. január 13
A munkaerőhiány különösen nagy az iparban és az építőiparban: a vállalatok 58 százaléka küzd személyzeti problémákkal. Ez különösen súlyosan érinti az egyéb áruk előállítására szolgáló gépek és berendezések gyártóit, valamint a fejlett és csúcstechnológiát gyártó gyártókat. Ez olyan fontos területeket is érint, mint az elektromobilitás vagy a megújuló energiák bővítése.
A szolgáltatási szektor egészében a vállalatok 52 százaléka számol be problémákról. A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) szerint az egészségügyi és szociális szolgáltatók 71 százaléka számolt be személyzeti problémákról. A közlekedésben és a logisztikában 65 százalékuk hiába keresett munkaerőt -ez Achim Dercks, a DIHK helyettes vezetője szerint megnehezíti a kereskedelemnek és az iparnak időben történő áruszállítást.
Nagy a probléma társadalmi költsége is
A szakképzett munkaerő hiánya miatt az adókból és a társadalombiztosításból származó bevételek is alacsonyabbak voltak. Dercks közel 30 milliárd eurót említett, amely nem így most nem áll az állami költségvetés rendelkezésére. "Azt feltételezzük, hogy körülbelül kétmillió munkahely marad betöltetlen Németországban" – hangsúlyozta Dercks.
Forrás: zdf.de
Munkaerőhiány Németországban. 110.000 állami alkalmazott szükségeltetik. Lásd milyen területeken.
110.000 állami alkalmazottra van szükség a német munkapiacon mégpedig ezeken a területeken.
Kelt: 2017. július 18
110.000 nevelő, tanitó és rendőr szükségeltetik a munkapiacon, mutatták ki a Hans-Böckler Alapitvány felmérései. Állami alkalmazottakrol van itt szó, akik gyermekeket es fiatalokat felügyelnek, valamint oktatnak, parkolási engedélyeket állitanak ki vagy biztonságunkrol gondoskodnak nap, mint nap.
A Hans-Böckler Alapitvány szakszervezeti kutatásai alapján, ahhoz, hogy az állam célszerüen teljesitse feladatait az adott területeken, a megszokott 115.000 nyugdijazások miatt pótolandó állasokhoz hozzá kéne adni még 110.000et.
Különösen nagy személyzethiánnyal küzködnek a rendőrség és a gyermekellátási szolgálatok, nem utolsó sorban pedig a pedagógiai es pénzügyi alkalmazottaknak érződik a hiánya, állapitja meg Dieter Vesper pénzügyi szakember.
Vesper szerint, ennek az oka a ressztriktiv állami költségvetési politika, amely 2002 és 2008 között a teljes munkaidős alkalmazások un. FTE 8%os csökkenését idézte elő, ennek eredményeképpen pedig az utólagos személyzetpótlasok nem tudják tartani a lépést sem az összgazdasági viszonylatokkal sem pedig a magánszférákkal es a megnövekedett igényekkel.
A kutatások azt bizonyítják, hogy a jelenlegi költségvetési többlethez viszonyítva, évi 1 milliárd euros kiadásokkal, 6 éven belül megvalósulhatna 20.000 új állás létrehozása
Milyen szakterületeken legnagyobb jelen pillanatban a munkaerőhiány
Nevelők – az óvodai pedagógiai elvek célszerű megvalósitasa érdekében még 38,000 nevelőre lenne szükség, Vesper szerint pedig az intenzív bevándorlási folyamat betetőzi ezt 3500 hosszú távú teljes munkaidős foglalkoztatással, ami összesen 42,000re rúg.
Iskolák – a masszív bevándorlási folyamatoknak köszönhetően, Vesper szerint nem valósághűek a kultúrminisztérium felmérései a betöltendő állásokkal kapcsolatosan – 10,000 a becslések alapján.
Felsőfokú oktatás – 2025-ig 500 – 1000 között szükségeltetik a tanári állások növelése
Rendőrség – 2005 óta 1000 lakosra 3,16 alkalmazott teljes munkaidős alkalmazott jut, ennek bővítése 15,000 új hasonló állással szükséges a nagy szabású rendezvények sokasodása végett.
Adóhivatlai alkalmazottak – A landok (tartományok) számvevőszékei alkalmazotthiányra panaszkodnak, annak alapján, hogy az uj szemelyzet által keletkezett többeltbevétel többszörösen meghaladná a velük járó költségeket, például Bajorország számitásai szerint 5000 új munkaerőre lenne szükség (országszerte körülbelül 35,000 főre emelkedne ahiány).
u
