Ugrás a tartalomra

Mit adott Orbán szájába a német sajtó?

Különbség van a német sajtó híradása és a beszéd valódi tartalma között


Mit állít a dpa Magyarország unióból való kilépéséről?

Tegnap mindenféle nyelveken bejárta a (német) sajtót, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke felvetette, hogy Magyarország kiléphet az unióból. Nyilván, amennyiben az állítás helyes, úgy ez nagyon fajsúlyos, jelentős kijelentés lehet.

Mi is jelent meg a német sajtóban?

Először, szögezzük le, hogy a dpa NEM közöl direktbe nyers híreket, alapanyagokat ingyenesen. Mindezeket az anyagokat a szerkesztőségek maguk dolgozzák fel, bár sejthető, hogy egy csomó esetben csak egyszerűen egy az egyben átveszik a hírügynökségi anyagot. Ez előfordul a fenti hírrel kapcsolatban is. Két helyen gyakorlatilag betűről betűre egyezik a híradás:
Lásd ITT és ITT.

A második cikkben a forrásmegjelölés a következő: "© dpa-infocom, dpa:220212-99-98075/2 (dpa)"

A fenti cikkek tartalmi minősítése nélkül, abszolút semlegesen, megkerestük, hogy mely mondat utalhat a német szövegben a fenti következtetésre. Ezt találtuk:

„Der ungarische Ministerpräsident Viktor Orban hat erstmals die Möglichkeit eines EU-Austritts seines Landes angedeutet. Die Europäische Union führe unter dem Schlagwort des Rechtsstaats "einen Heiligen Krieg, einen Dschihad", sagte der rechtsnationale Politiker in einer Rede vor Anhängern in Budapest. Zugleich forderte er von der EU "Toleranz" gegenüber Ungarn. Ansonsten werde es nicht möglich sein, weiterhin einen gemeinsamen Weg zu gehen.”

Ez lefordítva a következőképpen hangzik:
„Orbán Viktor magyar miniszterelnök első ízben utalt Magyarország EU-ból való kilépésére. Az Európai Unió szerinte a jogállam jelszavával ’szent háborút, dzsihádot’ folytat, mondta a jobboldali nemzeti politikus egy támogatói előtt tartott beszédben Budapesten. Egyúttal felszólította az EU-t a ’toleranciára’ Magyarországgal szemben. Különben nem lesz lehetőség arra, hogy közös úton haladjanak tovább.”

Mit tartalmaz a magyar miniszterelnöki beszéd szó szerint?

Ezt érdemes összevetni a miniszterelnöki beszéd szövegével:
„A magunk részéről mi egyben akarjuk tartani az Európai Uniót. Ezért többször is tettünk tolerancia-ajánlatot Brüsszelnek és Berlinnek is. Nem várjuk el, hogy magukévá tegyék, európai szintre emeljék a magyar migránspolitikát, a magyar családpolitikát vagy a magyar kül- és nemzetpolitikát, de ők sem követelhetik tőlünk azt, hogy átvegyük az övéket. Nincs más megoldás, csak a tolerancia. Csak így találhatunk közös utat, márpedig az uniónak is előre kell mennie, nem hátra.”

Mi az eltérés a kettő között?

Ha a két szöveget összehasonlítjuk, feltűnik, hogy a német összefoglalóban levő felszólító mód („forderte er von der EU ’Toleranz’”, magyarul „felszólította az EU-t a toleranciára”) nem szerepel a magyar eredetiben.

Ugyanígy, az ellentmondást nem tűrő következtetés („Ansonsten werde es nicht möglich sein…”, magyarul „Különben nem lesz lehetőség arra…”) sem szerepel a magyar eredetiben.

A magyar nyelvű beszéd többi részében sem találhatóak a fentivel azonos értelmű részek.

Mit követelne a sajtóetika?

És hogy a „sorok között” vagy „rejtett üzenetként” benne van-e a beszédben a fenti gondolat? Nos, akármi is a válasz erre a sokszorosan áttételes feltételezésre, az biztos, hogy az újságírói etika szerint ennek a véleménynek nem egy hírügynökségi hírben a helye. A hírügynökségi anyagnak a tényekre kell szorítkoznia, a véleményt, a szubjektivitás lehetőségét pedig jól láthatóan meg kell jelölnie. Ennek a két német cikkben pedig nyoma sincsen, sajnos.
Félreértés ne essék, a vélemény és az értelmezés hasznos funkció a sajtóban, mert segít az olvasóknak eligazodni. Viszont, amint előbb is említve lett, jól felismerhetően ki kell mondani, amikor a cikkíró véleményéről van szó, nem pedig tényállításról.

Más országokban is felbukkan ez az értelmezés?

Mint az a bizonyos hab a torta tetején, más nyelvú médiában is jócskán átvesznek a dpa anyagából (pl. De Telegraaf (holland), businessam.be (ez az amerikai Newsweek belga, szintén holland nyelvű lerakata) vesznek át.

Hogy még „teljesebb” legyen a káosz, például a businessam.be újság már a Reuterst forrásként megjelölve szó szerint idézi a dpa mondatát a következtetésről, vagyis hogy tolerancia nélkül nem lehet együtt tovább menni. Csak a belga forrást olvasva az olvasóban az a látszat keletkezik, hogy ez a mondat szó szerint elhangzott Orbán szájából. Pedig nem. Hanem minden valószínűséggel itt is a dpa anyaga van beidézve (és Orbán szájába adva).

Nem Orbán politikáját értékeltük ebben a cikkben (ahhoz amúgy is túl rövid lenne egy ilyen cikk), hanem egy kicsit belátni engedtünk abba, hogy mekkora felelőssége van a sajtónak. A tévedés okára vonatkozóan nem kívánunk találgatásokba bocsátkozni, mert azzal mi magunk is politikai szereplőkké válnánk, ez pedig összeegyeztethetetlen portálunk pártpolitikailag értéksemleges szerepfelfogásával.