Ugrás a tartalomra

Megvan az első néhány beteg, akit a járvány miatt nyilvánítottak munkaképtelenné

A problémát a biztosító szerint sokan alulbecsülik


A koronavírus, mint munkaképtelenségi ok valószínűleg gyakoribbá fog válni. Ezt progrnosztizálja a Debeka vezérigazgatója. Eddig hat ember kapott már rokkantsági nyugdíjat az életbiztosítótól. A Covid-19-et immár a munkaképtelenségi biztosításra vonatkozó új szerződésekben is figyelembe veszik mint korábbi megbetegedést.

"2021-ben volt az első hat esetünk, nekik már fizetünk" - mondta Thomas Brahm vezérigazgató. Saját információi szerint a Debeka Németország negyedik legnagyobb életbiztosítója, 451 000 biztosítottal, akik a munkaképtelenségi kockázatot náluk biztosították.

Brahm szerint a koronavírus, mint elismert munkaképtelenségi ok, gyakoribbá válhat: "Ezt egyelőre még lehet, hogy alábecsüljük. A Covid utáni szövődmények (ún. Long és Post Covid) időszak a társadalmi rendszereket még sokféleképpen fogja terhelni."

Forrás: n-tv.de


 

Mik a hivatalosan bejelentett mellékhatások az AstraZenecánál?

Kelt: 2021. március 17.
Az eddig bejelentett mellékhatásokról azok a sárga lapok (yellow cards) jelentik a legértékesebb adatforrást, amelyeket az egészségügyi hatóságoknak küldenek be Nagy-Britanniában.

Ott két oltóanyagot adtak be eddig: a BioNTech/Pfizer első adagjából 10,7 millió és a másodikból 800 ezer dózist, az AstraZenecából összesen 9,7 millió dózist. Február 28-ig összesen 33207 lapot küldtek be a BioNTech és 54180 bejelentést tettek az AstraZenecával összefüggésben.

Két tényezőt kell még figyelembe venni a számok értékelésekor. Egyrészt olyan esetek is szerepelnek a bejelentésekben, amik ugyan időben az oltást követően léptek fel, viszont nem az oltás miatt. Az is fontos, hogy míg a BioNTech/Pfizer esetében a mellékhatások főként a második, addig az AstraZeneca esetében inkább az első dózist követően gyakoribbak a tünetek. Mindkét szer esetében 3 és 6 sárga lappal számolnak a brit hatóságok 1000 dózisonként.

Milyen bejelentések gyakoriak?

Leggyakrabban az engedélyeztetési eljárás részeként készült tanulmányokból már ismert oltási reakciókat jelentették be: fej- és végtagi fájdalmak, melyek az AstraZeneca esetében részben nagyon erősek voltak. Ezen kívül hidegrázásról, lázról, hasmenésről, rosszullétről, szédülésről és levertségről számoltak be a bejelentők. Nem volt nagyon ritka a heves szívverés, és a szívritmuszavar sem.

Melyek voltak a bejelentett súlyos mellékhatások?

A súlyos események felsorolásánál a briteknél használt mindkét oltóanyagra vonatkozóan megadjuk, miről számoltak be a legtöbben az oltást követően.

  • Arci bénulások (Biontech/Pfizer 193, Astrazeneca 88)
  • Arci duzzanatok (Biontech 230)
  • Trombózisok (Biontech 10)
  • Trombopénia (Astrazeneca 35, Biontech 13)
  • Vérképi zavarok (Astrazeneca 1098)
  • Cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) események (Astrazeneca 41)
  • Agyvérzés (Astrazeneca 7)
  • Stroke (Astrazeneca 9)
  • Megvakulás (Biontech 15, Astrazeneca 28)

Miért kerültek lámpafénybe az AstraZeneca mellékhatásai?

Több, részben halálos kimenetelü trombózisos esetet regisztráltak különböző országokban és emiatt vagy bizonyos szállítmányhoz tartozó oltóanyagot függesztettek fel vagy – mint például Németországban a gyártótól származó összes dózist kivonták a rendszerből (erről ITT számoltunk be). Vizsgálatot rendelt el az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is.

Az EMA egyelőre azt mondja, hogy “hogy az AstraZeneca oltóanyagának haszna a koronavírus megelőzésében (…) nagyobb, mint a koronavírus jelentette kockázat.” Jelenleg gyorsított eljárásban vizsgálják, a felmerült tények végső kiértékelését holnapra (március 18-ra) ígérik, s ezt követően fogják megfogalmazni ajánlásaikat.

Az Európai Bizottság egészségügyi biztosa, Sztella Kiriakidész kifejezte abbéli reményét, hogy a vizsgálatok lezártát követően csütörtökön újraindulhat az oltóanyag használata.

Ez is érdekelhet:
- Igény esetén később lehet egy másik oltóanyaggal tovább javítani az AstraZeneca által kínált védelmet?

Forrás: fr.de, ema.europe.eu