Ugrás a tartalomra

Miért nem oltatják be magukat az oltásellenesek?

Hivatalos kormányzati felmérés eredményei


Egy felmérés szerint a beoltatlanok nagy többségét valószínűleg már sosem lehet majd meggyőzni az oltásról a következő hetekben. Különösen jelentős szerepet játszanak az eddig rendelkezésre álló vakcinák biztonságosságával kapcsolatos kételyeik.

A Forsa közvélemény-kutató intézet által az egészségügyi minisztérium megbízásából elkészült a beoltatlanokat megkérdező eddigi legnagyobb közvéleménykutatás. A mintegy 3000 résztvevő kétharmada (65 százaléka) kijelentette, hogy "semmilyen körülmények között" nem fogja beoltatni magát a következő két hónapban, 23 százalék pedig inkább a nem felé hajlik. Erről a jelenti a Redaktionsnetzwerk Deutschland számolt be.

A beoltottakat szinte lehetetlen meggyőzni

A megkérdezettek mindössze két százaléka akarta magát "mindenképpen" beoltatni. A fennmaradó tíz százalék meglehetősen bizonytalan volt, vagy "inkább" lehetségesnek tartottak egy későbbi oltást. A tárca a felmérést csütörtökön szeretné közzétenni, de a "RedaktionsNetzwerk Deutschland" ezt már most megszerezte.

A szeptember vége és október közepe között végzett felmérés szerint a be nem oltottakat szinte lehetetlen meggyőzni. A megkérdezettek 89 százaléka például azt mondta, hogy nincs befolyása saját hajlandóságukra, ha az intenzív osztályok ismét elérik kapacitáskorlátaikat.

Félnek az oltási mellékhatásoktól

A döntéshozók lehetséges álláspontja, amely szerint az összes koronakorlátozást feloldják egy bizonyos vakcinázási arányból többségüket, 86% -ot hidegen hagyná. A felmérés szerint a válaszadóknak számos oka van arra, hogy miért nem adatták még be a védőoltást.
Különösen jelentősek az eddig rendelkezésre álló vakcinák biztonságosságával kapcsolatos kétségek. A nagy többség még mindig úgy véli, hogy ezeket túl kevéssé tesztelték (74%), és félnek a vakcina által okozott károsodásoktól és hosszú távú következményektől (62%).

Nem bíznak az oltás hatékonyságában

Ehhez jönnek még a kétségek a vakcinák hatékonyságával kapcsolatban. A válaszadók nagy többsége (63%) azt hangsúlyozza, hogy még a beoltott emberek is megfertőződhetnek a koronavírussal, és megfertőzhetnek másokat is. A minisztérium hivatalos adatai szerint Németországban jelenleg legalább 55,2 millió ember van teljesen beoltva a koronavírus ellen.

Ez a teljes népesség 66,4 százalékának felel meg. A jelentési rendszer hiányos adatrögzítése miatt a Robert Koch Intézet feltételezi, hogy a tényleges beoltottsági arány akár öt százalékponttal is magasabb lehet.

És mi a helyzet Magyarországon?

A magyar népesség átoltottsága hasonlítható a némethez. Míg Németországban mintegy 67% a beoltottak aránya, addig Magyarországon 62% ez az arány.

Magyarországon inkább cikkek és mélyinterjúk készültek a témában, de ezek is nagyon tanulságosak.

A 24.hu cikke szerint azoknál, akik végül mégis az oltás mellett döntöttek, sokan azért határoztak így mert vagy maguk vagy családtagjaik súlyos lefolyású fertőzésen estek át. De ilyen esetekben sem minden érintett véleménye változott meg. Például az egyik családban a nagymama vitte haza a kórt és a nagypapa belehalt. Emiatt a nagymama ugyan nem oltatta be magát, de az elhunyt férje öccse és annak bartátnője igen.

Mások azért döntöttek az oltás mellett, mert kényelmetlennek találták a mindennapi életet a korlátozások miatt. Például az egyik megkérdezett Ausztriába járt dolgozni és - bár ingyenes ott a teszt - mégis sokan felveszik az oltást azért hogy szabadon járhassanak át a határon illetve gyerekeikkel is zavartalanul tudjanak programokat csinálni.

Ami azt illeti, Ausztria (és más országok esetében) az egyre szigorúbb korlátozások miatt várhatóan a fent említett második érv egyre gyakrabban lesz érvényes. És nyilvánvalóan az is, hogy pár napja Magyarországon az állami alkalmazottakat jogszabállyal kötelezték az oltás felvételére, bár ezt nem lehet meggyőzési technikának nevezni.

Forrás: zdf.de, rnd.de, 24.hu