Ugrás a tartalomra

Csökkent az általános iskolai oktatás színvonala Németországban

Esett az általános iskolai oktatás színvonala


Egy az általános iskolások körében végzett felmérés során fény derült arra, hogy a negyedik osztályosok teljesítménye német nyelvből és matekból jelentősen romlott. Némely tartományban különösen rossz a helyzet. 
 
Az általános iskolások rosszabbul számolnak, olvasnak, értelmeznek és írnak, mint hat évvel ezelőtt. A felmérést a művelődésügyi minisztérium megbízásából az IQB (Minőségfejlesztés az oktatásban) készítette 2016-ban.
 

Mit teszteltek?

 
A felmérésben, egy 2011-ben végzett teszthez hasonlóan, 1.508 általános és kisegítő iskola 29.259 tanulója és tanáraik, illetve szüleik vettek részt. 
 
A gyerekeknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy mennyire jól tudnak olvasni, írni és értelmezni. Matekból öt kompetencia területen tesztelték őket, többek között számolásból, geometriából és logikából.
 

Országos német nyelv eredmények

 
A negyedik osztályosok 66%-a olvasásból, 68%-a értelmezésből és 54%-a helyesírásból elérte az átlagos szintet. 10%-uk ezen felül teljesített. Ez azt jelenti, hogy olvasásból 5, helyesírásból 10 százalékpontos visszaesés történt. 
 

Tartományok

 
Olvasásban és értelmezésben Bayern, Sachsen és Schleswig-Holstein az élen járnak, Bayern és Saarland helyesírásban. Mindhárom területen Bremen és Berlin a sereghajtó, értelmezésben romlott Baden-Württenberg, Mecklenburg-Vorpommern, Rheinland-Pfalz és Sachsen-Anhalt.
 

Matek

 
A korábbi felméréshez képest átlagban 6 százalékponttal romlott a teljesítmény matekból. Összesen 62% érte el az átlag színvonalat, 15% azon alul teljesített, 13% pedig túlteljesítette azt.
 
Bayernben matekoztak a legjobban a gyerekek, azután Sachsenben és Sachsen-Anhaltban. A lista végén Nordrhein-Westfalen, Berlin és Bremen végeztek.
 

Származás, szociális háttér, nemek közötti különbség

 
A felmérés készítői kíváncsiak voltak arra, hogy mennyiben befolyásolja a szociális háttér, származás és a nemek közötti különbség az iskolai teljesítményt. A következő eredményre jutottak. 
 
A lányok jobbnak bizonyultak a fiúknál olvasásból, értésből és helyesírásból. A fiúk pedig matekból körözték le a lányokat. 
 
Továbbá a felmérésben résztvevő gyerekek összetétele heterogén volt, mégis a jobb körülmények között élő tanulók jobban teljesítettek társaiknál.
 
A migránsháttérrel rendelkező második generációs gyerekek jobban teljesítettek matekból, mint első generációs társaik, értelmezésből azonban lemaradtak a német gyerekekhez viszonyítva.
 
Végezetül pedig azok a kisegítő osztályos gyerekek, akik felzárkóztatás céljából szabályos általános iskolába járnak, jobban teljesítettek minden területen, mint azok, akik kisegítő iskolába járnak. Motiváltságuk azonban alacsonyabb volt, mint a kisegítősöké. 
 
Világos tehát, hogy az iskolák fölépítésének heterogén jellege komoly kihívás elé állítja a pedagógusokat. Különösen a német nyelvre és a matekra kell „rágyúrniuk”, hogy a későbbi tanulási nehézségeket megelőzzék.