Német nyugdíjemelés három hónap múlva:Ki mennyire számíthat?
Kelt: 2023. március 21.
2023. július 1-én eljön az idő: ismét emelik a német nyugdíjakat. A Szövetségi Munkaügyi Minisztérium március 20-án bejelentette, hogy hány százalékkal emelkednek a nyugdíjak Nyugat- és Kelet-Németországban. Eszerint az éves nyugdíjkorrekció "valószínűleg igencsak tisztességes lesz" ezen a nyáron. Tavaly a növekmény nyugaton 5,35 százalékos, keleten 6,12 százalékos növekedés volt. Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter kanadai látogatása alkalmával bejelentette, hogy július 1-én Nyugat-Németországban 4,39 százalékkal, az öt keleti tartományban pedig 5,86 százalékkal gyarapodnak majd.
Forrás: inFranken.de
2025-ben enyhén emelkedhet a német nyugdíjjárulék
Kelt: 2023. március 6.
Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter megerősítette, hogy a kötelező nyugdíjbiztosításban a járulék mértékét a 2025-ig megállapított felső határ lejárta után is csak kis mértékben kell emelni. Jelenleg ötmillió munkavállalóval több van társadalombiztosítási járulékra kötelezve a tíz évvel ezelőtti előrejelzéshez képest – mondta az SPD politikusa a Redaktionsnetzwerk Deutschland kérdésére. Emiatt a járulékfizetés mértékét a vártnál hosszabb ideig a korábbi szinten lehet tartani. "Az a célom, hogy utána is megakadályozzam a túl nagy növekedést." Ez akkor lehetséges, "ha elvégezzük a házi feladatunkat a szakmunkások biztosításának témájában", és "a járulékok mérséklését is elérjük" a részvénynyugdíjon keresztül. Stabilizálni akarjaa a kötelező nyugdíjat "hosszú távon, hogy az emberek a jövőben jó nyugdíjellátásra támaszkodhassanak". Összehasonlításként érdemes megnézni a grafikont: 1955-ben 11%-ról indult a járulék, és fokozatosan növekedve 1997-ig érte el a 20,3%-ot. Jelenleg 18,6% a járulék mértéke a Deutsche Rentenversicherung adatai szerint.
Forrás: tagesschau.de
Német alapnyugdíj azaz a Grundrente
Kelt: 2020. január 17
A német kormánykoalíció 2019 novemberében megegyezett az alapnyugdíj (Grundrente) bevezetéséről. Ez a kérdés már nem először merült fel, végül nem vizsgálják a rászorultságot, a vagyon nem számít, viszont vizsgálják a nyugdíjasok jövedelmét. Becslések szerint másfél millió fő lehet jogosult erre a juttatásra, többségében nők.
Az alapnyugdíjat olyan elv mentén dolgozták ki, hogy aki végigdolgozta az életét, többet érdemel az alapjuttatásnál (Grundsicherung, egyfajta minimális szociális ellátás vagy létminimum). Az alapnyugdíjat 2021. január 1-jétől vezetik be Németországban. Erre azok lesznek jogosultak, akiknek 35 évnyi szolgálati idejük ellenére alacsony a nyugdíjuk. A koalíciós megállapodás alapján havi
1250 euró az egyedülállók és
1950 euró párok esetében az a
jövedelmi határ (zu Versteuerndes Einkommen), amely felett már nem jogosult alapnyugdíjra az érintett. Ezen összegekbe a nyugdíjakat, ingatlanbérbeadást és a tőkejövedelmeket is beleszámolják. Fontos azonban, hogy az alapnyugdíjba nem számít bele a nyugdíjas(ok) által lakott, saját tulajdonú lakóingatlan. A nyugdíjbiztosítási hatóság (Deutsche Rentenversicherung) és az adóhivatal egyezteti adatait, ezt a juttatást külön kérvényezni nem kell, a jogosultak számára automatikusan folyósítják a kiegészítést.
Ezen változás mintegy másfél millió jelenlegi és leendő nyugdíjast érint, az első minisztériumi becslések szerint éves szinten másfél milliárd euróba kerülne. Ezt a tőzsdeügyletekre kivetett tranzakciós adóból (Transaktionsteuer), valamint a nyugdíjpénztáraknak juttatott plusz egymilliárd eurós támogatásból finanszírozná Hubertus Heil, munka- és szociális ügyekért felelős miniszter (SPD). A 148 milliárd eurós német államháztartást nézve ez aprópénznek tűnhet, a minisztériumnak azonban kicsi a mozgástere.
Az alapnyugdíjból több nő profitálhat, hiszen ők gyakrabban dolgoztak alacsonyabban fizetett vagy részmunkaidős állásokban. A minisztérium szerint az érintett nyugdíjasok mintegy 85 százaléka nő. Nem csupán a szolgálati időt, hanem a gyermekneveléssel és a hozzátartozók gondozásával töltött időt is figyelembe veszi az állam az elbírálásnál. Az alapnyugdíjjal olyan ellátáshoz juthatnak az érintettek, mintha aktív éveik alatt az átlagjövedelem 80 százaléka után fizettek volna járulékot. Gyakorlati példával szemléltetve így számolnak a szakértők: az átlagos nyugdíj Németországban bruttó 697 euró, ezt az állam átlagosan 233 euróval egészítené ki. Nemek szerinti felosztásban ezzel a férfiak átlagos nyugdíja bruttó 967, a nőké 903 euróra nőhetne.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy nem mindenki jár jól az alapnyugdíjjal. 2017 vége óta mintegy 544.000 olyan nyugdíjas részére folyósítják a Grundsicherungot, akik a létminimum alatti szinten élhetnének csak a nyugdíjbevételükből. A német átlag nyugdíjas számára ez a juttatás 800 euró (424 euró egyedül élő, 382 euró párban élő nyugdíjasoknak + lakhatási támogatás). A minisztérium azt ajánlja, hogy aki 838 eurónál kevesebből él havonta, érdemes ellenőriztetnie, nem jogosult-e erre az alapellátásra.
Természetesen ezen támogatások nem oldják meg az időskori szegénység problémáját Németországban sem, a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal felmérései szerint a német nyugdíjasok 18,7 százalékát fenyegette az időskori szegénység 2018-ban. Mivel egyre többen (Baby Boomer-generáció) fognak az évek során nyugállományba vonulni, évente a rendszer fenntartása több pénzt vinne el az államháztartásból. A Grundrente érint mintegy 8,4 millió olyan külföldi munkavállalót, aki rendelkezik a megfelelő szolgálati idővel Németországban. Természetesen ez csupán tervezet a nagykoalíció részéről, a következő egy évben még további információk és pontosítások fognak napvilágra kerülni.
Aktualizálva: 2020 feb. 21.
Források:
