Rendkívüli szabadság szabályai Németországban

A rendkívüli szabadság (németül Sonderurlaub) egy közkeletű fogalom Németországban is és olyan szabadságnapokra alkalmazzák, amikor anélkül lehetsz fizetésed megtartása mellett távol munkahelyedtől, hogy az éves pihenőszabadság-keretedből napokat vonnának le. Jól hangzik, hogy van ilyen, nem igaz? De milyen esetekben jár? Mik a jogi szabályok, mikor KELL kiadnia a munkáltatónak és mikor nem?

Jogilag hogyan van szabályozva a rendkívüli szabadság?

A Sonderurlaub – akárcsak a magyar rendkívüli szabadság – nincs jogilag élesen meghatározva. A polgári törvénykönyv (BGB 616. paragrafus) annyit mond csak, hogy „amennyibben a munkavégzésre kötelezett személy nem jelentős ideig személyéből fakadó okból, önhibáján kívül nem tudja a vállalt munkát elvégezni”, akkor ez nem vezethet ahhoz, hogy munkadíjától elessen. Kvázi afféle szükséghelyzeti szabadságról van szó tehát.

További információk a munkaszerződésben és az eddigi bírói ítéletekben

Ugyan tételes leírás nincs a német törvényekben, de azért az évtizedek folyamán kialakult egy ítélkezési gyakorlat. A teljesség igénye nélkül megadunk pár esetet, amikor a munkaadó általában nem tagadhatja meg a rendkívüli szabadságot:

• Saját gyerek születése, házasságkötés vagy közeli hozzátartozó temetése. Amennyiben nem házasságon belül születik a gyerek és a munkaadó a munkaszerződésben kizárta az ilyen gyerekek születését, akkor a másik szülő legfeljebb fizetés nélküli szabadságot próbálhat kivenni. Az is mérlegelés kérdése, hogy halálesetnél ki számít közeli hozzátartozónak.
• Gyermek megbetegedése. Ez alapvetően azt a szülőt illeti meg, aki nem dolgozik. Amennyiben mindketten dolgoznak, akkor a szülők dönthetnek, ki megy rendkívüli szabira. Fontos, hogy gyerek esetén a munkáltatónál nem sikerül rendkívüli szabit kivenni, akkor még ott van a Kinderkrankgeld, avagy gyereknevelési táppénz (Sozialgesetzbuch V, 45. paragrafus), ami a nettó kereset 90 százaléka – ezt az egészségbiztosító fizeti, nem a munkáltató.
• Más hozzátartozók megbetegedése. Itt a munkáltatónk egyedi döntést kell hoznia, hogy megadja-e a rendkívüli szabadságot. Szempont például, hogy van-e más szóba jöhető gondozó személy.
• Otthoni természeti katasztrófák elhárítása, ahol nélkülözhetetlen a munkavállaló jelenléte (tűzoltás, vízkár megelőzése/helyreállítása)

A (kollektív) munkaszerződés (Tarifvertrag, Arbeitsvertrag) kizárhatja a rendkívüli szabadságot?

Alapvetően igen, de nem mindig és nem korlátlanul. Jogi szakértők azt szokták mondani, hogy minél konkrétabb helyzetet nevesít a megállapodás, annál nagyobb az esélye, hogy a bíróság is érvényesnek tekinti, ha elé kerül az ügy. Vagyis teljesen nem zárható ki a rendkívüli szabadságok lehetősége, de szűkíthető.

A közhivatalnokok különleges jogállása

A közhivatalnokok (öffentlich Bedienstete) helyzete egyszerűbb, náluk van jónéhány eset, amikor mindenképp jár rendkívüli szabadság. A részleteket a TVöD 28. és 29. paragrafusai rögzítik. Rövid összefoglalást adunk itt csak:

• Gyermek születése: 1 munkanap
• Közeli hozzátartozó halála: 2 munkanap
• Költözés munkahelyhez kötődő okból: 1 munkanap
• 25- vagy 40 éves munkavégzési jubileum: 1 munkanap
• Hozzátartozó súlyos betegsége: 1-4 munkanap
• Orvos felkeresése, amennyiben nem lehet munkaidőn kívül: az erre szükséges (rövid) ideig

Lehet más esetekben rendkívüli szabadságod?

Amint fent írtuk, a törvény (és a bírói gyakorlat) csak tömör, rövid irányelveket határoz meg. A munkavállaló lehetőségeit a munkaszerződésben/kollektív szerződésben szűkíthetik is, de a munkáltató további kedvezményekhez is hozzájárulhat.