Német Munka Team = EXACT Personal UG

Ingyenes munkaközvetítés Németországba szállással.
Tel: +4986416949000

call open_in_new email

Munkahelyi felelősség: Melyek a munkáltató és melyek a munkavállaló felelősségei?


Mikor felelős egy alkalmazott ha károkat okoz a munkahelyén?
Munkahelyi felelősség: Melyek a munkáltató és melyek a munkavállaló felelősségei?

Magánvállalkozóként Önnek szakmai karrierje kezdetén mélyén meg kell ismernie a felelősségvállalás tárgykörét. Alkalmazottként erre nincs akkora nagy szükség. Ez arra vezet, hogy számos munkavállaló nincs is tisztában avval, hogy a munkahelyen elkövetett hibákért bizonyos esetekben magánszemélyként felelnek – munkaadóikról nem is beszélve. Hogy Önnel ez ne történhessen meg, összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a témában. 

Egyéni felelősség Alapelv, hogy „mindenki önmagáért felel”

Valójában minden ember önmagáért tartozik felelősséggel Németországban. 

Ez alatt azt értjük, hogy: Ha Ön bűncselekményt vagy mondjuk egy hibát is elkövet, amely megkárosít egy harmadik személyt, Önnek szembe kell majd néznie a jogi következményekkel. Ugyanakkor a szabály alól vannak  kivételek is, mint például a kiskorúakat nevelő személyek felelőssége vagy éppen a munkaadó felelősségvállalása alkalmazottaiért.  De mit is jelent a legutolsó gondolat?

Felel-e a munkáltató a munkavállalójáért vagy sem?
Számos alkalmazott abból indul ki, hogy minden tevékenységüket munkaadójuk biztosítja. 

Ez azt jelenti, hogy: Ha Ön számítási hibát ejt meg, amely a cégnek ezt követően nagy költséget okoz, Önnek ezért nem kell felelnie szerencsére.  Vagy ha Ön figyelmetlenségből károkat okoz az áruban, amely ennek okán későn érkezik meg az ügyfélhez és ennek köszönhetően korlátozza a termelést, nem Ön, hanem a cége téríti meg a károkat. De ez ténylegesen is  így van? Igen is és nem is!

„§ 278 A kötelezett felelőssége harmadik fél irányába
A kötelezett ugyanazon mértékben tartozik felelősséggel törvényes képviselője, illetve azon személyek felé, akik részére kötelezettséget vállalt, mintha saját magának okozott volna kárt.”
(Forrás: Német Polgári Törvénykönyv (BGB))

Ez azt jelenti, hogy: Anyagi, vagyoni és személyi károk esetén, melyek egy munkaviszony keretében keletkeznek és ügyfeleket, kollégákat, a munkaadót vagy egyéb harmadik felet megkárosítanak, a foglalkoztatott személyes felelősségvállalása erősen korlátozott. Ez elsősorban azért van így, mert  a kárösszeg sűrűn nem áll észerű arányban az alkalmazott bevételével. Egyszerűen kifejezve tehát méltánytalannak tartja a törvénykezés, ha egy éves bruttó 60.000 eurós fizetésért foglalkoztatott személynek egy 200.000 euró összegű termelési kiesésért kellene kártérítést fizetnie (megjegyzés: A számok csak példák). Rövid úton tehát a munkáltató fizet? Ez sajnos kicsit bonyolultabb!

Milyen esetekben felelős a munkaadó...?

Holott az alkalmazott privát felelősségvállalását a munkaviszony alapvetően korlátozza, nem élvez teljes mentességet. Éppen ezért kerülnek meghatározásra a munkaszerződésben a munkáltatói és munkavállalói jogok és kötelezettségek is.  Amennyiben egy munkavállaló ezen kötelezettségeknek nem (kielégítően) tesz eleget, neki kell érte felelnie. Ha azonban a hiba a szerződésbeli tevékenység keretében történik, a felelősség bizonyos körülmények között átszáll a munkaadóra.  Az egyszerűség kedvéért ezért a gondatlanság három fokát határozták meg:
1. Kis gondatlanság: Ha egy alkalmazott semmilyen vagy nagyon csekély károkat okozott munkája közben, nem kell értük felelnie sem. Ha ennek során harmadik felek szenvedtek el kárt, a felelősség átszáll a munkaadóra.  Jelentéktelennek minősülnek az olyan hibák és károk, amelyek a „normális” tevékenység végzése közben elméletileg bármely munkavállalóval megtörténhetnek. 
 
2. Átlagos figyelmetlenség: Közepes gondatlanságnak értjük az olyan vétséget, mely előre látható és megakadályozható is lehetett volna, ugyanakkor nem sorolható be súlyos vagy megbocsáthatatlan vétségként. Így tehát az enyhe és súlyos gondatlanság között van. Felel-e tehát a munkaadó közepes gondatlanság esetén? A válasz: részben igen. Közepes gondatlanság esetében minden okozott kárért való felelősség megoszlik a munkaadó- és -vállaló között.  A felosztást azonban részarányosan és nem fele-fele arányban végzik - de mindig a munkavállaló javára. 
 
3. Tömör gondatlanság : Nagy gondatlanságnak nevezzük az olyan hibát, mely „normális emberi felfogással” előre látható és megakadályozható lehetett volna. Ha a munkavállaló ittas állapotban ül be a cég autójába, minden ebből származó kárért neki kell felelnie.  A súlyos gondatlanságból eredő kötelességszegések súlyos és megbocsáthatatlan vétségnek minősülnek a munkaadó (és harmadik felek) irányába.

4. Szándékosság: Az a személy aki szándékosan cselekszik, tehát előre, tudatosan tervez vagy számításba vesz egy hibát, természetes módon maga felel érte. A munkaadó nem felelős alkalmazottja szándékos vétségéért!
Ha a munkaadó súlyos kötelességszegéséről, gondatlanságáról vagy akár szándékosságáról beszélünk, a munkaadó megróhatja vagy akár (azonnali hatállyal) fel is mondhat neki.
És persze mely esetekben felelős a munkavállaló?
 
Mint ahogyan már mondtuk, a munkaadó magán felelősségvállalása akkor lép érvénybe, ha be bizonyítható a közepes vagy súlyos gondatlanság, vagy egyes helyzetekben a szándékosság. 
Neki teljesítenie kell a szerződésben aláírt kötelezettségeit a munkaadója részére - és nem csak az ún. „Főbb kötelességeit”, hanem még az ennek során kapott „további kötelességeit” is. Például ide tartozhat:
 
Titoktartási kötelezettség
a munkaeszközökkel való kíméletes bánásmód
Gondviselési kötelezettség
és még számos egyéb.

Ha a munkavállaló az csekély gondatlanságnál súlyosabb mértékben szegi meg kötelességeit, magánszemélyként kell felelnie az ebből eredő károkért. Ugyanakkor a gondatlanság mértékének bizonyítása a munkaadó dolga.
„§ 619a Bizonyítás terhe a munkavállaló felelőssége esetén
A  § 280 1. bekezdésével ellentétben a munkavállalónak csak akkor kell kártérítést fizetnie a munkaadó részére munkaügyi kötelességszegésből eredő károkért, ha a kötelességszegés bizonyítható.”
(Forrás: Német Polgári Törvénykönyv (BGB))
Másrészben a munkavállaló magán felelősségvállalása esetében a károsultak szerint teszünk különbséget. Ha a károsult:
 
maga a munkaadó, akkor a munkavállaló csak részben felelős, a gondatlanság mértékétől függően.
egy harmadik fél (például egy ügyfél), akkor a munkavállaló csak részben felelős, a gondatlanság mértékétől számítva.
egy kolléga (személyi sérülés), akkor a munkavállaló alapvetően nem felelős. Ebben az esetben a balesetbiztosítás feltételei lépnek érvénybe. Ha a munkavállaló azonban szándékosan vagy súlyos gondatlanságból cselekszik, a Társadalombiztosítási Törvénykönyv 110.  §-a alapján magánúton perbe fogható.

A magán felelősségvállalás kivédésre privát felelősségbiztosítást kínálunk, mely egy magánszemélynek kb. 7, egy családnak kb. 9-10 euróba kerül havonta.



Ön gyorsan és egyszerűen megtudhatja felelősségbiztosítási  biztosításának díját itt: https://nemetorszagibiztositas.hu/felelossegbiztositas-kalkulator/

 

Ha további kérdése van, Kevin Ressler biztosítási szakértő örömmel segít Önnek a témában. 

 
Elérhetőség:
Kevin Ressler, biztosítási szakértő
Germany, 85435 Erding, Otto-Hahn-Str. 21
Mobil: +4915122656507
Magyar Iroda: +361236123
 
A cikk tartalmáért kizárólag a cikk szerzője felel.





 

A cikk tartalma informatív jellegű és nem tanácsadás ezért nem vállalunk érte felelősséget. Tanácsadásért és pontos információkért kérjük forduljon kompetens hivatalokohoz, szakemberekhez. A szakértők által írt cikkek tartalmáért ők felelnek.

-
Legutóbbi cikkek

Legolvasottabb cikkeink

-
Scroll to Top