Ugrás a tartalomra

Mik a színlelt önálló munka jogkövetkezményei?

Akár büntetőjogi következmények is felmerülhetnek, csak színlelt önálló tevékenységről van szó


A látszólag önálló vállalkozók olyan személyek, akik önálló vállalkozóként járnak el, de valójában a Társadalombiztosításról szóló IV. törvénykönyv (SGB IV) 7. § (1) bekezdése értelmében munkavállalónak minősülnek. Milyen következményekkel járhat a színlelt önálló tevékenység az ügyfelekre és a vállalkozóra nézve, és hogyan kerülhető el?

Az egyedi esetek tényleges körülményei döntő fontosságúak az önálló tevékenység és a nem önálló alkalmazás közötti elhatárolás szempontjából. A viszonyok összképe döntő fontosságú. A társadalombiztosítási jog szerinti értékelést az ügyfélnek/munkáltatónak kell elvégeznie.

Hogyan definiálják az önálló vállalkozó kategóriáját

Az önálló tevékenységet jellemzi:

  • a tevékenység szabad szervezése,
  • a munkaidő saját beosztása és
  • a saját munkaerő feletti rendelkezés

Ezenkívül az önálló vállalkozók vállalkozói döntési szabadsággal rendelkeznek, és egyúttal viselik a vállalkozói kockázatot.  Ez magában foglalja a vállalkozói lehetőségek saját felelősség alapján történő kihasználását is. Az önálló tevékenység tipikus jellemzői közé tartozik például a szabad döntés a következőkről:

  • beszerzési és eladási árak,
  • árubeszerzés,
  • alkalmazottak felvétele,
  • tőke és a gépek használata,
  • az ügyfelek fizetési módja (pl. kedvezmények nyújtása, azonnali készpénzfizetés, halasztási lehetőségek)
  • saját vállalat érdekében használt hirdetések típusa és mértéke (pl. saját fejlécek használata).

Az önálló vállalkozók nem tartoznak a kötelező egészség-, nyugdíj- és ápolási biztosítás hatálya alá.

Azok az önálló vállalkozók, akik

  • rendszeresen és lényegében csak egy ügyfél számára dolgoznak, és
  • nem foglalkoztatnak olyan kötelező biztosítás hatálya alá tartozó munkavállalókat, akik havonta 450 eurónál többet kapnak,

általában a kötelező biztosítás hatálya alá tartoznak a törvényes nyugdíjbiztosításban. Az első három évben kérésükre mentesülhetnek ezen biztosítási kötelezettség alól.

Hogyan definiálják a (nem önálló) munkavállalót?

Foglalkoztatásnak a nem önálló munkát nevezik, különösen ha az munkaviszony keretében történik. Azonosításakor az utasítás alapján végzett tevékenység és az utasítást adó munkaszervezetbe való integrálás mérvadóak (SGB IV 7. § 1. bekezdés). Az is alapvető fontosságú, hogy a foglalkoztatást díjazás ellenében végezzék.

A munkáltató utasítási joga révén rendelkezhet a következőkről:

  • munkaidő
  • munkavégzés helye
  • munka időtartama
  • elvégzett munka típusa

A vállalat munkaszervezésébe való integrációra utal például:

  • állandó munkahely a munkáltató által biztosított munkaeszközökkel,
  • díjazás folyamatos kifizetése szabadság és betegség esetén,
  • túlórapótlék
  • szabadságra való jogosultság
  • jogosultság a társaság szociális ellátásaira (pl. vállalati nyugdíjrendszer)

Látszatönállóság kritériumai

Látszólagos önállóság esetén a vállalkozó döntéshozatali köre súlyosan korlátozott, így az önálló vállalkozói tevékenység már nem ismerhető fel.

Milyen következményei lehetnek a színlelt önállóságnak?

Fennáll annak a veszélye, hogy az üzem ellenőrzésekor másként ítélik meg a társadalombiztosítási besorolást mint ahogy azt a megbízó/munkaadó minősítené.

Amennyiben nem önálló foglalkoztatást állapítanak meg, a munkavállalók és a munkáltatók visszamenőleges hatállyal kötelesek befizetni a törvényben előírt nyugdíj-, egészségügyi, ápolási és munkanélküliségi biztosításhoz való hozzájárulást.

Elkerülheted a színlelt önállóságot, ha előzetes kontrollt kérsz

A színlelt önállóság büntetőjogi következményekkel is járhat. Kétség esetén ezért érdemes igénybe venni az előzetesen választható besorolás-vizsgálati eljárást (optionales Statusfeststellungsverfahren). Ezt mind a megbízó, mind pedig a megbízott kérheti. Az eredmény birtokában el lehet kerülni az utólagos befizetési terheket és egyéb következményeket. Ehhez a Német Nyugdíjbiztosítási Szövetség elszámolóhelyéhez (Clearingstelle der Deutschen Rentenversicherung Bund) lehet fordulni az SGB IV 7a paragrafus (1) bekezdés 1. mondata alapján.

Van amikor kötelező előzetes kontrollt kérni

Az SGB IV 7a. §-ának 1. pontja szerint az illetékes járulékbeszedési ügynökség köteles besorolás-vizsgálati eljárást kérni, ha a társadalombiztosítási nyilvántartásból kiderül, hogy a munkavállaló
•    a munkáltató házastársa, élettársa vagy leszármazottja (pl. gyermek, unoka) vagy
•    egy GmbH vagy az UG ügyvezető partnere

Milyen következménye van a látszatönállóságnak?

Amennyiben a Rentenversicherung nem önálló munkaviszonyt állapít meg, akkor a társadalombiztosítási díjfizetés annak minden ágazatában a munkaviszony megkezdésének napjától esedékes.

Amennyiben a jogállás megállapítására irányuló kérelmet a tevékenység megkezdését követő egy hónapon belül nyújtják be, a biztosítási kötelezettség csak a határozat kihirdetésével kezdődik, ha:

  • a munkavállaló elfogadja a társadalombiztosítási kötelezettség későbbi megkezdését, és
  • a munkavállaló a foglalkoztatás megkezdése és a határozathozatal közötti időszakban olyan módon volt biztosítva a betegség és időskori előtakarékosság pénzügyi kockázataira nézve, amely megfelel a jogszabályban előírt egészség- és nyugdíjbiztosítás szolgáltatásainak

Milyen hatása van az önálló tevékenységnek a nyugdíjbiztosítás-fizetési kötelezettségre?

Önálló tevékenység esetén általában nincs kötelező biztosítás a törvényes nyugdíjbiztosításban. Ha azonban az üzem ellenőrzésekor utólag nem önálló foglalkoztatást állapítanak meg, a munkavállalók és a munkáltatók visszamenőleges hatállyal kötelesek megfizetni a nyugdíjbiztosítási járulékokat.

Forrás: haufe.de

Kép forrása: verbformen.com