Gépjármű biztosítás Németországban

Koccanás utáni kártalanítás javítás nélkül

-

2020.05.12, 17:38 schedule
vedy perm_identity

Melyek azok az esetek, amelyekben nem kell szervízbe menni, de mégis kártalanítanak?

Valótlan  számlázás: Kármegtérítés javítás nélkül – Németországban jogilag abszolút helyes 
Autókarambol után sokszor a szervízben kötünk ki , ahol a karambolból okozott károkat  professzionálisan megjavítják. De mi van abban az esetben, ha a sérült felek  egyáltalán nem hajlandóak  a balesetből származó károsodást helyrehozni?
Ebben a helyzetben  le kell tegyünk  a kártalanításról? Szerencsére nem, mivel ezen túl is megoldhatja a jármű károsodását - "fiktív számlázással". De igazából ez a jellegű ügyintézés törvényes-e, és milyen helyzetekben ajánlott így eljárni? 

Mit értünk  a fiktív számlázás alatt?
A valótlan számlázás tekintetében a felmerült károkat az autó-biztosítás téríti meg - a gépkocsi effektív javítása nélkül. A kárrendezésnek ezt az egyedi fajtáját "fiktív számlázásnak" nevezik, és legsűrűbben az autó-felelősségbiztosítási igényeknél használják. Ebben az esetben a karambolt okozó személy téríti meg  a károsultnak. A fiktív számlázás az átfogó biztosításokkal is megvalósítható, de annyira nem ajánlott, mert a kár elrendezése után a biztosított személyt egy drágább kockázati rangsorba kell besorolni.

Milyen esetben érdemes a fiktív számlázás?
Többségben a koccanás áldozata enyhébb ütközéseket szenvedett - az úgynevezett "csekélyebb károkat" fiktíven számlázhatják ki -, példának okáért: ha a baleset áldozata gyöngén megkarcolta a személyautó hátsó ajtaját, és így horpadás következett be. Ha a gépkocsi viszonylag öreg és a kár nem zavarja a gépkocsivezetőt, ebben az esetben a fiktív számlázás a helyes eljárás. Az ilyen jellegű számlázást akkor is ajánlott bevetni, ha a károkat költséghatékonyan, magántulajdonban kell megjavítani.

Hasznos infó: Ha ön a károsult, abban az esetben a kártalanítást  a biztosítótól fogja megkapni, semmiféle követelmény  nélkül. 

Jogilag helyes eljárás-e a fiktív számlázás?
Természetesen, teljesen mértékben engedélyezett. Ezt az eljárást számtalan bírósági rendelkezés szabályozta és ezentúl is szabályozza fogja. Háttér: a személyautó tényleges kárt szenvedett, ennek következtében a viszonteladási vételár csekélyebb. A sofőrök ezért jogosultak kártérítésre, még abban az esetben is, ha nem tudják megfizetni a veszteséget.

Mire figyeljünk oda a fiktív számlázás esetén?​
Autókarambol áldozataként a karambolt előidéző kocsi felelősségbiztosításának kell megtérítenie a károkat. Ezzel ellentétben a részleges vagy a teljes körű biztosítás fedezi a vezető által a saját autóján bekövetkezett károkat.

A „természetes” kárrendezéssel a gépkocsivezető végül benyújtja számláit – károsítottként a karambolt előidéző biztosítótársaságnak, vagy teljes körű biztosítás esetében a saját biztosítótársaságának. Ennek alapján a gépkocsi-biztosítás a költségeket a vezetőnek vagy az autószervíznek törleszti meg, ha a költségek már kifizetésre kerültek.

Ha a károsult személy fiktív számlázást szeretne, akkor ebben az esetben a kárjelentést vagy a műhely becslését benyújtja a biztosítótársaságnak. Az értékelők, az ügyvédek és egyes esetekben a használat kiesésének költségei szintén megtéríthetőek. A biztosító leszámolja a hozzáadottérték-adót a felbecsült javítási költségekből, és a nettó értéket átutalja az ügyfél bankszámlájára, míg a hozzáértő vagy az ügyvéd költségeit teljes mértekben fedezik.

Fontos tudnivaló: Önnek csak a nettó végösszegeket fogják megtéríteni, mert ÁFÁT nem kell fizetni a szervízi javítási munkák hiánya miatt.

Hozzáértői vélemény vagy költségfelbecslés: milyen iratokat kell benyújtaniuk a károsult feleknek?​
Elégséges egy költségfelbecslés. Bár, sűrűn ellentmondások vannak az áldozat és a karambolt okozó fél felelősségbiztosítása között. Ebben a szituációban saját ügyvédje és szakértője megerősítheti a károsult állapotát. Elvileg a balesetet okozó biztosítótársasága hordozi az ügyvédi és a szakértői kiadásokat. Azonban ez nem érvényes az összes csekély kárra.

Tipp: Károsultként nem kötelessége kizárólag a karambolt okozó biztosítótársaságának tanácsadójára hivatkozni.

Megvalósítható-e a fiktív számlázás komplett károsodás során?
Teljes károsodás esetében is megvalósítható a fiktív számlázás. Teljes anyagi károsodás akkor áll fenn, ha a javítási kiadások plusz a maradványértékek (a baleset után) magasabbak, mint a csereérték.

Példaként: A kocsi csereértéke 6000 euró volt a baleset bekövetkezése előtt, és maradványértéke 3000 euró volt a baleset bekövetkezése után. A javítás bruttó 4500 euróba fáj. Ebben az esetben a sérült személy fiktív módon számlázhat, levonva ismét az ÁFÁT. Bizonyítania kell azonban, hogy a baleset után legalább hat hónapon keresztül használta a személygépkocsit.

Másfelől, ha a javítási költség legalább 30 százalékkal meghaladja a csereértéket, akkor teljes veszteség merül fel. Ezután a biztosító cég fizeti a pótlási kiadásokat - azaz a pótlási értéket leszámolva a maradványértékből. Ebben az esetben a javítási költségek fiktív számlázás általi rendezése nem lehetséges.

 
Ha további kérdése van, Kevin Ressler biztosítási szakértő örömmel segít Önnek a témában. 
 
Elérhetőség:
Kevin Ressler, biztosítási szakértő
Germany, 85435 Erding, Otto-Hahn-Str. 21
Mobil: +4915122656507
Magyar Iroda: +3612361231
Honlap: nemetorszagibiztositas.hu/

A cikk tartalma informatív jellegű és nem tanácsadás ezért nem vállalunk érte felelősséget. Tanácsadásért és pontos információkért kérjük forduljon kompetens hivatalokohoz, szakemberekhez. A szakértők által írt cikkek tartalmáért ők felelnek.

-
Legutóbbi cikkek

Legolvasottabb cikkeink

-
Scroll to Top