Ugrás a tartalomra

Népszavazáson eldöntötték a berlini lakások államosítását

200 ezernél is több lakás kerülhet köztulajdonba, de előbb törvényt kell alkotni


Nagy volt az öröm tegnap (szeptember 27-én) a berlini nagy lakáskezelő cégek kisajátításáról szóló népszavazás kezdeményezőinél: vasárnap a berlini szavazók 56,4 százaléka megszavazta a kezdeményezést, ezért a városi szenátusnak törvényt kell alkotnia a kérdésben. A résztvevők száma is meghaladta a törvényben előírt 25 százalékos minimális értéket.

Az népszavazás szövegében arra kérik fel a szenátust, hogy "hozzon meg minden olyan intézkedést", amely az ingatlanok köztulajdonba vételéhez szükséges, és dolgozzon egy törvényt erről.

A szavazás mindazonáltal jogilag nem kötelező, mivel nem egy konkrét törvényjavaslatról szólt, amelyről. Ennek ellenére az új szenátusnak és az újonnan megválasztott képviselőháznak foglalkoznia kell a szavazás eredményével.
Több mint 200.000 lakásról van szó.

A berlini népszavazás szövegében arra kérik fel szenátust, hogy alkosson törvényt mintegy 240 ezer berlini lakás köztulajdonba vételéről. Ez minden olyan magánlakás-társaságot érintene, amelynek több mint 3000 lakása van a fővárosban, kivéve a szövetkezeti formában működőket. A kezdeményezés mintegy tucatnyi ingatlanos céget vett célba.

A következő lépésekről megoszlanak a vélemények

A kezdeményezés elindítói most intenzíven figyelni fogják a közelgő koalíciós tárgyalásokat. Szükség esetén hajlandóak újra közbelépni és akár új népszavazást is kezdeményezni. Bár nem tervezik, de az is egy lehetőség, hogy konkrét törvényjavaslatról kérdezzék majd meg a választókat.

Giffey ragaszkodik a jogi helyzet tisztázáshoz

A berlini SPD vezetője, Franziska Giffey tiszteletben akarja tartani a sikeres népszavazást. „Most ki kell dolgozni egy ilyen törvényjavaslatot” - mondta hétfőn az RBB inforádiójában. "De ezt a tervezetet alkotmányjogilag is meg kell vizsgálni." A leendő szenátusnak nagyon alaposan meg kell vizsgálnia, hogy mi lehetséges az alkotmány alapján. Berlinnek nem szabad újabb elmarasztalásban részesülnie a Szövetségi Alkotmánybíróság részéről” – figyelmeztetett Giffey. A legmagasabb német bíróság ugyanis nemrég hatályon kívül helyezte a berlini lakbérplafont.

Bettina Jarasch szerint, aki a Zöldek listavezetője volt a mostani választásokon, úgy véli, hogy most meg kell vizsgálniuk, megvalósítható-e a kisajátításra leadott állampolgári szavazatok végrehajtása. Alternatívaként Jarasch a "bérleti lakbérvédelmi ernyő" koncepciója mellett érvelt, amely szerint a politikusok, a bérbeadók és más érdekelt felek között önkéntes paktum jöhetne létre az új lakások építése és a tisztességes bérleti díjak tekintetében.

A berlini Linke a sikeres szavazást egyértelmű politikai felhatalmazásnak tekinti. "Most a legjobb ügyvédeket kell bevonni ahhoz, hogy olyan törvényt dolgozhassunk ki, amely jogilag biztonságos módon működik. Erre kapott mandátumot az új szenátus" - jelentette ki hétfőn Katina Schubert

A Vonovia lakásipari vállalat óva intett az évekig tartó patthelyzetttől. "Az új parlamenti periódusban sokkal több együttműködésre van szükségünk a konfrontáció helyett" – követelte Buch. Következő lépésként a két vállalat önként hajlandó lenne korlátozná berlini bérleti díjait a következő öt évre. Emellett 13 000 lakás építésére lennének készek a német fővárosban.

Így reagáltak az érdekvédelmi szövetségek

A Berlini Bérlők Szövetsége "fantasztikus sikerről" beszélt, amelyet a berlini politikusok nem hagyhatnak figyelmen kívül. A bérlők szövetsége elvárja a leendő szenátustól, hogy vegye komolyan ezt a megbízatást, és dolgozzon ki egy megfelelően bebiztosított törvényt az összes parlamenti csoport bevonásával – magyarázta Wibke Werner ügyvezető igazgatóhelyettes. Ugyanakkor figyelmeztette a politikusokat, hogy ne ébresszenek kétségeket a végrehajtással kapcsolatban.

A Berlin-Brandenburg Vállalkozói Szövetségek viszont azt mondják, hogy a népszavazás az önkény megnyilvánulása, amely elriasztja a befektetőket és tönkreteszi az tartományi pénzügyeket. "A népszavazás elfogadása egy milliméterrel sem mozdítja előre a berlini lakáspiacot" – bírálta a történteket Christian Amsinck ügyvezető igazgató. A kisajátítások egyetlen további lakást sem fognak teremteni.
 
Forrás: rbb24.de

>