Ugrás a tartalomra

Egyharmaddal több német vállalkozás ment csődbe

Az energia mellett a bérek és a hitelek is drágulnak.


 

Egyharmaddal több német vállalkozás ment csődbe

Az energia mellett a bérek és a hitelek is drágulnak.
Kelt: 2022-10-11
  



Ez is érdekelhet: Külföldre mentél dolgozni de elfelejtetted bejelenteni a NAV-nak? Részletek ITT 


 

A németországi csődhullámtól való félelem sajnos valóra vált: szeptemberben mintegy harmadával több vállalkozás jelentett fizetésképtelenséget, mint az előző hónapban- ez derül ki a Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) számításaiból. Az egyéni vállalkozások és cégek fizetésképtelenségének száma 34 százalékkal, 762-re emelkedett az előző hónaphoz képest.

"A fizetésképtelenné vált vállalkozások száma a következő hónapokban is észrevehetően emelkedni fog" - mondta Steffen Müller, az IWH szakértője. A romló gazdasági helyzet mellett ez elsősorban a fontos termelési tényezők meredeken emelkedő árainak tudható be. Az energiaköltségek mellett jelenleg a munkabérek és a hitelkamatok is drágulnak.

A következő évre az intézet a gazdasági teljesítmény 0,3 százalékkal történő csökkenését várja, idén pedig mindössze 1,6 százalékos növekedés lesz. "Téli recesszióba csúszunk" – fejtette ki Timo Wollmershäuser, az ifo-Konjunkturprognosen vezető elemzője.

Forrás: tagesschau.de


Adóhatósági problémák: Bankszámlaszám hiányában nehézkes a támogatások kifizetése

Az adatvédők problémásnak tartsák, hogy az állam tudja mindenki bankszámlaszámát

Kelt: 2022. október 11.
A szövetségi kormány tehermentesíteni akarja az embereket. Elméletileg ennek a legegyszerűbb módja az, hogy az állam közvetlen kifizetéseket ad azoknak, akiknek a legsürgősebben szükségük van a pénzre – sok közgazdász támogatja ezt.

A kormány már dolgozik a megoldáson

A szövetségi kormány most épp ennek a problémának a megoldásán dolgozik. Össze akarják kötni minden polgár bankszámlaszámát az adószámával és létre akarnak hozni egy központi adatbázist. Lindner szövetségi pénzügyminiszter szerint 18 hónapig tartana ennek megvalósítása.

De még ha sikerülne is ez, akkor is csak napi 100 ezer átutalásra lenne képes ez a központi rendszer. Miközben – decentralizált módon – egy csomó támogatást már gond nélkül teljesítenek különféle hivatalok (Familienkasse, Arbeitszentrale, a munkaadók stb.) nagyjából elfogadható szinten.

Adatvédelmi problémák

Az állami közvetlen kifizetések Lindner pénzügyminiszter által megálmodott új központi rendszere más okból is problematikus egyes szakértők szerint: az adatvédelem miatt. Ugyanis ha az állam szövetségi szinten egyesíti a számlaadatokat és az adóazonosítót, akkor lesz egy adatbázisa az összes polgár banki adatról.

Az adatvédelmi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen központi rendszer komoly visszaélésekre adhat lehetőséget, különösen, ha a rendszerhez illetéktelenek is hozzáférnek. Egy központosított adatbázis, amely tartalmazza minden állampolgár adóazonosítóját és bankszámlaszámát, rendkívül érzékeny célpont lehet hackerek és más kiberbűnözők számára. Emellett a rendszer esetleges technikai hibái vagy téves adatok miatti félrekifizetések is súlyos problémákat okozhatnak.

Nemcsak a digitális biztonság miatt aggódnak az adatvédők, hanem az állam és az állampolgár közötti hatalmi egyensúly eltolódása miatt is. A polgárok attól tartanak, hogy a jövőben az állam túl sok betekintést nyerhet pénzügyi életükbe – például abba, hogy honnan érkeznek a bevételeik, milyen rendszerességgel költenek, vagy mekkora tartalékuk van. Ez az információ pedig politikai döntések alapjául is szolgálhat, különösen olyan időkben, amikor a szociális támogatások és az adópolitika újragondolása napirenden van.

A szakmai szervezetek és adatvédelmi hatóságok ezért azt javasolják, hogy az esetleges központi kifizetési rendszer kialakítását megelőzze egy nyilvános társadalmi vita, és mindenekelőtt szigorú adatvédelmi garanciákat vezessenek be. Egyes országokban már működnek hasonló rendszerek – például az északi államokban –, de ezeknél is alapvető fontosságú, hogy világos jogi keretek szabályozzák az adatkezelést, valamint hogy egy független ellenőrző szerv folyamatosan felügyelje a működést.

Miközben a közvetlen pénzügyi támogatások célja jogos és indokolt, a megvalósítás módja kulcsfontosságú. Az állampolgárok bizalma a rendszer iránt csak akkor maradhat fenn, ha biztosak lehetnek benne, hogy személyes pénzügyi adataik nem kerülnek illetéktelen kezekbe, és hogy az állam nem él vissza ezzel az érzékeny információval.