Mi lepett meg leginkább, amikor először érkeztél Németországba?
Mit mondanak a németországi magyarok az első benyomásaikról Németországban?
Mindenkiben van egy kialakult kép Németországról, amire számított akkoriban, amikor úgy döntött, hogy a németeknél szeretne élni és dolgozni. Ezek az elvárások aztán vagy beigazolódnak, vagy épp nem. A témáról egyféleképp már írtunk, mégpedig itt: Németek: Mi jellemző rájuk?
Készítettünk egy felmérést
Ebben a cikkben egy kicsit más szempontból közelítjük meg a témát. Készítettünk Facebook-oldalunkon egy felmérést, ezzel a címmel: „Mi volt a legmeglepőbb dolog Németországban, amire nem számítottál, amikor először ideköltöztél Magyarországról?” Nagyon érdekes, hogy ez a téma mennyi csoporttagot érdekelt és milyen sok reakció érkezett. Az élet különböző területei szerint csoportosítva összefoglaljuk a legfőbb tanulságokat.
Milyen a német életstílus?
A német utcákon végigsétálva sokaknak feltűnt, hogy „nem divat a függöny”, bár nem világos ebből számunkra, hogy ezt hogyan kell érteni. Azt viszont nehéz félreérteni, hogy csoportunk tagjai szerint a németekre jellemző a mozgásban gazdag, a hétvégi nyugalmat is betartó életmód: „Vasárnap mindenki sétál, biciklizik, piknikezik – még a például a 80 éven felüliek is ..A vasárnap tényleg pihenőnap nekik.”. És hogy ez mihez vezet, arra szinte csak pozitív szavaik vannak: „Németországban egy 70 éves 50-nek néz ki. Magyarországon az 50 éves 70-nek néz ki.”
Jellemző a németekre az udvariasság és a kedvesség
Magdolna kiemelte, hogy a németek még akkor is köszönnek, ha nem ismernek: szép napot mondanak vagy Isten hozottal üdvözölnek. És nem csak udvariasságról van szó ilyenkor, hanem igazi kedvesség is társulhat hozzá. Egyik csoporttagunk ezt alátámasztandó elmesélt egy aprócska történetet is: „Reggeli időben, munkásruhában mentem pékárut venni. A bolti eladó megkérte az előttem állókat, hogy engedjenek előre! Meglepődtem ezen egy kicsit, de azon még inkább, hogy az előttem állók a legnagyobb természetességgel mondták, hogy: natürlich! (vagyis „természetesen”).”
Becsületesek a németek
Több jel utal arra, hogy bíznak egymásban, sok magyar számára egészen meglepő mértékben. Sok válaszadónk egyszerűen csak leírta, amit látott: „Minden nyitva áll, nem zárják el az értékeiket.” János, az egyik válaszadó, így foglalta össze: „Nem lopnak. Legyünk egészen őszinték mi azzal az ösztönnel nőttünk fel Magyarországon, hogy figyeljünk a dolgainkra! Nagyon rossz néven vették, hogy ilyen körültekintő vagyok velük!”.
Ez a jelenség jó pár honfitársunkat önkéntelenül az otthoni dolgokkal való összehasonlításra serkentette, amiből nem mi jövünk ki jól szerintük: „A virágföldeken, ahol magad szedhetsz, vághatsz virágot, rendesen be is dobják a pénzt a kasszába... Nálunk ilyen nem működne, vajon miért?!”
És a munka becsülete? Ott milyenek a németek?
Az nem túl meglepő, hogy a fizetség magasabb, mint odahaza. Valaki ezt így fogalmazta meg: „A legmeglepőbb: a fizetésem”. Ráadásul mindez úgy valósul meg, hogy a német főnök gyakran még hálás is volt a jó munkáért: „Év végén a főnököm megköszönte személyesen az éves munkám. Otthon ilyesmi soha nem történt velem.” (ezt elég sokan, 15-en lájkolták, vagyis erősítették meg). A munkát ugyan jól el kell végezni, hiszen a németek alaposak, de a jogaikra azért odafigyelnek: „Mindig és minden körülmények között kihasználják az 1 órás ebédszünetet (Mittagpause)”
Ebben a témában van még egy dolog, amit kiemelnénk. Edina szerint megbecsülik a németek a jó munkát és ez az anyagiakban is kifejezésre jut: „Amikor egyedül dolgoztam konyhai kisegítőként és 2 hónap alatt ki tudtam venni egy albérletet, hogy kijöhessen a családom! Kauciót is kifizettem!”
Eltűnőben a németek híresen pozitív tulajdonságai?
„A német precizitás a múlté”. A logikus gondolkodás sem jellemző rájuk. Van, aki még tovább megy és egyenesen ezt állítja: „a német ritka lusta, ha munkáról van szó”.
Egyébként könnyen lehet, hogy a fenti dolgok egy részét nem minden magyar értelmezi ugyanúgy. Például Nika ezt mondja: „Nyugalom van mindenhol. Az igazi német nem siet sehol, nem idegesek semmiért és tolerálnak mindent, max mosolyogtak, ha kapkodtam”
A tisztasággal gondok vannak
Van aki a személyes higiánia (hiányára) panaszkodik: „Az hogy nem szeretnek fürödni, az üzletekben néha nem lehet megmaradni körülöttük. És nem munkáscuccban vásárlókról van szó”. Mások pedig az utcák (eltűnő) tisztaságát hiányolják: „Itt valahogy divat lett szemetelni ,pedig ez az ország valaha nagyon tiszta volt”
Miként reagáltak elsőre a válaszadók a németek közt élő bevándorlókra?
Sokan tényleg meglepődtek, hogy mennyi külföldi él Németországban. 28-an azt mondták, hogy alig látnak németet az utcán – sok a muzulmán. Sokan egészen addig elmentek, hogy környezetük „egy kis Isztambul ez az ország már. Kevesebb németet látni az utcán, mint bármilyen más népet” Ez utóbbi állítást 81-en lájkolták.
Hatékony az ügyintézés
Odahaza néhány ügy elintézésére komoly mennyiségű időt kell szánni. Zoltán a németországi helyzetről kifejezetten pozitívan nyilatkozott: „Adóhivatalba mentem, vettem egy órányi parkolójegyet. Izgultam beleférek-e. Rövid tájékoztatás hova menjek, Sorszámhúzás, kicsi várakozás, ügyintézés, 15 perc alatt kész volt az ügyem.” Egy autóval kapcsolatos ügyintézés során valaki más megerősítette ezt: „Rendszám várakozással együtt is max. 1 óra”. Viszont sokak pedig panaszkodtak, hogy sok esetben túl sok a bürokrácia és lassan leht dlgokat elintézni. Páran például azt írták, hogy a német családi pótlék (Kindergled) intézése nagyon sok időbe telik.
Nincsenek nyitva a plázák vasárnap
Kicsit korábban már említettük, hogy a németek komolyan veszik a vasárnapi pihenést – „vasárnap minden zárva”, vagy 28 reakciót kiváltó kicsit népiesebb megfogalmazásban „Vasárnap zárva van a bót!”. De persze az se mindegy, hogy mi van a polcokon. Átlagosan pozitív a vásárlói élmény: „Nagyobb a választék élelmiszereknél, a termékek pedig jobb minőségűek”. Az eladók hozzáállásával kapcsolatban is nagy az elégedettség: „nem köpnek le kb., amikor bemész egy üzletbe és merészeled zavarni az eladót vagy épp ügyet intézel és kérdezel valamit. Ezekért otthon olyan pillantásokat kap az ember, mintha legalábbis tömeggyilkolt volna...”
De persze van pár szokásuk a németeknek, amit néhány honfitársunk csodálkozva konstatál: „A kenyerek nagy része ehetetlen, olyan mintha cementtel készült volna.”, „a ledarált disznóhúst nyersen eszik hagymával, szendvicsben. [ez a Mettwurst – szerk. megj.]”
A kinti magyarok sokszor nem bíznak egymásban
Kissé elkeseredve olvastuk a reakciókat elemezve a következőt: „Nekem az volt nagyon durva, hogy magyarok magyarok ellen vannak, nem kicsit, és hogy mennyire lenézik egymást az emberek, akik, régebb óta élnek itt. Abszolút nem segítőkészek. Persze, azért vannak kivételek.” Ezt nyilván egy frissen érkezett magyar nehezményezte – nagyon sokan érthettek vele egyet, mert 180 egyetértő reakció jött erre az állításra. Ilyen sokan egyetlen más állítással sem értettek egyet Az érme másik oldala – vagyis a már régebb óta ott élő németországi magyarok reakciója – az, hogy „sajnos tapasztalom, hogy például akik most jönnek ki dolgozni az első egy két nap próbálnak viselkedni már akinek megy, utána viszont olyan nagyképűek, taplók, hogy inkább jobb nem is segíteni.” Van, aki egyenesen arról számol be, hogy anyagi kárt okozott neki, hogy egy újonnan érkezett magyarnak segíteni próbált. Ezeket a szomorú történeteket sommásan így lehet összefoglalni: „Magyar a magyarnak ellensége”. Bízunk benne, hogy ez a trend majd valahogyan megfordul.
Hogyan boldogulnak a magyarok a különféle német nyelvjárásokkal?
A német dialektusok úgy tűnik, sokakat töltenek el, ha nem is rémülettel, de legalábbis borzalommal. Egyesek elég komoly „kritikát” fogalmaztak meg egyes tartományok német nyelvhasználatával összefüggésben: „A svábok nem németül beszélnek”, illetve „A bajorok aztán tényleg nem érthetőek...”
Nincs kolbászból a kerítés Németországban
Jó, elismerjük, hogy ez kicsit egyszerűsítő összefoglalása annak, amit írtatok. Ezért kicsit pontosítunk, hogy az élet meg területeivel kapcsolatban hallatszik panasz egyesektől közületek. A hozzászólók szerint „rohadt drága a szolgáltatás”. Ezen kívül az adókat is túlzó mértékűnek tartják sokan, illetve bizonyos fajtákat meglepőnek: „mindenre adót vetnek ki (rádióadó, kutyaadó stb.)”
Más tempóban halad a forgalom az utakon
Sokak meglepődve tapasztalták, hogy Németországban nincs 130 km/h órás sebességkorlátozás az autópályákon. A városokba érve az is feltűnt sokaknak, hogy a kerékpárutak sok helyen jól ki vannak építve. Az autósokkal kapcsolatosan általában jó véleményt mondanak a Németországba érkező magyarok: „Megállnak a zebránál”.
Jól működik az egészségügy
Egyesek kifejezetten azt mondták, hogy „hatékony az egészségügy” Németországban. Ez abban jut kifejeződésre többek közt, hogy „nagyon sok esetben nem kell fizetni a gyógyszerekért”, illetve „gyerekeknek ingyen gyógyszer” jár. Sőt még a sima törvényes biztosításnál is belefér egy kis figyelmesség: „Orvosnál ültem és megkínáltak kávéval. Hirtelen azt hittem maszek dokihoz jöttem. De nem”.
Sokan egyszerűen útálják a németeket
Meglepő volt számunkra, hogy sokan nem szeretik a németeket, sőt, egyszerűen útálattal beszélnek róluk. Erről egy külön cikket is írtunk: Miért nem szereti sok németországi magyar a németeket.
Vannak egyéb furaságok, amikre nem sikerül „gombot varrni” nekünk?
Hát persze… ezek álljanak itt minden kommentár nélkül:
- Sokan írtak a fordított villanykapcsolóról: „Ha lekapcsolod a villanyt, akkor felkapcsolod!” 115 lájkot kapott.
- Nagyon meglepő volt hogy a nők is kezet fognak
- A kocsmában kettőt kopognak az asztalra köszönésnek!
- A kólát keverik a fantával, az almalét bubis vízzel, sört meg Sprite-tal.
- Teljesen ledöbbentett, hogy még használják a faxot
n
