Friss felmérés: a németek szigorítanának a bevándorlási szabályokon
Kelt: 2023. május 8.
Egy friss felmérés szerint a németek többsége szerint a bevándorlás több hátránnyal jár, mint előnnyel. Az Infratest-Dimap közvélemény-kutató május elején 1.360 választásra jogosult megkérdezésével megállapította, hogy 54%-uk úgy véli, hogy a bevándorlás hátrányai meghaladják Németország előnyeit, míg csak 33% szerint az előnyök semlegesítik a hátrányokat. Az idősebb szavazók lényegesen nagyobb valószínűséggel fejezik ki fenntartásaikat a bevándorlással kapcsolatban, mint a fiatalabbak, és a kelet-németországi szavazók nagyobb valószínűséggel vélekednek így, mint a nyugati részen élők. A bevándorlók típusai között azonban különbséget tesznek: 10-ből négyen örülnének, ha Németország több képzett munkaerőt toborozna külföldről, és csak egynegyedük szeretné, ha csökkenne a munkaerő-piaci bevándorlás. A válaszadók azonban kevésbé fogadják el a menekülteket: 52%-uk szeretné, ha Németország kevesebb menekültet fogadna be. Ennek ellenére a németek túlnyomó többsége még mindig támogatja a rászorulók megsegítését: 84% szerint helyes, ha Németország befogadja a háború vagy polgárháború elől menekülőket, és 70% támogatja az éhínség vagy természeti katasztrófák elől menekülők befogadását. Mindeközben csupán 68% támogatja a politikai vagy vallási okokból üldözött menekültek befogadását. 61% azonban elutasítja a gazdasági migránsok befogadását.
Forrás: dw.com
Miért küldenek a németek túl kevés migránst más országba?
Egy EU-s tagállam különösen gondot okoz a migránsügyben
Kelt: 2017. május 4.
A németországi Bevándorlási Iroda adatai szerint 2017-ben Németország alig osztott szét migránst más EUs országba. Az első negyedévben Németország 16.631 átvételi kérelmet küldött az EU-s tagországoknak, de ebből valójában csak 8,1% migránst, azaz 1344 embert küldtek vissza a schengeni országokba.
A 2016-os év statisztikai adatai is ezt a trendet mutatják: Németország 55.690 migránst szeretett volna visszaküldeni a regisztrációs országokba, a Dublini Egyezménynek megfelelően, de csak 7,1%ot, azaz 3968 személyt sikerült visszaküldeni.
Különösen nehezen működik az együttműködés Németország és Magyarország között. 2017 első negyedévében Magyarország csak 28 migránst fogadott vissza Németországból, tavaly 12.000 kérvényből csak 294-et bíráltak el pozitívan a magyar hatóságok. Fontos kihangsúlyozni, hogy gyakran nem a magyar hatóságok okozzák ezt a fennakadást, hanem a migránsok indítanak pert a német Bevándorlási Iroda nemleges döntése ellen, és a bírósági eljárás hónapokig eltarthat.
A Lüneburgi Bíróság kimondta, hogy a Magyarországra visszaküldött menedékkérők embertelen és megalázó bánásmódban részesültek, mert egyszerűen tovább lettek küldve Szerbiába, egy biztonságos harmadik országba. A Hannoveri Bíróság is a magyar menekültügyi rendszer hiányosságaival magyarázta a döntését egy koszovói menedékkérő esetében. A németországi Bevándorlási Iroda sikeresen fellebbezett ebben az esetben.
Sok esetben a migránsok azt állítják, hogy betegség miatt képtelenek az utazásra. Ezért a német jognak megfelelően hat hónapig, egyes esetekben akár 18 hónapig tartózkodhatnak Németországban.
A fordított eset azonban sokkal gyakoribb: Németország sokkal több migránst fogad vissza. Egy tendencia látszik kirajzolódni. 2017 első negyedévében a 7728 schengeni országok irányából érkező kérésből Németország 2475 menekültet fogadott vissza, ez megközelítően harminc százalékos arány. A 2016-os évben 31.523 kérésből Németország 12.091-et bírált el pozitívan, ez megközelítően 40 százalék.
Svédországgal működik a legjobban ez az eljárás: 2017 első negyedévében a 132 kérés alapján Németország 151 migránst fogadott vissza. A különbség a tavalyi évben pozitívan elbírált kérésekből származik. Fordított esetben azonban itt is beigazolódik a tendencia: a skandináv ország 2017 első negyedévében a 727 kérésből csak 102 migránst fogadott vissza Németországból.
