Jogilag helytálló-e korlátozásokkal növelni az oltási hajlandóságot?
Meggondolandó-e a kötelező oltás?
Németországban jelenleg az oltottak, gyógyultak és negatív tesztet felmutatók egyenrangúak: a hétköznapokban nincs nagy különbség.
Kelt 2021.07.28:
Ám egy erősen fertőzött, külföldi területről való visszatéréskor a gyógyultak és oltottak megússzák a kötelező karantént, míg mindenki más 5 nap után válthatja ki ezt negatív teszttel.
Ha ősztől a növekvő számok, vagy az új variánsok németországi terjedése miatt újra korlátozásokhoz kell folyamodniuk a tartományoknak, akkor a beoltottak előjogokat fognak élvezni. A német politikusok továbbá azt is fontolgatják, hogy egyes rendezvényeket csak a védettséggel rendelkezők látogathassanak (mint pl. zenés rendezvények Magyarországon), a negatív teszt bemutatását ezeken a helyeken nem fogadnák el. Sokak szerint ez diszkrimináció lenne, ami ellentmond az Alaptörvény 3. cikkelyének, melynek értelmében: „A törvény előtt minden ember egyenlő”.
Az állam azonban korlátozhatja az alapjogokat, ha jó oka van rá. Márpedig mások egészségének és életének a védelme egy legitim cél, sőt: az államnak kötelessége megvédeni polgárait! Ezért is állták meg a helyüket a korábbi korlátozások a Szövetségi Alkotmánybíróság előtt, hiszen a tömeges oltások megkezdése előtt nem volt az állam kezében ezeknél enyhébb eszköz. A korlátozások tehát alkotmányjogi szempontból csak akkor elfogadhatóak, ha ezek bevezetésével az állam életeket óv meg.
Hordoznak-e veszélyt az oltottak? Kötelezővé tehető-e az oltás mégis?
Különbségtétel oltott és nem oltott között úgy legitimálható, hogy azt vizsgálják meg: kevesebb veszélyt hordoz-e egy védettséggel rendelkező? Noha az oltás sem nyújt 100%-os védelmet, valamint az oltottaknál is van egy kis esély a vírus továbbadására, a Robert Koch Járványügyi Intézet szerint jelentősen csökken az esély a megfertőződésre, ha megkaptuk az összes (ismétlő) védőoltást a koronavírus ellen. Így tehát az oltatlanok több veszélyt hordoznak az oltottaknál, így jogilag lehetséges a kivételezés. Vegyük hozzá persze, hogy a gyorstesztek továbbra sem teljesen megbízhatóak és nem ugyanazt a védelmet adják, mint egy bevizsgált vakcina, a második beadást követő 2 héttel!
Privát szolgáltatók, mint vendéglátósok vagy fodrászok továbbra is dönthetnek róla, hogy kit szeretnének vendégeik soraiban tudni? Például a vendég neme, kora, felekezeti hovatartozása, származása miatt nem tagadhatják meg a kiszolgálást, ám dönthet úgy egy szolgáltató, hogy ő csak oltottakat szeretne látni üzletében. És járványhelyzetben ez nem lenne sem diszkrimináció, sem pedig ellentétes az Egyenlő Bánásmód Törvényben foglaltakkal.
Az oltás kötelezővé tétele bizonyos foglalkozási csoportoknak Németországban is téma (Magyarországon az egészségügyi dolgozóknak 2021. júliusában tették kötelezővé). A cikk korábbi részében mi is tárgyaltuk a 2020-as kanyaró elleni védőoltás kötelezővé tételét tanulók és oktatási intézményekben dolgozók számára. Számos szülő fordult panaszával a karlsruhe-i alkotmánybírósághoz, a döntések megadhatják az alaphangot a járvány elleni védőoltás kötelezővé tételéhez is. Bár ki kell emelni: a kanyaró és a koronavírus lefolyása között azért jelentősek a különbségek!
Jelen állás szerint a vakcinák felvétele továbbra is önkéntes marad, az általános oltási kötelezettség jogilag csak akkor állná meg a helyét, ha a lakosságot más módszerrel nem tudnák megvédeni a betegségtől. Természetesen egy veszélyes, Németországban is felbukkanó vírusvariáns átírhatja a forgatókönyvet...
Kelt 2020.12.23
Németországban nagy vihart kavart az 2020-ban, hogy iskolát és óvodát látogató gyermekek és az intézmények dolgozói számára kötelezővé tették a kanyaró elleni védőoltást márciustól. A Masernkampagne elnevezésű mozgalom idején azt találgatták, hogy csak beoltott személyek utazhatnak-e ezt követően repülőn vagy vonaton, látogathatnak esetleg koncerteket vagy idősotthonokat?
Miután az Európai Unióban engedélyezték a német-amerikai fejlesztésű koronavírus elleni védőoltást, illetve Nagy-Britanniában már december közepén megkezdték a lakosság oltását a kérdés ismét jogosan felvetődik. Az oltás beadatása ugyan önkéntes marad, de a német járványvédelmi törvények értelmében az Egészségügyminisztérium a Bundesrat jóváhagyásával elrendelheti az oltás kötelező beadatását veszélyeztetett csoportok számára, amennyiben a járvány terjedése azzal megelőzhető.
A kormány kötelezővé nem teheti, hiszen ezzel sérülnének a lakosok szabadságjogai, ám nem létfontosságú tevékenységek esetén a színházi előadások, koncertek szervezői, illetve a légitársaságok és közlekedési vállalatok részvételi/utazási feltételként szabhatják meg az immunitás meglétét. Elképzelhető-e tehát, hogy a jövőben oltási könyvünket kell lobogtatnunk ahhoz, hogy elmenjünk egy koncertre vagy étterembe, egyéb beltéri rendezvényre? Illetve az útiokmányaink mellett be kell-e mutatnunk a reptéren ezt az igazolást ahhoz, hogy beszállhassunk? A magyar oldalról Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter is elképzelhetőnek tartja, hogy erre a válasz: igen!
Ez természetesen létfontosságú célokat szolgáló helyszíneken, mint a szupermarketek vagy a helyi közlekedés, elképzelhetetlen, ám a különböző események vagy utazások szervezői köthetik feltételekhez a részvételt. És ez eredményezheti azt is, hogy a koronavírus elleni oltási papírral nem rendelkezőknek kívül tágasabb. Így vajon az oltásszkeptikus kétkedők is kénytelenek lesznek élni a lehetőséggel?
Ez persze a tömeges oltások első körének beadását követően válhat kérdéssé, addig semmiképpen. Eleve nem tudni, hogy mennyi idő után alakul ki az immunitás személyenként, illetve mennyi beoltott embernél alakulhat ki a nyájimmunitás? A becslések szerint ez egy év is lehet, az oltás beadatását követően pedig 1 hónap, mire biztonságban érezheti magát a beoltott. Mindenesetre nyáron nyugodtabban ülhet be egy sörkertbe, étterembe vagy színházi előadásra az, aki beadatta az oltást, a dolgok pedig visszatérhetnek a megszokotthoz közelítő kerékvágásba.
További kérdéseket vet fel, hogy a kormányok oltási stratégiájukban előtérbe helyezik az idősebb, veszélyeztetettebb korosztályt, akiknek koncertekre szórakozásra, kötetlen szabadidős tevékenységekre kisebb az igényük. A tizen- és huszonéves fiatal korosztály ettől kirekesztve érezheti magát, hiszen ők később jogosultak csak az oltásra, így csak később járhatnak el újra társaságba, rendezvényekre. Az mindenesetre fontos, hogy előre veszik a rendszerszinten releváns csoportokat, így az orvosokat és ápolókat is az oltási sorrendben, így nekik kevésbé kell aggódniuk munkahelyükön a megfertőződés miatt. De az immunitással rendelkezők is felszabadultabban élhetnék hétköznapjaikat és térhetnének vissza korábban mindennapos tevékenységeikhez, melyek jó részéről jelenleg még kénytelenek lemondani…
Források: zeit.de, kbv.de, tagesschau.de