Mit jelent pontosan a kitoloncolás?
Azokat a külföldieket, akiknek nincs joguk Németországban maradni, elvileg ki lehet toloncolni (Abschiebung). Ennek sokszor az az oka, hogy menedékjogi kérelmüket elutasították. Kiutasításra (Ausweisung) akkor kerül sor, ha egy külföldi bűncselekményt követett el, vagy például fenyegetést jelent terrorista szervezet tagjaként. Őket őrizetbe lehet venni, majd visszaküldeni származási országukba; többnyire repülővel. A szövetségi államok felelősek a kitoloncolások végrehajtásáért.
A német kormány megállapodásokat sürget akar a származási országokkal – az EU is növelni akarja a nyomást
A szövetségi kormány gyorsabb és következetesebb kitoloncolásokat szeretne. Észak-Rajna-Vesztfália korábbi integrációs minisztere, Joachim Stamp (FDP) február 1-jén lép hivatalba a migrációs megállapodások különleges kormánymegbízottjaként. Az EU is gyorsabb kitoloncolást szeretne. Az Európai Unió tavaly csak minden ötödik, tartózkodási joggal nem rendelkező külföldit küldött haza. "Nagyon alacsony a hazatérési arány, és úgy látom, hogy jelentős előrehaladást érhetünk el ezen a téren" – nyilatkozta nemrégiben Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos. Egy uniós dokumentum szerint a vízumpolitika "az egyik legfontosabb eszköz a harmadik országokkal a visszatérés és a visszafogadás terén folytatott együttműködés javítására". Ez jelentheti például az olyan országokból érkező vízumkérelmek feldolgozási határidejének meghosszabbítását, amelyek nem hajlandók elfogadni azokat, vagy a vízumdíjak emelését.
Forrás: dw.com
Nehezen megy az illegális migránsok kitoloncolása. Ezen javítana Seehofer
És talált is egy trükköt, amivel fenyegetné a be nem fogadó államokat
Kelt: 2021.március 15
Uniós szinten kéne kezelni a problémát
Horst Seehofer német belügyminiszter nagyobb nyomást helyezne az EU-n kívüli tagországokra a vízumkérdések és a kitoloncolás tekintetében. Az egyes államok nem mindig hajlandóak visszafogadni az Unióból kiutasított menedékkérőket. „Amennyiben az országok nem működnek együtt a kitoloncolásnál, annak következményekkel kell járnia. Aki nem fogadja vissza kitoloncolt állampolgárait, az nem is várhat vízumkedvezményeket – fogalmazott a német politikus az EU-tagországok minisztereivel lefolytatott videókonferencia kapcsán.
Mivel az EU a tervezettnél jóval kevesebb elutasított menedékkérőt tud kitoloncolni, ezért drasztikusabb eszközökhöz kell folyamodniuk. Ylva Johansson az EU belügyi biztosa elmondta: Uniós szinten a 2019-ben elutasított 500 ezer menedékkérőből mindössze 140-150 ezer személyt sikerült visszatoloncolni hazájába. A svéd politikusnő szerint is égető ez a probléma, a folyamatok gyorsításra szorulnak.
Az EU ezért még 2019-ben döntött vízumkódexe megváltoztatáról, mellyel a tagállamoknak lehetősége nyílik a vízumkérelmek feldolgozási idejének meghosszabbítására, a vízumok időtartamának lerövidítésére, a díjak emelésére vagy egyes csoportok (pl.: diplomaták) ingyenes beutazásának eltörlésére. Ez egyfajta retorzió az olyan államokkal szemben, akik nem hajlandóak beavatkozni és visszafogadni honpolgáraikat.
A Johansson által vezetett bizottság bemutatott egy jelentést a minisztereknek, mely a 39 legkevésbé szolgálatkész államot tartalmazza (ezeket első körben nem hozták nyilvánosságra). A listán található elsődleges országokkal az EU először párbeszédet kezdeményezne. Javuló befogadásra való hajlandóság esetén kilátásba helyeztek vízumkedvezményeket az adott állam polgárai (főként diákjai és üzletemberei) számára, mely lehet a feldolgozási idők lerövidítése, az időtartam érvényességének meghosszabbítása többutas vízumok esetén vagy a vízumok díjainak mérséklése.
Korábban már írtunk a 2020-as németországi menekültekkel kapcsolatos statisztikákról.
A migrációval és ki- bevándorlással kapcsolatos cikkeinket ITT olvashatjátok oldalunkon.
Forrás: tagesschau.de
