A dolog természeténél fogva nincsenek még tanulmányok, melyek hosszú ideig követték a vírus fejlődését – amit tudunk, azok csupán egy hónapos megfigyelések eredményei. Egy brit kutató, az oxfordi David Eyre annyit mer kijelenteni, hogy az immunitás legalább 6 hónapig tart. Az ő kutatásuk az áprilistól novemberig terjedő időszakot vizsgálta: egyetlen olyan koronavírus-tüneteket mutató tesztalany sem volt, akinek már voltak antitestei.
Más kutatások arról számolnak be, hogy az immunitás akár hosszú évekig is tarthat. Ezt a hasonló típusú Sars-vírussal fertőzöttek utánkövetéses vizsgálata alapján mondják. Az érintettek 2002-ben betegedtek meg és 17 évvel gyógyulásuk után még mindig rendelkeztek antitestekkel.
Az antitestek és a T-sejtek számítanak
Thomas Jacobs, a hamburgi trópusi orvosi kutatóintézet munkatársa szerint a védettség két helyről jöhet. Egyrészt amennyiben a testnek sok, a vírust semlegesíteni képes, specializálódott antitesttel rendelkezik, akkor még a sejtekbe behatolás előtt le lehet győzni a megbetegítő vírust. Másrészt pedig a fertőzés súlyossága csökkenhet, ha a szervezet ún. T-sejtjei elegendően vannak. Ilyenkor akár megfázás-szerű tünetekkel is meg lehet úszni a fertőződést.
Amikor a gyógyulás után nem maradnak antitestek
A koronavírus miatt korábban karanténba helyezett Neustadt am Rennsteig településen megvizsgáltak felénél nem találtak antitesteket a fertőzést követően. Ezt a jénai egyetemi klinika tanulmánya állapította meg. A lübecki egészségügyi hivatal (Gesundheisamt) hasonló eredményre jutott: eredményeik alapján a fertőzötteknek csupán 70 százalékának voltak antitestei, 30 százalékuknak nem.
Ennek némileg ellentmond a stockholmi Karolinska Institut 2000 fős mintából származó eredménye. Bár néhány személynek nem voltak antitestei, de a T-sejtek mégis időszakos immunitáshoz vezettek.
Bizonyos csoportokat muszáj oltással védeni
Carsten Walzl immunológus szerinte nem tudni, hogy az immunitás eléréséhez az antitestek, a T-sejtek vagy ezek keveréke a mérvadó. Az viszont biztos hogy egyes kockázati csoportok számára muszáj oltóanyagot biztosítani, így az idősotthonok lakóinak illetve azoknak akik a kockázati csoportokkal intenzív kapcsolatban állnak, mint az ápolók és orvosok. Őket gyakrabban kellene oltani. A lakosság széles rétegei számára a klinikai immunitás valószínűleg elegendő.
Milyen haszna van az antitestet tartalmazó vérplazma használatának?
Az USA-ban az eljárást már augusztusban engedélyezték. Az eredmények alapján az ilyen plazmával kezelt, súlyos tünetekkel rendelkező betegek nagyobb arányban maradtak életben. Viszont pontosan még nem lehet tudni, hogy ebben a kezelés során használt többi gyógyszer milyen szerepet játszott.
Hogyan zajlik le az újrafertőződés?
Az orvosi szakirodalomban több országból számoltak be újrafertőződésről: USA, Hollandia, Belgium, Ecuador és Hong Kong. A kutatók a vírus mutációját sejtik emögött. Kutatási eredmények még nincsenek, mert – szerencsére – nem volt még ehhez elegendő jól dokumentált eset.
Már tavasszal is tájékoztattak néhány ilyen esetről. A mutáció mellett több más lehetőségről is beszélnek szakértők. Lehet, hogy a vírust nem győzte még le teljesen a szervezet, de az is, hogy a tesztek voltak hibásak és már elpusztult vírusokat mutattak ki.
Forrás: deutschlandfunk.de
